Eurostat: 147 ezer magyar dolgozik kulturális munkahelyen

2019. 02. 19., 12:00

Az Európai Unióban mintegy 8,7 millió ember, a munkavállalók 3,8 százaléka dolgozik kulturális területen, vagy foglalkozik a szektorral kapcsolatos tevékenységgel. Magyarországon mintegy 147 ezer ember dolgozik a kultúrát érintő területek egyikén – derült ki az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közzétett adataiból.

Az Eurostat 2012-es és 2017-es adatokat összevető jelentése szerint az uniós tagállamok között nagyon eltérő a kultúra különböző területein – egyebek mellett a művészeti és szórakoztató ágazatban, a könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban és egyéb kulturális intézményekben, könyv-, folyóiratoknál és egyéb kiadói, illetve zenei területen – dolgozók létszáma és aránya.

Míg a legalacsonyabb adatok Romániából érkeztek, ahol a munkavállalók 1,6 százaléka dolgozott ezen a területen, addig Észtországban 5,5 százalékban helyezkedtek el a kultúrát érintő szektorokban. Az uniós tagállamok legtöbbjében 3-5 százalék között mozgott a területen foglalkoztatottak száma.

A jelentés szerint 2017-ben az unió egészében 544 ezerrel több „kulturális munkahely” volt, mint 2012-ben, ugyanakkor relatív értelemben nem volt növekedés, ugyanis az arányszám ugyanolyan szinten maradt, a teljes foglalkoztatás 3,8 százalékát tette ki.

A legtöbb állás kulturális területen  -- 550 ezer – az Egyesült Királyságban létesült a két vizsgált év adatai szerint. A növekedés mintegy 30 százalékos volt.

A férfiak 2017-ben is nagyobb arányt, 54 százalékot képviseltek az EU munkaerőpiacán, mint a nők. Arányuk a kulturális foglalkoztatásban is magasabb, szintén 54 százalékos volt uniós szinten. A nemek aránya országonként eltéréseket mutat, 2017-ben tíz olyan ország volt, ahol a kulturális szektorban magasabb volt a nők aránya, mint az összfoglalkoztatottak között. E tekintetben a felmérés a legnagyobb arányt – mintegy 60 százalékot – a balti országokban mutatott.
Az EU-ban összesen 1,6 millió 15 és 29 év közötti fiatal dolgozott kulturális területen 2017-ben. Arányuk az összes kulturális tevékenységet végző 18 százalékát tette ki, és nagyon közel állt a korcsoport teljes foglalkoztatásban való 19 százalékos részvételéhez.

Magyarországon a foglalkoztatottak mintegy 3,3 százaléka dolgozott a kultúra valamely területén, amely mintegy 147 ezer embert jelentett 2017-ben. Ezzel Magyarország mindössze Romániát, Szlovákiát, Bulgáriát, Portugáliát és Görögországot előzte meg az Európai Unióban.

A magyar adatok számszerűen emelkedő tendenciát mutatnak a 2012-es felméréshez képest, amikor 143 ezren dolgoztak a szektorban, amely akkor az összes munkavállaló 3,7 százalékát tette ki.

(Fotó: Szerdahelyi Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-28 18:10:00
(Újra)Indul idén nyáron a 2021–2027-es uniós költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, megnyílhatnak több, a gazdasági szereplők által is nagyon várt operatív program felhívásai.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Már régóta túl sok olasz, ázsiai, fúziós és akármilyen szakácskönyv van a piacon, miközben a modern időknek és vásárlói igényeknek megfelelő, a magyar konyhát maximális szakmaisággal megközelítőből meg alig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS