Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25 százalék) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a hallgatók 23 százaléka komolyabb vagy nagyon komoly pénzügyi gondokról számolt be. Ez az egyik oka annak, hogy ma az egyetemeken, főiskolákon tanuló diákok többsége (57 százalék) folyamatosan vagy alkalmi jelleggel munkát vállal, sőt, már a tanulmányokra való jelentkezésnél is fontos szempont, hogyan tudják a tanulmányi és munkahelyi kötelezettségeiket összehangolni.
Megjelent az Eurostudent 8 kutatás magyar gyorsjelentése. Az Európai Bizottság által támogatott, háromévente ismétlődő nemzetközi hallgatói kérdőíves felmérés a felsőoktatásban tanulók társadalmi hátterét és tanulmányi jellemzőit vizsgálja közel tizenötezer aktív hallgatói státusszal rendelkező magyar diák válaszai alapján. A gyorsjelentés külön fejezetet szán a tanulmányok melletti munkavégzés kérdéskörének, hiszen ez nemcsak hazánkban, de egész Európában egy meghatározó jelenség.
A válaszok alapján a magyar hallgatók 43 százaléka egyáltalán nem dolgozott, 15 százalék végzett alkalmi jellegű munkát a szorgalmi időszakban, 42 százalék pedig folyamatosan – bár nem feltétlenül teljes munkaidőben – vállalt munkát a tanulmányai mellett. Ebben a tekintetben nagyon nagy eltérés van a nappali, illetve levelező és távoktatási formában tanulók között, a részidős képzésben (levelező, távoktatás) tanulók kilenctizede állandó jelleggel dolgozik, a nappali munkarendű képzésre járóknak mindössze a negyedére (27 százalék) jellemző ez.
A kutatás rávilágít arra is, hogy a hallgatók legnagyobb része anyagi okokból is vállal munkát, közel felük számára a megélhetési költségek fedezése alapvető motiváció, s ennél alig kevesebben mondták azt, hogy főként az alapszükségleteiken felüli igényeiket fedezik a keresetükből. Magas azok aránya is (47 százalék), akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást. Érdekesség, hogy a diákok közel fele (48 százalék) inkább munkavállalónak tartja magát és csak másodsorban felsőoktatásban tanuló hallgatónak.
A diákok több mint fele (55 százalék) mondta, hogy a tanulás melletti munkavállalás oka az anyagiak mellett a szakmai tapasztalat megszerzése, de bármi is legyen a munkavállalás oka, a válaszadók 43 százalékának komoly nehézséget okoz a tanulmányi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása.
„Ideális esetben az egyetemek olyan oktatási módszertannal dolgoznak, amelynél a hallgatóknak nem kell választani a diplomaszerzés és a munkavállalás között. A digitális oktatás erre a problémára kiváló megoldás, mi például a GDE-n a blended learning módszerrel oktatunk. A bárhol, bármikor online elsajátítható e-learning tananyagok és a gyakorlatorientált személyes konzultációk, laborgyakorlatok összeállítás biztosítja annak lehetőségét, hogy a hallgatók életük minden területén sikeresen teljesíthessenek” – mondta az Eurostudent 8 felmérés kapcsán dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.
A munkáltatók is látják az egyetemistákban rejlő lehetőséget, számos vállalat csatlakozott a duális képzésekhez, indított el saját gyakornoki programot, ezekkel a kezdeményezésekkel megnyerik a legjobb fiatalokat már a diploma megszerzése előtt. Hogy mennyire általános jelenség az első diploma megszerzése előtt a munkavállalás, az is jelzi, hogy a február 15-én záruló felvételi eljárásban számos egyetem intézményi pontokat ad a munkatapasztalatért.
A jelentést itt olvashatja el.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.