Trenkwalder: a munkavállalók 46 százaléka nyitott a lakóhelyváltásra

2023. 12. 18., 12:40

A munkavállalók 46 százaléka hajlandó jelenlegi lakóhelyéről elköltözni: közel azonos arányban gondolkodnak külföldi, illetve belföldi célpontban – olvasható a Trenkwalder idei Mobilitási Indexében. Az alkalmazottak a jelenlegi helyzetükkel mérsékelten elégedettek: munka- és megélhetési körülményeiket bemutató Elégedettségi Index értéke országos átlagban 5,4 volt az 1-10 közötti értékelési skálán, ami a tavalyi 6,1-hez képest 0,7 pontos, míg a 2021-es 6,4-hez viszonyítva egypontos csökkenést mutat.

A Trenkwalder munkaerő-mobilitás témában idén immár harmadszor végezte el a hazai piacon hiánypótlónak számító kutatását, amelynek során reprezentatív mintavétellel mintegy 5300 versenypiaci munkavállaló válaszait értékelték. A válaszokból kiderült, hogy továbbra is jelentős a munkaerő mobilitási készsége: megfelelő feltételek mellett 46 százaléknyian készek elhagyni jelenlegi lakhelyüket, ami ugyan visszaesést jelent a tavalyi 53 százalékhoz képest, de 11 százalékponttal magasabb a két éve még 35 százalékos értéknél.

A legnagyobb arányban a dél-nyugati megyékben élők költöznének, Baranya (61 százalék) és Somogy megye (60 százalék) mutat kiugró értékeket. Tavalyhoz képest változást jelent, hogy a sorban következő megyék nem Észak-Kelet-Magyarországon, hanem a Közép-Alföldön helyezkednek el: Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád megyékben egyaránt 55 százalékos a Mobilitási Index értéke.

A költözés mellett elsősorban a jobb megélhetés miatt döntenének (89 százalék), de fontos szempont a stabilabb jövő (53 százalék) és a több munkalehetőség (43százalék) is. Komoly változás, hogy megnőtt a külföldre távozni készülők aránya: míg tavaly a költözni tervezők 66 százaléka még az országhatárokon belüli célpontot jelölt meg, idén ez az arány már 52 százalékos volt. Ez a teljes munkavállalói kör 24 százalékát teszi ki. Azok a válaszadók, akik országon belül költöznének, legmagasabb arányban Pest megyét, Budapestet, illetve Győr-Moson-Sopron megyét jelölték meg kívánt célpontként.

„A munkaerő-piac számára komoly kockázatokat jelentő migrációs szándékok részletes feltárása nem csupán a munkáltatóknak fontos, hanem a döntéshozók számára is, akik azon dolgoznak, hogy milyen jellegű intézkedésekkel lehetne egy-egy régióban maradásra bírni a munkaerő minél nagyobb részét – hangsúlyozta Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A probléma égető, amit az is mutat, hogy a költözni tervező munkavállalók 31 százaléka ezt a lépését két éven belül kívánja megtenni.”

A mobilitási hajlandóság egyik fontos összetevője, hogy a munkavállalók egy-egy területen mennyire tartják élhetőnek a helyi viszonyokat. A Trenkwalder a kutatás során többek között felmérte a jelenlegi munkahellyel, a környék adta lehetőségekkel, valamint az adott megye kereseti és megélhetési viszonyaival kapcsolatos elégedettséget, melynek az értéke (10-es értékelési skálán) országos átlagban 5,4 pont lett. A felmérések 2021-es kezdete óta az index folyamatosan csökken (két év alatt 1 teljes pontot esett vissza), amit a reálbéreknek a felpörgő infláció miatti visszaesése, valamint a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének kedvezőtlenebbé válása magyaráz.

Nem meglepő módon elégedettség tekintetében az Észak-Dunántúli régió, illetve Közép-Magyarország megyéi teljesítenek a legjobban. A legnagyobb elégedettséget Budapesten (6,6 pont) és Győr-Moson-Sopron megyében mérték (6,5 pont), a legkisebb elégedettségi indexe Csongrád-Csanád, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének volt (4,5-4,5 pont).

A szűkebb környezetet a megkérdezettek általában kedvezőbben értékelték, mint a tágabb, megyén belüli lehetőségeiket. A lakóhely környékét 7,5 pontra értékelték, jelenlegi munkahellyel való elégedettség országos átlagban 6,8 pontot, a környék adta lehetőségek 5,5 pontot kaptak, miközben az adott megye megélhetési viszonyait 4,9 pontra, az adott megye kereseti lehetőségeit pedig átlagosan 4,6 pontra értékelték. A visszaesés épp a két legutóbbi szempont esetében volt a legnagyobb, 0,8-0,9 pontnyi.

„A munkavállalók többsége úgy ítélte meg 2023-ban, hogy nehezebbé vált az elhelyezkedés, az ezzel kapcsolatos értékelésük 6,0-ról 4,9 pontra esett vissza egy év alatt – emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – 51 százalék az aránya azoknak, akik szerint nincsen elegendő betölthető munkahely a környezetükben, ez pedig jelentős változás a tavalyi 34 százalékos rátához képest. Ennek ellenére az indexek idei lefelé mozdulása elsősorban a reálbérek visszaesésének köszönhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy az infláció megfékezése nyomán újra emelkedő pályára kerülő reálbérek várhatóan jövőre megfordíthatják majd a Trenkwalder munkaerő-piaci indexek mostanáig csökkenő trendjét is.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS