Népszerűbb lett a diákmunka az szja-mentesség bevezetése óta

2022. 04. 01., 10:41

2022 január 1-jétől a 25 év alatti munkavállalók jövedelmét nem terheli 15 százalékos személyi jövedelemadó, ami érezhetően növelte a diákmunkára jelentkezők számát. Többek között ennek az intézkedésnek is köszönhető, hogy az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet közel 65 százalékkal több jelöltet regisztrált az első negyedévben, mint egy évvel korábban. Az év első három hónapjában átlagosan bruttó 1450 forintot fizettek a diákmunkáért. Az szja-levonás eltörlése önmagában tehát közel 220 forinttal emelte a diákok órabérét.

Az év első hónapjaiban mind a fizikai diákmunkák, mind a kevésbé komplex irodai adminisztrációs tevékenységek esetén 1400-1500 forint között alakult a diákok átlagos órabérének szintje. Az olyan állások esetében, amelyeknél valamilyen speciális tudásra (például ritkább idegen nyelvek ismeretére) van szükség, az órabérek ennél magasabb régióban, 1700-1800 forint körül mozogtak.

Jelenleg az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet keretében foglalkoztatott diákok 32 százaléka az adminisztráció/asszisztencia területén dolgozik, 31 százalékuk gyakornoki tevékenységet végez a tanulmányaihoz kapcsolódó álláshelyen. 22 százalékukat a termelés/gyártás/logisztika területén foglalkoztatják, 15 százalék pedig rendezvényekhez és a vendéglátáshoz kapcsolódó feladatokat lát el. Ez utóbbi az a terület, amely a nyári szezonban a jelenleginél jóval nagyobb szeletet fog idén is kihasítani a diákfoglalkoztatás tortájából.

„Az év végi ünnepi időszak előtt a kereskedelmi és logisztikai szektor megugró munkaerőigénye (csomagolás, kiszállítás) miatt a diákbérek ezeken a területeken is 1700 forint fölé ugrottak – magyarázza Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A szezon végét követően e szektorok munkaerőigénye megcsappant, ám a most elérhető munkalehetőségeket jellemző 1450 forint körüli átlagbérrel a bevezetett szja-kedvezménynek köszönhetően egy diák ugyanannyi munkával ma sem kap a számlájára kevesebb pénzt, mint a korábbi bruttó 1700 forintos átlagórabér esetében.”

A gyakornoki állások esetében az elmúlt évben az órabérek átlaga az 1600 forintos szintet közelítette, 2022 első negyedévére pedig már elérte az 1700 forintot. A vállalatok ugyanis a tehetséges gyakornokokat azzal is igyekeznek megtartani, hogy a juttatásaikat általában a saját munkavállalók bérével együtt emelik. Ez különösen az olyan hiányszakmák esetében, mint az IT vagy a mérnöki területek esetében kiemelt törekvés. A vállalatok ezen a területen igyekeznek biztosra menni, és a nyári időszakra tervezett gyakornoki állásokat a legjobb elérhető jelöltekkel már most igyekeznek betölteni.

A KSH adatai szerint a 15-24 éves korosztályból foglalkoztatottak száma 2022 februárjában 270 ezer volt, közel 6 ezerrel több mint egy évvel korábban. Ez ebben a körben 27,5 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. A nyári hónapokra ennek a létszámnak a további növekedésére számíthatunk. A Trenkwalder által megkérdezett diákok a diákmunkához kapcsolódó motivációk között az anyagi függetlenség megteremtése mellett csaknem ugyanolyan fontos szempontnak tartják, hogy már a tanulmányaik során munkatapasztalatot szerezzenek: előbbi 70, utóbbi 51 százalékuk számára jelent fontos motivációt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS