Nem veszélyeztetik a magyar munkahelyeket az ukrán menekültek

2022. 03. 23., 13:59

„Az egyik legnagyobb nehézség a régebb óta itt dolgozó ukrán munkavállalók menekült hozzátartozóinak elszállásolása és utaztatása.”

Jelenleg 50 000 és 70 000 fő közé tehető a hazánkban dolgozó ukrán nemzetiségű munkavállalók száma. Döntő többségük több éve, azaz jóval a háború kitörése előtt helyezkedett el Magyarországon, elsősorban az építőipar, az elektronika, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén. „Hazánkban eddig is szívesen alkalmaztak kárpátaljai magyar, vagy akár ukrán anyanyelvű dolgozókat, ez az igény tehát nem most alakult ki. A cégeket nem a magyar munkavállalók lecserélése motiválja, hanem az együttfoglalkoztatás jellemző, és ez az újonnan érkezők magas számával sem fog megváltozni” – mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az ukrán-orosz konfliktus következtében érkezett többszázezer civil helyzetének rendezése össztársadalmi feladatot ró Magyarországra. Nagy felelősség hárul most a HR szolgáltatókra is, akiknek a toborzó munka folytatása mellett megoldást kell találniuk a már itt dolgozó ukrán munkavállalók hozzátartozóinak befogadására és ellátására is. Emellett követniük kell a különböző rendeletek és jogszabályok folyamatos alakulását ebben a diplomáciailag is rendkívül kaotikus helyzetben. „Azok az emberek, akik most Ukrajnából hazánkba jönnek, erős kényszer hatására hagyják el otthonukat. Elsősorban számukra kell most megoldást keresnünk szállásoltatás és munka szempontjából is. A Jobtain már 2017 óta foglalkozik ukrán munkavállalók toborzásával, kiépült rendszerünk van a fogadásukra és elhelyezésükre. Jelenleg is több mint 2000 ukrán munkavállalót foglalkoztatunk, és velük is ugyanúgy kommunikálnunk és törődnünk kell, mint eddig.”

A hozzátartozókról való gondoskodás a HR szolgáltató humanitárius kötelessége

Az egyik legnagyobb kihívás az ukrán munkaerő toborzásával foglalkozó HR szolgáltatóknak, hogy a toborzó munka mellé most a folyamatos segítségnyújtás, és a hatóságokkal történő napi szintű egyeztetések is erőforrást emésztenek fel. „Az egyik legnagyobb nehézség a régebb óta itt dolgozó ukrán munkavállalók menekült hozzátartozóinak elszállásolása és utaztatása. Érkezett hozzánk már 80 éves néni is, a legfiatalabb hozzátartozó pedig egy 3 hónapos kisbaba volt, akit el kellett helyeznünk.”

Adminisztratív akadályok a tömeges munkába állás előtt

A munkaképes menedékkérők elsősorban az építőipar, elektronika, feldolgozóipar és a vendéglátás területeken tudnak legkönnyebben elhelyezkedni, a hiányszakmákban pedig akár azonnal munkába tudnak állni. Ehhez azonban az kell, hogy a szükséges hivatalos okmányaikat kézhez kapják. A jelentkezők tömeges munkába állását egyelőre elsősorban adminisztratív akadályok nehezítik. Sokan útlevél vagy hivatalos iratok nélkül jöttek át a határon, a munkavállalásukhoz szükséges alapfeltételek biztosítása jóval több idő, hetek vagy adott esetben akár hónapok kérdése is lehet. A szakember szerint azok a potenciális munkavállalók, akik az ügyintézés elhúzódása miatt várakozó álláspontra kerülnek, nagy eséllyel tovább állnak Magyarországról.

Az új ukrán menekültek nem jelentenek veszélyt a magyar dolgozók megélhetésére

Továbbra is rengeteg a találgatás a különböző fórumokon arról, hogy milyen hatással lesz az újonnan kialakult helyzet a magyar gazdaságra. Sok magyar munkavállaló kezdett el aggódni a megélhetése miatt, néhányakban az is felmerült, hogy az új ukrán, vagy ukrajnai magyar munkaerő a jövőben kiváltja az alacsonyabb képzettségű munkavállalókat. A szakértő szerint ilyenről szó sincs: „Jelenleg is folyamatosan szükség van az új munkaerőre, így már annak is örülünk, ha partnereink létszámhiányát tudjuk valamivel csökkenteni. A feldolgozóiparban például az a cél, hogy a termelési igényeket létszámban ki tudják elégíteni, ezért a magyarok és a külföldiek egyszerre foglalkoztatása a leginkább jellemző” – mondta el Mihályi Magdolna. A HR szolgáltatók partnerei jelenleg is munkaerőhiánnyal küzdenek, ezért semmiképpen nem kell tartani attól, hogy magyar munkavállalókat fognak elbocsátani a munkáltatók az ukránok miatt.

Egyéni élethelyzettől és jövőképtől is függ a munkavállalás és a letelepedés

A szakember szerint a menedékkérők a munkavállaláshoz való viszonyulásuk szerint most alapvetően két csoportra oszthatók. Vannak, akiknek eddig is nagyon nehéz helyzetük volt Ukrajnában ők kifejezetten örülnek annak, hogy Magyarországon vállalhatnak munkát. Ők azok, akik hosszútávon gondolkodnak és akár le is telepednének hazánkban. A menedékkérők másik felének jelenleg nincsenek hosszútávú tervei Magyarországon, az ő fő motivációjuk csak az, hogy bármi áron kikeveredjenek ebből a helyzetből. A legtöbbjük az élete munkáját, a házát, vagy a családja egy részét hagyta hátra, így érthető, hogy ez a réteg az Ukrajnába való visszatérésen gondolkodik a háború után.

A magyar lakosságot most az általános összefogás jellemzi

Rengeteg magyar város, szervezet és közösség segíti az ukrán civileket, a kiemelt gondoskodás pedig munkáltatói oldalról is tapasztalható. Sok foglalkoztatónál használják például az Employee Assistance programot is, melynek keretében képzett szakemberek és pszichológusok segítik a munkavállalókat átjutni a krízisen. Ezt főként a gyárak területén alkalmazzák, de arra is van példa, hogy külön kimennek a szállásokra is. A legtöbb munkáltató a mobiltelefonokra vonatkozó korlátozást is feloldotta a gyárak területén, hogy a munkavállalók magukkal vihessék telefonjaikat a munkaterületekre is, így folyamatos kapcsolatban lehetnek az Ukrajnában maradt, vagy éppen menekülő hozzátartozóikkal.

„Akik biometrikus útlevéllel jelentkeznek hozzánk és megfelelnek az állásinterjún, azokat sokrétű segítséggel látjuk el: megszervezzük a lakhatásukat, az egészségpénztárba való bejelentésüket, a tartózkodási engedélyüket, tolmácsot biztosítunk számukra az onboarding során, és minden olyan szolgáltatásunkra jogosulttá válnak, ami békeidőben is rendelkezésre állt. Emellett, ha szükséges, pszichológus segítségét is biztosítjuk az egyének számára, a krízishelyzet kezelésére, a beilleszkedés elősegítésére, vagy amennyiben valamilyen mentális nehézséget jelez számunkra az adott munkavállaló. Aki biztonságban és jól fogja magát érezni itt, az hazánkban fog munkát vállalni, és mi segítjük őket abban, hogy könnyebben lendüljenek át életük jelenlegi krízisén” – hangsúlyozta Mihályi Magdolna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS