Stratégiai partnerként száll be a Trenkwalder az ELTE Iskolaszövetkezetbe

2021. 04. 27., 13:45

A Trenkwalderrel aláírt stratégiai megállapodást követően ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet néven folytatja működését az egyik legnagyobb hazai egyetem diákjait foglalkoztató szervezet. A Trenkwalder hálózatára építve az iskolaszövetkezet országos szintre terjeszti ki működését, kihasználva a gazdasági nyitás nyomán a diákmunka iránt megugró keresletet.

A nyolc éve működő ELTE Iskolaszövetkezet célja az országos terjeszkedés mellett újfajta foglalkoztatói partneri kör kialakítása, melynek eredményeként a diákfoglalkoztatás szegmensének egyik vezető piaci szereplőjévé válhat.

A Trenkwalder partnerei, amelyek között a megcélzott iparágak legkiválóbb cégei találhatók, a megállapodás révén tehetséges, minőségi képzésben részt vevő, magas fokú idegennyelv-ismerettel rendelkező, rugalmasan foglalkoztatható munkaerőhöz juthatnak.

„A diákmunka nem csupán a felmerülő pillanatnyi költségek finanszírozására kínálhat megoldást, de a jól megválasztott munkahely gyakran a tanulmányok befejezését követően is vonzó alternatíva lehet a munkavállalók számára – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A Trenkwalder teljes munkavállalói állományának 10 százalékát jelenleg is diákok teszik ki, így számos olyan példával rendelkezünk, ahol a pályafutását diákként kezdő alkalmazott később ugyanazon a munkahelyen futott be komoly karriert, 5-10 év alatt komoly vezetői szintekre jutva el.”

A koronavírus-járvány egyik vesztese a diákfoglalkoztatás volt

A pandémia kitörését követő hónapokban a cégek elsőként a rugalmas keretek között foglalkoztatott munkavállalóiktól, köztük a diákoktól vettek búcsút, aminek következtében a diákfoglalkoztatás volumene a korábbinak a töredékére zuhant vissza.

Számos, korábban irodai környezetben zajló foglalkoztatás az online térbe költözött, az itteni munkavégzéshez és kapcsolattartáshoz pedig a leggyorsabban a diákok tudtak alkalmazkodni. A bizonytalan környezetben emellett érdemes volt minél több tevékenységet rugalmasan alkalmazott munkaerőre építeni. Ennek eredményeképpen már a nyári hónapokat követően ismét emelkedni kezdett a diákmunka iránti igény a munkáltatók körében. A KSH adatai szerint a 15-24 év közötti korosztályból foglalkoztatottak száma 2020-ban a második negyedévi 257 ezres szintről ismét 265 ezer fölé emelkedett.

„A nagy ugrás a diákmunka iránti keresletben azonban a következő hónapokban várható: a járvány visszaszorításával együtt járó nyitás hatására nem csupán a vendéglátó- és szálláshelyek, valamint a visszatérő rendezvények, hanem a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni. Komoly esély van rá, hogy a 24 év alattiak foglalkoztatási volumene akár a 300 ezres szintet is megközelíti majd, ebben a növekedésben pedig kiemelt szerepe lesz majd a diákok foglalkoztatásának” – jelzi előre a Trenkwalder szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS