400 milliárd forintra pályázhatnak a gazdálkodók

2021. 09. 28., 14:30

Több tízezer hazai gazdálkodót érint a napokban kiírt új ÖKO és új Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázat – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az AKG pályázat keretösszege 360 milliárd forint, ami meghaladja az előző két ötéves támogatás összegét is; az ÖKO kerete 40 milliárd forint.

Az Agrár-környezetgazdálkodás kifizetés (röviden: AKG; VP4-10.1.1-21) valamint az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (röviden: ÖKO; VP4-11.1.1.-11.2.1.-21) pályázati felhívás 2021. szeptember 24-én jelent meg.

Mindkét pályázat beadására 2021. október 25. és november 25. közt van lehetőség, a Magyar Államkincstár elektronikus felületén. A pályázatok kötelezettségvállalási időszaka – 2022. január 1-jétől kezdődően – három év, a támogatási intenzitás 100 százalék. Olyan ültetvénnyel is lehet pályázni, ami még nem eltelepített 2022. január 1-ig, ez esetben nyilatkozni kell a későbbi eltelepítésről.

AKG pályázat:

Az AKG pályázat 360 milliárd forintos keretösszeggel került meghirdetésre, ami önmagában is több, mint ami az előző két ötéves támogatásra összesen rendelkezésre állt. A támogatás minden mezőgazdasági termelő számára elérhető. A VPAKG2015-höz hasonlóan 16 tematikus előíráscsomagból lehet választani.

A támogatási kérelem benyújtásánál többlet pont jár egyebek közt akkor, ha a terület több mint fele Natura 2000 terület, nitrátérzékeny terület vagy VTT terület. A 300 hektárnál kisebb gazdaságok szintén többlet pontot kapnak, ahogy a szaktanácsadást igénybe vevők, valamint az AKG-ban korábban részt vettek is.

ÖKO pályázat:

Az ÖKO pályázat 40 milliárd forintos keretösszeggel került meghirdetésre: ökológiai gazdálkodás fenntartására és arra való áttérésre lehet pályázni. A kötelezettségvállalás teljes időtartama alatt ökológiai gazdálkodás minősítési előírásainak megfelelő gazdálkodást kell folytatni (szántó, gyep, ültetvény földhasználati kategóriában, az átállás alatt levő és az átállt területeknél egyaránt). A támogatás minden mezőgazdasági termelő számára elérhető. A támogatási kérelem benyújtásánál többlet pont jár többek közt akkor, ha a pályázó szerepelt az előző ÖKO programban, ha szaktanácsadóval kötött szerződéssel rendelkezik, illetve ha a gazdaság összterületéhez viszonyítva – adott földhasználati kategóriában – a programba bevinni kívánt terület aránya minél nagyobb.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS