Általános vélekedéssel szakít az a legújabb országos kutatás, mely azt bizonyítja, hogy a munkahellyel kapcsolatos elvárásokat sok esetben inkább a munkavállalók élethelyzete határozza meg, semmint a generációs különbségek. Ezek szerint az Y vagy a Z generáció gyakran hangoztatott újfajta szemlélete korántsem egyedül meghatározó a munka világában, sokszor a női és férfi különbségek, vagy a családi állapot jobban befolyásolják azt, hogy milyen igényeket támasztanak a dolgozók a munkáltatók felé.
A munkaerőpiac jelenleg dinamikus változások színtere. A KSH adatai szerint a munkanélküliség 2019 második negyedévére rekord alacsony, 3,3 százalékos szintet ért el. Ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy a munkahelyek telítődnek, sőt! A foglalkoztatás bővülése ellenére az elmúlt időszakban fokozatosan nőtt a betöltendő álláshelyek száma és az üres álláshelyek aránya is emelkedett. Ezeknek az üres állásoknak a 72 százaléka a versenyszférában vár betöltésre. A munkaerő bevonzása érdekében a cégek számos módszert be is vetnek, köztük a munkabérek emelését: KSH adatok alapján nem csak a foglalkoztatottság, de az átlagkereset is nőtt 2019-re, 9,8 százalékkal. A cégek munkaerő problémáira azonban ez nem feltétlenül megoldás.
A pénz nem minden
Ezt a Groupama Biztosító 1000 főt megkérdező reprezentatív felmérése is alátámasztja. Önmagában attól ugyanis, hogy valahol magasabbak a fizetések, mint más cégnél, még nem válik egy munkahely vonzóvá. Ettől jóval lényegesebb szempont a munkavállalók szemében a stabilitás, a pénzbeli és egyéb juttatások megléte, de még az is, hogy a munkahely közel legyen az otthonhoz. Ha pedig két, egyébként főbb jellemzőit tekintve (fizetés, otthontól való távolság, munkakör) azonos munkahely közül kell választani, a munkahely kínálta lehetőségek fontosságát az élethelyzethez köthető körülmények nagyon erősen befolyásolják.
Gyermekkel a pályán
A munka-magánélet egyensúlyát támogató lehetőségeket gyakran tulajdonítják a fiatalabb generációk egyedi szükségletének, Ugyanakkor kiderült, hogy e lehetőségekre az igényt az élethelyzet legalább annyira megteremti, mint a kor. A rugalmas munkaidő és a részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a két legfontosabb szempont a gyermeket nevelők számára a munkahelyena mindennapokat segítő intézkedések közül.
Ha pedig választani kellene két munkahely között, a gyermekesek, különösen a nők egyenesen az otthoni munkavégzés (Home Office) lehetősége alapján döntenének. A férfiak körében a munkahelyi előmenetellel, továbbképzéssel kapcsolatos lehetőségek bírnak nagyobb vonzerővel, míg a nők esetében általában is sokkal vonzóbbak a gyermeknevelést támogató intézkedések (pl. a munkahelyi bölcsőde, óvoda, vagy a kismamák segítése).
„Bár a kutatás e része némileg erősíti a sztereotípiákat, mi örömmel látjuk, hogy például a baba-mama szobánkat férfi kollégáink is előszeretettel használják”– mondta a kutatás kapcsán Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humán erőforrás igazgatója. – „Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban viszont a kutatás eredményeihez hasonló tapasztalatokkal rendelkezünk: ez a lehetőség valóban sok gyermekes kollégánk számára könnyíti meg a családi élettel együtt járó szervezési feladatok kezelését.”
Sokszínű igények
A kutatás arra is rámutatott, hogy a nők és a gyermeket nevelők esetében a juttatások vonatkozásban is vannak különbségek. Az egészségpénztári juttatás összességében a legvonzóbb juttatásnak számít, a válaszadók 41 százaléka jelölte számára fontosként, a gyermeket nevelők körében azonban még inkább preferencia, közülük 47 százalék választaná ezt a juttatást. A fizikai dolgozók esetében a többiektől eltérően a táppénz kiegészítés is kiemelkedő jelentőséggel bír. A falvakban élő munkavállalók a biztonságos, egészségmegőrzést biztosító munkakörülményeket sorolják az átlagnál előrébb, az 50-59 éves korosztály számára a nyugdíjbiztosítás is az abszolút favoritok között van. A munkáltatóknak tehát rendkívül változatos munkavállalói igényeket kell kielégíteniük, ha munkavállalóik szempontjait figyelembe szeretnék venni.
„Cégünk nagyon sokféle végzettségű, korú munkatársat foglalkoztat különböző munkakörökben, beosztásokban. Tudjuk azt is, hogy a vállalat központjában dolgozó közel 800 munkatársunk különböző élethelyzetben van, így számukra komplex, széleskörű juttatási formákat kínálunk, hiszen – ahogy a kutatás is alátámasztotta – az elvárások is rendkívül sokfélék. Egy munkaadónak általában véve is annál nagyobb lehetősége van bevonzani, majd megtartani a munkaerőt, ha minél többféle módon tudja segíteni munkavállalóit például megtakarítási, egészségmegőrző és családbarát juttatásokkal”– hangsúlyozta Marton Klaudia.
(A felmérést a Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készítette 2019 augusztusában. Az 1000 fős válaszadói minta reprezentatív a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján.)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.