Egyre több külföldi diák dolgozna Magyarországon

2019. 06. 03., 11:00

Magyarországon több mint 30 ezer külföldi diák tanul, akiknek a jelentős része munkát szeretne vállalni tanulmányai alatt is.

Magyarországon évről évre több ezerrel nő az Európából és más kontinensekről érkező egyetemi hallgatók száma, akik jellemzően kiegészítő keresetként és szakmai tapasztalat gyűjtése miatt munkát is szeretnének vállalni valahol. Ez persze magyar nyelvtudás nélkül sokszor nem egyszerű, de van kihez fordulniuk.

A Guest Student Kft. arra fekteti a hangsúlyt, hogy a diákok számára ne csak a Magyarországra érkezésük előtt és érkezésükkor legyenek érdekesek, hanem az itt eltöltött idő alatt folyamatosan menedzselni tudják életüket, kiszolgálni az igényeiket a lehető legtöbb területen.

A vállalat lakások kiközvetítése, programok szervezése, a kapcsolódó hivatali ügyek intézése mellett másfél éve már munkalehetőségek felkutatásával is segíti a Magyarországon tanuló külföldiek itteni életkezdését.

Kosinszky Gordon Erik, a cég tulajdonosa és ügyvezetője arról beszélt, egy embernek így nemcsak egyszer, hanem akár háromszor-négyszer is tudnak hosszú távú minőségi megoldást kínálni problémáira az itt tartózkodása alatt, így a folyamatosan kiemelt figyelmét is élvezhetik.

„Ha valaki megérkezik, először lakást kell neki nézni. A tanulás mellett különböző közösségi programokat szervezünk neki, részmunkaidős állást kereshetünk igény szerint, majd ha befejezte az egyetemet, akkor jön a főállású munkaközvetítési része. Az érdeklődés meglehetősen nagy a szolgáltatásaink iránt, pláne az Unión kívülről érkező diákok körében, akik ugródeszkaként tekintenek Magyarországra” – fogalmazott a cégvezető.

Hozzátette, embere válogatja, hogy itt próbálnak meg letelepedni, vagy tovább indulnak Nyugatra, az viszont kétségtelen, hogy szinte kivétel nélkül magasabb a munkamoráljuk a magyar diáktársaiknál. Csak olyan diákokkal működnek együtt, akik legálisan jöttek az országba, a papírjaikat megnézik és a további hivatali ügyeiket is figyelemmel kísérik.

A Guest Student Kft. az elmúlt 5 évben szoros kapcsolatba került a Corvinus Egyetemmel (BCE), a Semmelweis Egyetemmel (SOTE) , a Budapest Gazdasági Egyetemmel (BGE) és a Műszaki Egyetemmel (BME). Kapcsolatban és együttműködésben áll Budapest összes felsőoktatási Intézményével, így egy teljes fővárosra kiterjedő több tízezer embert lefedő kapcsolatrendszere van, amely teljesen egyedi a magyar piacon. 

Főként a szellemi munkára összpontosítanak, és olyan cégekkel szeretnének társulni, amelyek az építészet, gazdaság, informatika és az orvostudomány területén jeleskednek. A szellemi munka mellett persze nyitottak a szakképzettséget nem igénylő, adminisztratív, kisegítő, alkalmi vagy könnyű fizikai munka közvetítésre is. 

A fogadtatás abszolút pozitív, az egyetlen nehézség abban rejlik, hogy meg kell találni azokat a cégeket, akiknek van lehetősége befogadni olyan munkavállalót, diákot, aki nem tud magyarul. Mert jó és megbízható munkaerőre mindenkinek szüksége van, és a külföldiek a munkaerőhiány problémájának egyik fő kulcsai is lehetnek.

„Magyarországon és Budapesten a komplexitásunkat és kiterjedt kapcsolatrendszerünket tekintve versenytárs nélküliek vagyunk, ezt magas rangú tisztviselők is alátámasztják, tevékenységünket pedig elismerik. Ezt az üzleti modellt még évekkel ezelőtt álmodtam meg, melyet az elmúlt 5 évben sikerült szinte teljesen megvalósítani. Cégem sikerének titka az egyedi koncepció, a megbízható üzlettársak és a folyamatosan fejlődő motivált csapatom” – tette hozzá Kosinszky Gordon Erik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS