Jól jön a felsőfokú végzettség, ha el akarunk helyezkedni

2019. 07. 04., 15:35

A diplomájukat a megelőző három évben megszerző, 20–34 éves felsőfokú végzettségűek körében 85,5 százalékos volt a foglalkoztatottság az Európai Unióban 2018-ban.

Az Eurostat adatai szerint a frissen végzett fiatal diplomások 2018-as foglalkoztatottsági rátája 0,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál, de még így is elmarad a 86,9 százalékos 2008-as csúcstól.

Az előző három évben felsőfokú végzettséget szerzett fiatalok a legnagyobb arányban Máltán tudtak elhelyezkedni (96,7 százalékos foglalkoztatottság), majd Hollandia (94,8 százalék), Németország (94,3 százalék) és Luxemburg (94,0 százalék) következik.

A ráta csupán négy tagállamban volt 80 százalék alatt: Spanyolországban (77,9 százalék), Horvátországban (75,2 százalék), Olaszországban (62,8 százalék) és Görögországban (59,0 százalék).

A friss diplomás magyarországi fiatalok 91,5 százaléka tudott elhelyezkedni, ez az 7. legmagasabb arány az EU-ban. Összehasonlításképpen: Magyarországon 2019 tavaszi hónapjaiban a 15–64 évesek körében az átlagos foglalkoztatási ráta 69,9 százalék volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS