Stratégiai partnerként száll be a Trenkwalder az ELTE Iskolaszövetkezetbe

2021. 04. 27., 13:45

A Trenkwalderrel aláírt stratégiai megállapodást követően ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet néven folytatja működését az egyik legnagyobb hazai egyetem diákjait foglalkoztató szervezet. A Trenkwalder hálózatára építve az iskolaszövetkezet országos szintre terjeszti ki működését, kihasználva a gazdasági nyitás nyomán a diákmunka iránt megugró keresletet.

A nyolc éve működő ELTE Iskolaszövetkezet célja az országos terjeszkedés mellett újfajta foglalkoztatói partneri kör kialakítása, melynek eredményeként a diákfoglalkoztatás szegmensének egyik vezető piaci szereplőjévé válhat.

A Trenkwalder partnerei, amelyek között a megcélzott iparágak legkiválóbb cégei találhatók, a megállapodás révén tehetséges, minőségi képzésben részt vevő, magas fokú idegennyelv-ismerettel rendelkező, rugalmasan foglalkoztatható munkaerőhöz juthatnak.

„A diákmunka nem csupán a felmerülő pillanatnyi költségek finanszírozására kínálhat megoldást, de a jól megválasztott munkahely gyakran a tanulmányok befejezését követően is vonzó alternatíva lehet a munkavállalók számára – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A Trenkwalder teljes munkavállalói állományának 10 százalékát jelenleg is diákok teszik ki, így számos olyan példával rendelkezünk, ahol a pályafutását diákként kezdő alkalmazott később ugyanazon a munkahelyen futott be komoly karriert, 5-10 év alatt komoly vezetői szintekre jutva el.”

A koronavírus-járvány egyik vesztese a diákfoglalkoztatás volt

A pandémia kitörését követő hónapokban a cégek elsőként a rugalmas keretek között foglalkoztatott munkavállalóiktól, köztük a diákoktól vettek búcsút, aminek következtében a diákfoglalkoztatás volumene a korábbinak a töredékére zuhant vissza.

Számos, korábban irodai környezetben zajló foglalkoztatás az online térbe költözött, az itteni munkavégzéshez és kapcsolattartáshoz pedig a leggyorsabban a diákok tudtak alkalmazkodni. A bizonytalan környezetben emellett érdemes volt minél több tevékenységet rugalmasan alkalmazott munkaerőre építeni. Ennek eredményeképpen már a nyári hónapokat követően ismét emelkedni kezdett a diákmunka iránti igény a munkáltatók körében. A KSH adatai szerint a 15-24 év közötti korosztályból foglalkoztatottak száma 2020-ban a második negyedévi 257 ezres szintről ismét 265 ezer fölé emelkedett.

„A nagy ugrás a diákmunka iránti keresletben azonban a következő hónapokban várható: a járvány visszaszorításával együtt járó nyitás hatására nem csupán a vendéglátó- és szálláshelyek, valamint a visszatérő rendezvények, hanem a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni. Komoly esély van rá, hogy a 24 év alattiak foglalkoztatási volumene akár a 300 ezres szintet is megközelíti majd, ebben a növekedésben pedig kiemelt szerepe lesz majd a diákok foglalkoztatásának” – jelzi előre a Trenkwalder szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS