1,5 milliárd forintra pályázhatnak a szállodákba, éttermekbe szállító borászatok

2021. 10. 22., 13:51

1,5 milliárd forintos kerettel újranyitották a szállodákba, éttermekbe beszállító kis- és közepes borászatok támogatását – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 9. Borkonferencia megnyitóján, ahol az új bortörvényről is beszélt.

Az államtitkár emlékeztetett: a borászatok 30 milliárd forintot kaptak technológiai beruházásokra az elmúlt években, de a minőségi alapanyaggyártás feltételeinek biztosítása mellett szükség van a bormarketing erősítésére. Feldman Zsolt kulcskérdések nevezte a bormarketingben történő előrelépést, mint mondta, erre különösen nagy szükség van, hiszen a koronavírus-járvány kedvezőtlenül érintette a borászatokat.

Az államtitkár szólt a hosszú szakmai előkészítés után augusztusban hatályba lépett új borjogi törvényről, amely a korábbinál gyorsabb, egyszerűbb, rugalmasabb szabályozást ígér. Az egy éves átmeneti időszakkal számoló törvény egyes elemei fokozatosan lépnek hatályba, így mindenki számára lesz idő az újdonságok befogadására, és a szabályozás során, például az ePincekönyv használatánál különbségeket tettek kis-és nagyobb borászatok között.

Feldman Zsolt előadásában elmondta: 19 sikeres pályázóval 3,6 millió eurós forrásból finanszírozott promóciós program indult, amely 16 uniós és 12 unión kívüli országban teszi lehetővé a borászati termékek promócióját. A programot 2022-ben újra megnyitják. 

Három milliárd forint tervezett keretösszeg fordítható a kizárólag eredetvédett borászati termékek belpiaci (uniós) promóciójára, amely a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa révén valósul meg. Ezen felül az Agrármarketing Centrum több  programot indított és tervez indítani a borexport ösztönzésére - így  a Hungarian Wine Business Program, a Borexport Akadémia és a Hungarian Wine Summit –, ráadásul a kormány az eddigi  150 millió forintról több mint 860 millió forintra emelte a bormarketing nemzeti költségvetésből történő támogatását a következő években.

Felhívta a figyelmet egyebek között arra is, hogy 1,5 milliárd forintos kerettel újranyitották a szállodákba, éttermekbe beszállító kis- és közepes borászatok támogatását. A feltételeknek megfelelő vállalkozások október 26-ig adhatják be támogatási kérelmüket. Az államtitkár jelezte, hogy a borászatok technológiai fejlesztésére jövő év január 15-e és február 15-e között ismét lehet majd támogatási kérelmet benyújtani.

MTI/AM Sajtóiroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS