Már több mint 10 ezer álláskeresőt juttatott munkához a munkahelyteremtő bértámogatás

2020. 06. 11., 13:00

A munkahelyteremtő bértámogatási program már több mint 10 ezer regisztrált álláskereső újbóli elhelyezkedését segítette – közölte Bodó Sándor az MTI-vel. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a kormány annyi új munkahelyet hoz létre, amennyit a koronavírus tönkretesz.

A Gazdaságvédelmi akciótervben elindított Munkahelyteremtő bértámogatási programra mintegy 7 ezer cég nyújtott be eddig összesen több mint 12 milliárd forint támogatási kérelmet.

A támogatás lényege, hogy 6 hónapos bértámogatás mellé 3 hónap továbbfoglalkoztatást várnak el a vállalkozásoktól. A programban részt vevők foglalkoztatása így 9 hónapig biztosítottá válik. A támogatott fél év alatt legfeljebb havi 200 ezer forintot térítenek meg a munkáltatónak, ami az álláskeresők bruttó munkabérét és a hozzá kapcsolódó munkáltatói járulékokat tartalmazza. A programmal kapcsolatos részletekről továbbra is bárki tájékozódhat a munka.hu oldalon.

Bodó Sándor kifejtette: „a programban minden egyes álláskereső elhelyezkedését, munkahelyének megőrzését mintegy havi nettó 112 ezer forint bértámogatással segítik, amelynek összértéke a továbbfoglalkoztatás időtartamával együtt, 9 hónap alatt elérheti fejenként a nettó 1 millió forintot. A legtöbb kérelem Hajdú-Bihar, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett, a kérelmezők elsősorban a szálláshely-vendéglátás, kereskedelem, mezőgazdaság és építőipar ágazatok vállalkozásai. A programra összesen 84 milliárd forint áll rendelkezésre, általa tehát akár 70 ezer álláskereső állhat újra munkába.”

A korlátozások feloldásával magukra találhatnak a vállalkozások, így a korábban elbocsátott dolgozóikat – állami támogatás igénybevétele mellett is – újra alkalmazni tudják. A komplex gazdaságvédelmi intézkedések megvédik a magyar munkahelyeket, a megszűnők helyébe újakat hoznak létre, ezáltal hozzájárulnak a gazdaság újraindításához.

A magyar kormánynak változatlanul az a legfőbb célja a Gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásával, hogy a munkaalapú társadalmat az elmúlt évtized eredményeire építve megvédje. Az innovációs tárca gondozásában megvalósuló bértámogatási programok mostanáig együttesen mintegy 190 ezer ember állásának megőrzését, újrateremtését tették lehetővé 50 milliárd forint kormányzati hozzájárulással – tájékoztatott Bodó Sándor. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS