Eurostat: 147 ezer magyar dolgozik kulturális munkahelyen

2019. 02. 19., 12:00

Az Európai Unióban mintegy 8,7 millió ember, a munkavállalók 3,8 százaléka dolgozik kulturális területen, vagy foglalkozik a szektorral kapcsolatos tevékenységgel. Magyarországon mintegy 147 ezer ember dolgozik a kultúrát érintő területek egyikén – derült ki az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közzétett adataiból.

Az Eurostat 2012-es és 2017-es adatokat összevető jelentése szerint az uniós tagállamok között nagyon eltérő a kultúra különböző területein – egyebek mellett a művészeti és szórakoztató ágazatban, a könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban és egyéb kulturális intézményekben, könyv-, folyóiratoknál és egyéb kiadói, illetve zenei területen – dolgozók létszáma és aránya.

Míg a legalacsonyabb adatok Romániából érkeztek, ahol a munkavállalók 1,6 százaléka dolgozott ezen a területen, addig Észtországban 5,5 százalékban helyezkedtek el a kultúrát érintő szektorokban. Az uniós tagállamok legtöbbjében 3-5 százalék között mozgott a területen foglalkoztatottak száma.

A jelentés szerint 2017-ben az unió egészében 544 ezerrel több „kulturális munkahely” volt, mint 2012-ben, ugyanakkor relatív értelemben nem volt növekedés, ugyanis az arányszám ugyanolyan szinten maradt, a teljes foglalkoztatás 3,8 százalékát tette ki.

A legtöbb állás kulturális területen  -- 550 ezer – az Egyesült Királyságban létesült a két vizsgált év adatai szerint. A növekedés mintegy 30 százalékos volt.

A férfiak 2017-ben is nagyobb arányt, 54 százalékot képviseltek az EU munkaerőpiacán, mint a nők. Arányuk a kulturális foglalkoztatásban is magasabb, szintén 54 százalékos volt uniós szinten. A nemek aránya országonként eltéréseket mutat, 2017-ben tíz olyan ország volt, ahol a kulturális szektorban magasabb volt a nők aránya, mint az összfoglalkoztatottak között. E tekintetben a felmérés a legnagyobb arányt – mintegy 60 százalékot – a balti országokban mutatott.
Az EU-ban összesen 1,6 millió 15 és 29 év közötti fiatal dolgozott kulturális területen 2017-ben. Arányuk az összes kulturális tevékenységet végző 18 százalékát tette ki, és nagyon közel állt a korcsoport teljes foglalkoztatásban való 19 százalékos részvételéhez.

Magyarországon a foglalkoztatottak mintegy 3,3 százaléka dolgozott a kultúra valamely területén, amely mintegy 147 ezer embert jelentett 2017-ben. Ezzel Magyarország mindössze Romániát, Szlovákiát, Bulgáriát, Portugáliát és Görögországot előzte meg az Európai Unióban.

A magyar adatok számszerűen emelkedő tendenciát mutatnak a 2012-es felméréshez képest, amikor 143 ezren dolgoztak a szektorban, amely akkor az összes munkavállaló 3,7 százalékát tette ki.

(Fotó: Szerdahelyi Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 06. 16., 18:10
A teljes használtlakás-piacon Budapesten 2,5 százalék, a megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken 3,4 százalék, a városokban 4,6 százalék, a községekben és nagyközségekben pedig 7,3 százalék volt az átlagos alkupozíció mértéke májusban az ingatlan.com adatai szerint. Az 50–100 millió forintos fővárosi használt lakóingatlanoknál májusban átlagosan 2,3 százalékos alkura volt lehetőség, júniusban viszont az előzetes adatok szerint már 3,3 százalékot engedtek az eladók.
2026. 06. 16., 10:50
Kiderült, mit ér a sokkal több bankjegykiadó automata és a duplájára emelt ingyenes készpénzfelvételi limit: új csúcsra, 124 ezer forint fölé ugrott az első negyedévben az egy kártyás készpénzfelvételre jutó átlagos összeg. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint viszont hiába telepítettek több száz új ATM-et a bankok, mégis kevesebbszer használták ezeket.
2026. 06. 16., 16:20
Egyre több budapesti lakáseladónak kell engednie az árból. Míg az év elején a lakások kevesebb mint harmadánál csökkentették a meghirdetett irányárat az értékesítés alatt, tavaszra már közel 40 százalékuknál került erre sor a Duna House adatai szerint. A ténylegesen megkötött adásvételek ára közben még emelkedett – a piac tehát nem fordult le, de a lendülete megtört.
2026-06-15 16:05:00
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság szakmai irányítása mellett a kormányhivatalok 2026-ban is ellenőrzik a vállalkozások által az egyes termékeken feltüntetett tájékoztatások megfelelőségét, köztük a fenntarthatósági, úgynevezett „zöld állítások” valóságtartalmát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS