Eurostudent : a felsőoktatásban tanulók egynegyede közepes anyagi nehézségekkel küzd Magyarországon

2024. 02. 07., 17:40

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25 százalék) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a hallgatók 23 százaléka komolyabb vagy nagyon komoly pénzügyi gondokról számolt be. Ez az egyik oka annak, hogy ma az egyetemeken, főiskolákon tanuló diákok többsége (57 százalék) folyamatosan vagy alkalmi jelleggel munkát vállal, sőt, már a tanulmányokra való jelentkezésnél is fontos szempont, hogyan tudják a tanulmányi és munkahelyi kötelezettségeiket összehangolni.

Megjelent az Eurostudent 8 kutatás magyar gyorsjelentése. Az Európai Bizottság által támogatott, háromévente ismétlődő nemzetközi hallgatói kérdőíves felmérés a felsőoktatásban tanulók társadalmi hátterét és tanulmányi jellemzőit vizsgálja közel tizenötezer aktív hallgatói státusszal rendelkező magyar diák válaszai alapján. A gyorsjelentés külön fejezetet szán a tanulmányok melletti munkavégzés kérdéskörének, hiszen ez nemcsak hazánkban, de egész Európában egy meghatározó jelenség.

A válaszok alapján a magyar hallgatók 43 százaléka egyáltalán nem dolgozott, 15 százalék végzett alkalmi jellegű munkát a szorgalmi időszakban, 42 százalék pedig folyamatosan – bár nem feltétlenül teljes munkaidőben – vállalt munkát a tanulmányai mellett. Ebben a tekintetben nagyon nagy eltérés van a nappali, illetve levelező és távoktatási formában tanulók között, a részidős képzésben (levelező, távoktatás) tanulók kilenctizede állandó jelleggel dolgozik, a nappali munkarendű képzésre járóknak mindössze a negyedére (27 százalék) jellemző ez.

A kutatás rávilágít arra is, hogy a hallgatók legnagyobb része anyagi okokból is vállal munkát, közel felük számára a megélhetési költségek fedezése alapvető motiváció, s ennél alig kevesebben mondták azt, hogy főként az alapszükségleteiken felüli igényeiket fedezik a keresetükből. Magas azok aránya is (47 százalék), akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást. Érdekesség, hogy a diákok közel fele (48 százalék) inkább munkavállalónak tartja magát és csak másodsorban felsőoktatásban tanuló hallgatónak.

A diákok több mint fele (55 százalék) mondta, hogy a tanulás melletti munkavállalás oka az anyagiak mellett a szakmai tapasztalat megszerzése, de bármi is legyen a munkavállalás oka, a válaszadók 43 százalékának komoly nehézséget okoz a tanulmányi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása.

„Ideális esetben az egyetemek olyan oktatási módszertannal dolgoznak, amelynél a hallgatóknak nem kell választani a diplomaszerzés és a munkavállalás között. A digitális oktatás erre a problémára kiváló megoldás, mi például a GDE-n a blended learning módszerrel oktatunk. A bárhol, bármikor online elsajátítható e-learning tananyagok és a gyakorlatorientált személyes konzultációk, laborgyakorlatok összeállítás biztosítja annak lehetőségét, hogy a hallgatók életük minden területén sikeresen teljesíthessenek” – mondta az Eurostudent 8 felmérés kapcsán dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

A munkáltatók is látják az egyetemistákban rejlő lehetőséget, számos vállalat csatlakozott a duális képzésekhez, indított el saját gyakornoki programot, ezekkel a kezdeményezésekkel megnyerik a legjobb fiatalokat már a diploma megszerzése előtt. Hogy mennyire általános jelenség az első diploma megszerzése előtt a munkavállalás, az is jelzi, hogy a február 15-én záruló felvételi eljárásban számos egyetem intézményi pontokat ad a munkatapasztalatért.

A jelentést itt olvashatja el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS