Stratégiai partnerként száll be a Trenkwalder az ELTE Iskolaszövetkezetbe

2021. 04. 27., 13:45

A Trenkwalderrel aláírt stratégiai megállapodást követően ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet néven folytatja működését az egyik legnagyobb hazai egyetem diákjait foglalkoztató szervezet. A Trenkwalder hálózatára építve az iskolaszövetkezet országos szintre terjeszti ki működését, kihasználva a gazdasági nyitás nyomán a diákmunka iránt megugró keresletet.

A nyolc éve működő ELTE Iskolaszövetkezet célja az országos terjeszkedés mellett újfajta foglalkoztatói partneri kör kialakítása, melynek eredményeként a diákfoglalkoztatás szegmensének egyik vezető piaci szereplőjévé válhat.

A Trenkwalder partnerei, amelyek között a megcélzott iparágak legkiválóbb cégei találhatók, a megállapodás révén tehetséges, minőségi képzésben részt vevő, magas fokú idegennyelv-ismerettel rendelkező, rugalmasan foglalkoztatható munkaerőhöz juthatnak.

„A diákmunka nem csupán a felmerülő pillanatnyi költségek finanszírozására kínálhat megoldást, de a jól megválasztott munkahely gyakran a tanulmányok befejezését követően is vonzó alternatíva lehet a munkavállalók számára – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A Trenkwalder teljes munkavállalói állományának 10 százalékát jelenleg is diákok teszik ki, így számos olyan példával rendelkezünk, ahol a pályafutását diákként kezdő alkalmazott később ugyanazon a munkahelyen futott be komoly karriert, 5-10 év alatt komoly vezetői szintekre jutva el.”

A koronavírus-járvány egyik vesztese a diákfoglalkoztatás volt

A pandémia kitörését követő hónapokban a cégek elsőként a rugalmas keretek között foglalkoztatott munkavállalóiktól, köztük a diákoktól vettek búcsút, aminek következtében a diákfoglalkoztatás volumene a korábbinak a töredékére zuhant vissza.

Számos, korábban irodai környezetben zajló foglalkoztatás az online térbe költözött, az itteni munkavégzéshez és kapcsolattartáshoz pedig a leggyorsabban a diákok tudtak alkalmazkodni. A bizonytalan környezetben emellett érdemes volt minél több tevékenységet rugalmasan alkalmazott munkaerőre építeni. Ennek eredményeképpen már a nyári hónapokat követően ismét emelkedni kezdett a diákmunka iránti igény a munkáltatók körében. A KSH adatai szerint a 15-24 év közötti korosztályból foglalkoztatottak száma 2020-ban a második negyedévi 257 ezres szintről ismét 265 ezer fölé emelkedett.

„A nagy ugrás a diákmunka iránti keresletben azonban a következő hónapokban várható: a járvány visszaszorításával együtt járó nyitás hatására nem csupán a vendéglátó- és szálláshelyek, valamint a visszatérő rendezvények, hanem a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni. Komoly esély van rá, hogy a 24 év alattiak foglalkoztatási volumene akár a 300 ezres szintet is megközelíti majd, ebben a növekedésben pedig kiemelt szerepe lesz majd a diákok foglalkoztatásának” – jelzi előre a Trenkwalder szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS