Nem veszélyeztetik a magyar munkahelyeket az ukrán menekültek

2022. 03. 23., 13:59

„Az egyik legnagyobb nehézség a régebb óta itt dolgozó ukrán munkavállalók menekült hozzátartozóinak elszállásolása és utaztatása.”

Jelenleg 50 000 és 70 000 fő közé tehető a hazánkban dolgozó ukrán nemzetiségű munkavállalók száma. Döntő többségük több éve, azaz jóval a háború kitörése előtt helyezkedett el Magyarországon, elsősorban az építőipar, az elektronika, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén. „Hazánkban eddig is szívesen alkalmaztak kárpátaljai magyar, vagy akár ukrán anyanyelvű dolgozókat, ez az igény tehát nem most alakult ki. A cégeket nem a magyar munkavállalók lecserélése motiválja, hanem az együttfoglalkoztatás jellemző, és ez az újonnan érkezők magas számával sem fog megváltozni” – mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az ukrán-orosz konfliktus következtében érkezett többszázezer civil helyzetének rendezése össztársadalmi feladatot ró Magyarországra. Nagy felelősség hárul most a HR szolgáltatókra is, akiknek a toborzó munka folytatása mellett megoldást kell találniuk a már itt dolgozó ukrán munkavállalók hozzátartozóinak befogadására és ellátására is. Emellett követniük kell a különböző rendeletek és jogszabályok folyamatos alakulását ebben a diplomáciailag is rendkívül kaotikus helyzetben. „Azok az emberek, akik most Ukrajnából hazánkba jönnek, erős kényszer hatására hagyják el otthonukat. Elsősorban számukra kell most megoldást keresnünk szállásoltatás és munka szempontjából is. A Jobtain már 2017 óta foglalkozik ukrán munkavállalók toborzásával, kiépült rendszerünk van a fogadásukra és elhelyezésükre. Jelenleg is több mint 2000 ukrán munkavállalót foglalkoztatunk, és velük is ugyanúgy kommunikálnunk és törődnünk kell, mint eddig.”

A hozzátartozókról való gondoskodás a HR szolgáltató humanitárius kötelessége

Az egyik legnagyobb kihívás az ukrán munkaerő toborzásával foglalkozó HR szolgáltatóknak, hogy a toborzó munka mellé most a folyamatos segítségnyújtás, és a hatóságokkal történő napi szintű egyeztetések is erőforrást emésztenek fel. „Az egyik legnagyobb nehézség a régebb óta itt dolgozó ukrán munkavállalók menekült hozzátartozóinak elszállásolása és utaztatása. Érkezett hozzánk már 80 éves néni is, a legfiatalabb hozzátartozó pedig egy 3 hónapos kisbaba volt, akit el kellett helyeznünk.”

Adminisztratív akadályok a tömeges munkába állás előtt

A munkaképes menedékkérők elsősorban az építőipar, elektronika, feldolgozóipar és a vendéglátás területeken tudnak legkönnyebben elhelyezkedni, a hiányszakmákban pedig akár azonnal munkába tudnak állni. Ehhez azonban az kell, hogy a szükséges hivatalos okmányaikat kézhez kapják. A jelentkezők tömeges munkába állását egyelőre elsősorban adminisztratív akadályok nehezítik. Sokan útlevél vagy hivatalos iratok nélkül jöttek át a határon, a munkavállalásukhoz szükséges alapfeltételek biztosítása jóval több idő, hetek vagy adott esetben akár hónapok kérdése is lehet. A szakember szerint azok a potenciális munkavállalók, akik az ügyintézés elhúzódása miatt várakozó álláspontra kerülnek, nagy eséllyel tovább állnak Magyarországról.

Az új ukrán menekültek nem jelentenek veszélyt a magyar dolgozók megélhetésére

Továbbra is rengeteg a találgatás a különböző fórumokon arról, hogy milyen hatással lesz az újonnan kialakult helyzet a magyar gazdaságra. Sok magyar munkavállaló kezdett el aggódni a megélhetése miatt, néhányakban az is felmerült, hogy az új ukrán, vagy ukrajnai magyar munkaerő a jövőben kiváltja az alacsonyabb képzettségű munkavállalókat. A szakértő szerint ilyenről szó sincs: „Jelenleg is folyamatosan szükség van az új munkaerőre, így már annak is örülünk, ha partnereink létszámhiányát tudjuk valamivel csökkenteni. A feldolgozóiparban például az a cél, hogy a termelési igényeket létszámban ki tudják elégíteni, ezért a magyarok és a külföldiek egyszerre foglalkoztatása a leginkább jellemző” – mondta el Mihályi Magdolna. A HR szolgáltatók partnerei jelenleg is munkaerőhiánnyal küzdenek, ezért semmiképpen nem kell tartani attól, hogy magyar munkavállalókat fognak elbocsátani a munkáltatók az ukránok miatt.

Egyéni élethelyzettől és jövőképtől is függ a munkavállalás és a letelepedés

A szakember szerint a menedékkérők a munkavállaláshoz való viszonyulásuk szerint most alapvetően két csoportra oszthatók. Vannak, akiknek eddig is nagyon nehéz helyzetük volt Ukrajnában ők kifejezetten örülnek annak, hogy Magyarországon vállalhatnak munkát. Ők azok, akik hosszútávon gondolkodnak és akár le is telepednének hazánkban. A menedékkérők másik felének jelenleg nincsenek hosszútávú tervei Magyarországon, az ő fő motivációjuk csak az, hogy bármi áron kikeveredjenek ebből a helyzetből. A legtöbbjük az élete munkáját, a házát, vagy a családja egy részét hagyta hátra, így érthető, hogy ez a réteg az Ukrajnába való visszatérésen gondolkodik a háború után.

A magyar lakosságot most az általános összefogás jellemzi

Rengeteg magyar város, szervezet és közösség segíti az ukrán civileket, a kiemelt gondoskodás pedig munkáltatói oldalról is tapasztalható. Sok foglalkoztatónál használják például az Employee Assistance programot is, melynek keretében képzett szakemberek és pszichológusok segítik a munkavállalókat átjutni a krízisen. Ezt főként a gyárak területén alkalmazzák, de arra is van példa, hogy külön kimennek a szállásokra is. A legtöbb munkáltató a mobiltelefonokra vonatkozó korlátozást is feloldotta a gyárak területén, hogy a munkavállalók magukkal vihessék telefonjaikat a munkaterületekre is, így folyamatos kapcsolatban lehetnek az Ukrajnában maradt, vagy éppen menekülő hozzátartozóikkal.

„Akik biometrikus útlevéllel jelentkeznek hozzánk és megfelelnek az állásinterjún, azokat sokrétű segítséggel látjuk el: megszervezzük a lakhatásukat, az egészségpénztárba való bejelentésüket, a tartózkodási engedélyüket, tolmácsot biztosítunk számukra az onboarding során, és minden olyan szolgáltatásunkra jogosulttá válnak, ami békeidőben is rendelkezésre állt. Emellett, ha szükséges, pszichológus segítségét is biztosítjuk az egyének számára, a krízishelyzet kezelésére, a beilleszkedés elősegítésére, vagy amennyiben valamilyen mentális nehézséget jelez számunkra az adott munkavállaló. Aki biztonságban és jól fogja magát érezni itt, az hazánkban fog munkát vállalni, és mi segítjük őket abban, hogy könnyebben lendüljenek át életük jelenlegi krízisén” – hangsúlyozta Mihályi Magdolna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-12 20:55:00
Nominális értelemben az előző havihoz képest országosan 1,1, Budapesten 1,3 százalékkal mérséklődtek a lakbérek 2026 októberében. Az egy évvel korábbinál országosan 5,5, Budapesten 5,0 százalékkal voltak magasabbak a kínálati bérleti díjak a KSH-igatlan.com lakbérindex szerint.
2026-11-12 18:25:00
Több mint 3300 hazai mikro és kisvállalkozás részesül vissza nem térítendő támogatásban a DIMOP Plusz program két pályázatán, összesen 30,7 milliárd forintból. A nyertes cégek vállalkozásonként 3 és 12 millió forintot, akár 90 százalékos intenzitással fordíthatnak digitális fejlesztésekre – tájékoztatott a Tudományos és Technológiai Minisztérium.
2026-11-12 14:40:00
Októberben az Otthon Start megszűnése előtti hajrá élénkítette a lakáspiacot. A 3 százalékos fix kamatú hitelt csak az október 31-ig megkötött adásvételekhez lehetett igényelni, ezért sok vevő előre hozta a vásárlást. A nagyobb érdeklődés ellenére a lakások lassabban keltek el, mint egy éve, és az eladóknak többet kellett engedniük az árból – derül ki a Duna House Barométer októberi adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS