A 2024-es év fordulópontot jelent a magyar munkaerőpiac történetében. A munkavállalási engedélyezési rendszer átalakulása nemcsak új kihívásokat hozott, de új lehetőségeket is kínál a kis- és középvállalkozásoknak a harmadik országbeli munkaerő bevonására – hívja fel a figyelmet a Híd Consulting.
A 2024-es magyar munkavállalási engedélyezési változásokat számos jogszabály módosítása tükrözi, amelyek alapvetően befolyásolják a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatását. Ezek közé tartoznak többek között az alábbiak:
2023. évi XC. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról
A törvény szigorítja a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon történő munkavállalást, hangsúlyozva, hogy a harmadik országbeli állampolgárok csak szigorú feltételek mellett lehet alkalmazni. A törvény értelmében a harmadik országbeli állampolgárok többek között rendelkezniük kell érvényes úti okmánnyal, tartózkodási engedéllyel vagy vízummal, valamint szálláshellyel Magyarországon. Emellett igazolniuk kell anyagi fedezetüket a tartózkodás teljes időtartamára, beleértve a lakhatási és megélhetési költségeket, valamint az egészségügyi ellátáshoz szükséges biztosítást vagy költségek fedezetét.
19/2015. (VII.3.) NGM rendelet a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámáról
A rendelet a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok létszámának meghatározásával kapcsolatos. Részletezi a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, a foglalkoztató definícióját, és a bejelentett munkaerőigényekkel kapcsolatos szabályokat.
A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Magyarországon a következő lépéseket foglalja magába:
1. Előzetes felkészülés és munkakör meghatározása
A vállalkozásnak először meg kell határoznia a betöltendő munkakört és annak specifikációit. Meg kell állapítani, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség a helyi munkaerőpiacon nem elérhető. Ennek keretében szükséges elvégezni az úgynevezett munkavállalói tesztet, ami azt jelenti, hogy meg kell állapítani, a munkakör betöltéséhez szükséges szaktudással rendelkező személy a helyi munkaerőpiacon nem elérhető.
2. Munkavállalási engedély kérelmezése
A vállalkozásnak munkavállalási engedélyt kell kérelmeznie a munkavállaló számára. Ebben a fázisban bizonyítani kell, hogy a munkavállaló megfelel a munkakör követelményeinek.
3. Dokumentáció és ellenőrzés
A munkavállalónak be kell nyújtania a szükséges dokumentumokat, mint például útlevél, szakmai önéletrajz, képesítéseket igazoló dokumentumok. A vállalkozásnak ellenőriznie kell a munkavállaló dokumentumait és biztosítania kell a jogi megfelelőséget.
4. Tartózkodási engedély kérelmezése
A munkavállalási engedély megszerzése után a munkavállalónak tartózkodási engedélyért is kell folyamodnia.
5. Integrációs folyamat
A vállalkozásnak támogatnia kell a munkavállaló integrációját, például nyelvi képzésekkel vagy kulturális tájékoztatókkal.
6. Folyamatos ellenőrzés és támogatás
A vállalkozásnak nyomon kell követnie a munkavállaló engedélyeinek érvényességét és szükség esetén időben kezdeményezni azok megújítását.
Vendégmunkás engedély
Ideiglenes munkavállalásra szolgáló engedély, például szezonális vagy projektalapú munkákra. Lehetővé teszi a gyors és rugalmas munkaerő-bevonást, korlátozott ideig. Ilyenre példa, ha egy kis méretű építőipari cég szerb betonozót alkalmaz egy hat hónapos budapesti projektben.
Magyar kártya
Magasan képzett szakemberek hosszú távú foglalkoztatására irányul. A képzettségi és tapasztalati szintnek megfelelő munkavállalók számára készült, hosszú távú tartózkodást és munkavégzést biztosítva. Például egy középvállalkozás informatikai területen dolgozó kanadai szakembert szeretne hosszabb távra alkalmazni.
ICT engedély (Intra-Corporate Transfer)
Vállalaton belüli átvezénylésekhez használható, különösen multinacionális vállalatok esetében. Az engedély lehetővé teszi a nemzetközi vállalatok számára, hogy kulcsfontosságú munkatársakat helyezzenek át magyarországi egységeikbe. Például egy multinacionális vállalat egyik kínai menedzserét szeretné Magyarországra helyezni.
EU kék kártya
Olyan magas szintű képzettséggel rendelkező nem EU-s állampolgárok számára készült, akik az EU-n kívülről érkeznek és hosszú távú munkavégzést terveznek Magyarországon. Az EU Kék Kártya több előnnyel jár a munkavállalók számára a tartózkodási és munkavállalási jogok biztosításával, valamint lehetőséget biztosít a letelepedésre és a családegyesítésre. „Ilyen eset lehet, ha egy magyar egészségügyi intézmény egy orosz orvost kíván foglalkoztatni. Az engedélytípusokkal kapcsolatban hangsúlyozni szükséges, hogy minden engedély típus eltérő, így javasolt szakértők megkeresése a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását megelőzően” – mondja dr. Hajdu Benedek, a HÍD Consulting szakértője.
A 2024-es jogszabályváltozások szigorúbb feltételeket és szankciókat vezetnek be a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatban. A szankciók célja, hogy biztosítsák a munkavállalási szabályok betartását. Az új szabályok alapján harmadik országbeli állampolgárt a legszigorúbb szabályok mellett lehet foglalkoztatni. Ez azt jelenti, hogy minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, aki megfelelő az álláshelyre, ha nincs ilyen, csak abban az esetben lehet a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni.
A nem jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatás esetén a munkáltatóra vonatkozó szankciók lehetnek többek között a pénzbírságok kiszabása, munkavállalási engedélyek visszavonása vagy a munkavállaló tartózkodási engedélyének érvénytelenítése, ha a munkáltató nem tartja be a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására vonatkozó kötelezettségeit.
A fentieken túl az új jogszabályok értelmében, ha egy harmadik országbeli állampolgár nem tartja tiszteletben a magyar törvényeket és szabályokat, akkor azonnal el kell hagynia Magyarország területét. Amennyiben ez nem történik meg önként, a Hatóságok jogosultak a harmadik országbeli állampolgár kiutasítására vagy a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély meghosszabbítási kérelmének elutasítására.
„A sikeres alkalmazkodáshoz a kis- és középvállalkozások proaktív lépéseket kell tenniük. Tájékozódniuk szükséges az új munkavállalási engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban, amelynek megértése és alkalmazása több szempontból is kulcsfontosságú lehet a jogi megfelelőség és az üzleti növekedés szempontjából” – hívja fel a figyelmet Hajdú Benedek.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”