Nem veszélyeztetik a magyar munkahelyeket az ukrán menekültek

2022. 03. 23., 13:59

„Az egyik legnagyobb nehézség a régebb óta itt dolgozó ukrán munkavállalók menekült hozzátartozóinak elszállásolása és utaztatása.”

Jelenleg 50 000 és 70 000 fő közé tehető a hazánkban dolgozó ukrán nemzetiségű munkavállalók száma. Döntő többségük több éve, azaz jóval a háború kitörése előtt helyezkedett el Magyarországon, elsősorban az építőipar, az elektronika, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén. „Hazánkban eddig is szívesen alkalmaztak kárpátaljai magyar, vagy akár ukrán anyanyelvű dolgozókat, ez az igény tehát nem most alakult ki. A cégeket nem a magyar munkavállalók lecserélése motiválja, hanem az együttfoglalkoztatás jellemző, és ez az újonnan érkezők magas számával sem fog megváltozni” – mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az ukrán-orosz konfliktus következtében érkezett többszázezer civil helyzetének rendezése össztársadalmi feladatot ró Magyarországra. Nagy felelősség hárul most a HR szolgáltatókra is, akiknek a toborzó munka folytatása mellett megoldást kell találniuk a már itt dolgozó ukrán munkavállalók hozzátartozóinak befogadására és ellátására is. Emellett követniük kell a különböző rendeletek és jogszabályok folyamatos alakulását ebben a diplomáciailag is rendkívül kaotikus helyzetben. „Azok az emberek, akik most Ukrajnából hazánkba jönnek, erős kényszer hatására hagyják el otthonukat. Elsősorban számukra kell most megoldást keresnünk szállásoltatás és munka szempontjából is. A Jobtain már 2017 óta foglalkozik ukrán munkavállalók toborzásával, kiépült rendszerünk van a fogadásukra és elhelyezésükre. Jelenleg is több mint 2000 ukrán munkavállalót foglalkoztatunk, és velük is ugyanúgy kommunikálnunk és törődnünk kell, mint eddig.”

A hozzátartozókról való gondoskodás a HR szolgáltató humanitárius kötelessége

Az egyik legnagyobb kihívás az ukrán munkaerő toborzásával foglalkozó HR szolgáltatóknak, hogy a toborzó munka mellé most a folyamatos segítségnyújtás, és a hatóságokkal történő napi szintű egyeztetések is erőforrást emésztenek fel. „Az egyik legnagyobb nehézség a régebb óta itt dolgozó ukrán munkavállalók menekült hozzátartozóinak elszállásolása és utaztatása. Érkezett hozzánk már 80 éves néni is, a legfiatalabb hozzátartozó pedig egy 3 hónapos kisbaba volt, akit el kellett helyeznünk.”

Adminisztratív akadályok a tömeges munkába állás előtt

A munkaképes menedékkérők elsősorban az építőipar, elektronika, feldolgozóipar és a vendéglátás területeken tudnak legkönnyebben elhelyezkedni, a hiányszakmákban pedig akár azonnal munkába tudnak állni. Ehhez azonban az kell, hogy a szükséges hivatalos okmányaikat kézhez kapják. A jelentkezők tömeges munkába állását egyelőre elsősorban adminisztratív akadályok nehezítik. Sokan útlevél vagy hivatalos iratok nélkül jöttek át a határon, a munkavállalásukhoz szükséges alapfeltételek biztosítása jóval több idő, hetek vagy adott esetben akár hónapok kérdése is lehet. A szakember szerint azok a potenciális munkavállalók, akik az ügyintézés elhúzódása miatt várakozó álláspontra kerülnek, nagy eséllyel tovább állnak Magyarországról.

Az új ukrán menekültek nem jelentenek veszélyt a magyar dolgozók megélhetésére

Továbbra is rengeteg a találgatás a különböző fórumokon arról, hogy milyen hatással lesz az újonnan kialakult helyzet a magyar gazdaságra. Sok magyar munkavállaló kezdett el aggódni a megélhetése miatt, néhányakban az is felmerült, hogy az új ukrán, vagy ukrajnai magyar munkaerő a jövőben kiváltja az alacsonyabb képzettségű munkavállalókat. A szakértő szerint ilyenről szó sincs: „Jelenleg is folyamatosan szükség van az új munkaerőre, így már annak is örülünk, ha partnereink létszámhiányát tudjuk valamivel csökkenteni. A feldolgozóiparban például az a cél, hogy a termelési igényeket létszámban ki tudják elégíteni, ezért a magyarok és a külföldiek egyszerre foglalkoztatása a leginkább jellemző” – mondta el Mihályi Magdolna. A HR szolgáltatók partnerei jelenleg is munkaerőhiánnyal küzdenek, ezért semmiképpen nem kell tartani attól, hogy magyar munkavállalókat fognak elbocsátani a munkáltatók az ukránok miatt.

Egyéni élethelyzettől és jövőképtől is függ a munkavállalás és a letelepedés

A szakember szerint a menedékkérők a munkavállaláshoz való viszonyulásuk szerint most alapvetően két csoportra oszthatók. Vannak, akiknek eddig is nagyon nehéz helyzetük volt Ukrajnában ők kifejezetten örülnek annak, hogy Magyarországon vállalhatnak munkát. Ők azok, akik hosszútávon gondolkodnak és akár le is telepednének hazánkban. A menedékkérők másik felének jelenleg nincsenek hosszútávú tervei Magyarországon, az ő fő motivációjuk csak az, hogy bármi áron kikeveredjenek ebből a helyzetből. A legtöbbjük az élete munkáját, a házát, vagy a családja egy részét hagyta hátra, így érthető, hogy ez a réteg az Ukrajnába való visszatérésen gondolkodik a háború után.

A magyar lakosságot most az általános összefogás jellemzi

Rengeteg magyar város, szervezet és közösség segíti az ukrán civileket, a kiemelt gondoskodás pedig munkáltatói oldalról is tapasztalható. Sok foglalkoztatónál használják például az Employee Assistance programot is, melynek keretében képzett szakemberek és pszichológusok segítik a munkavállalókat átjutni a krízisen. Ezt főként a gyárak területén alkalmazzák, de arra is van példa, hogy külön kimennek a szállásokra is. A legtöbb munkáltató a mobiltelefonokra vonatkozó korlátozást is feloldotta a gyárak területén, hogy a munkavállalók magukkal vihessék telefonjaikat a munkaterületekre is, így folyamatos kapcsolatban lehetnek az Ukrajnában maradt, vagy éppen menekülő hozzátartozóikkal.

„Akik biometrikus útlevéllel jelentkeznek hozzánk és megfelelnek az állásinterjún, azokat sokrétű segítséggel látjuk el: megszervezzük a lakhatásukat, az egészségpénztárba való bejelentésüket, a tartózkodási engedélyüket, tolmácsot biztosítunk számukra az onboarding során, és minden olyan szolgáltatásunkra jogosulttá válnak, ami békeidőben is rendelkezésre állt. Emellett, ha szükséges, pszichológus segítségét is biztosítjuk az egyének számára, a krízishelyzet kezelésére, a beilleszkedés elősegítésére, vagy amennyiben valamilyen mentális nehézséget jelez számunkra az adott munkavállaló. Aki biztonságban és jól fogja magát érezni itt, az hazánkban fog munkát vállalni, és mi segítjük őket abban, hogy könnyebben lendüljenek át életük jelenlegi krízisén” – hangsúlyozta Mihályi Magdolna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.