Népszerűbb lett a diákmunka az szja-mentesség bevezetése óta

2022. 04. 01., 10:41

2022 január 1-jétől a 25 év alatti munkavállalók jövedelmét nem terheli 15 százalékos személyi jövedelemadó, ami érezhetően növelte a diákmunkára jelentkezők számát. Többek között ennek az intézkedésnek is köszönhető, hogy az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet közel 65 százalékkal több jelöltet regisztrált az első negyedévben, mint egy évvel korábban. Az év első három hónapjában átlagosan bruttó 1450 forintot fizettek a diákmunkáért. Az szja-levonás eltörlése önmagában tehát közel 220 forinttal emelte a diákok órabérét.

Az év első hónapjaiban mind a fizikai diákmunkák, mind a kevésbé komplex irodai adminisztrációs tevékenységek esetén 1400-1500 forint között alakult a diákok átlagos órabérének szintje. Az olyan állások esetében, amelyeknél valamilyen speciális tudásra (például ritkább idegen nyelvek ismeretére) van szükség, az órabérek ennél magasabb régióban, 1700-1800 forint körül mozogtak.

Jelenleg az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet keretében foglalkoztatott diákok 32 százaléka az adminisztráció/asszisztencia területén dolgozik, 31 százalékuk gyakornoki tevékenységet végez a tanulmányaihoz kapcsolódó álláshelyen. 22 százalékukat a termelés/gyártás/logisztika területén foglalkoztatják, 15 százalék pedig rendezvényekhez és a vendéglátáshoz kapcsolódó feladatokat lát el. Ez utóbbi az a terület, amely a nyári szezonban a jelenleginél jóval nagyobb szeletet fog idén is kihasítani a diákfoglalkoztatás tortájából.

„Az év végi ünnepi időszak előtt a kereskedelmi és logisztikai szektor megugró munkaerőigénye (csomagolás, kiszállítás) miatt a diákbérek ezeken a területeken is 1700 forint fölé ugrottak – magyarázza Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A szezon végét követően e szektorok munkaerőigénye megcsappant, ám a most elérhető munkalehetőségeket jellemző 1450 forint körüli átlagbérrel a bevezetett szja-kedvezménynek köszönhetően egy diák ugyanannyi munkával ma sem kap a számlájára kevesebb pénzt, mint a korábbi bruttó 1700 forintos átlagórabér esetében.”

A gyakornoki állások esetében az elmúlt évben az órabérek átlaga az 1600 forintos szintet közelítette, 2022 első negyedévére pedig már elérte az 1700 forintot. A vállalatok ugyanis a tehetséges gyakornokokat azzal is igyekeznek megtartani, hogy a juttatásaikat általában a saját munkavállalók bérével együtt emelik. Ez különösen az olyan hiányszakmák esetében, mint az IT vagy a mérnöki területek esetében kiemelt törekvés. A vállalatok ezen a területen igyekeznek biztosra menni, és a nyári időszakra tervezett gyakornoki állásokat a legjobb elérhető jelöltekkel már most igyekeznek betölteni.

A KSH adatai szerint a 15-24 éves korosztályból foglalkoztatottak száma 2022 februárjában 270 ezer volt, közel 6 ezerrel több mint egy évvel korábban. Ez ebben a körben 27,5 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. A nyári hónapokra ennek a létszámnak a további növekedésére számíthatunk. A Trenkwalder által megkérdezett diákok a diákmunkához kapcsolódó motivációk között az anyagi függetlenség megteremtése mellett csaknem ugyanolyan fontos szempontnak tartják, hogy már a tanulmányaik során munkatapasztalatot szerezzenek: előbbi 70, utóbbi 51 százalékuk számára jelent fontos motivációt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS