A magyarországi munkavállalók az elsők, de a hiányszakmákban szükség lehet vendégmunkásokra

A magyarországi munkavállalók az elsők, de a hiányszakmákban szükség lehet vendégmunkásokra
2023. 05. 10., 16:41

Magyarországon 300 ezer főre tehető a munkaerő-tartalék, először velük kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt – mondta Czomba Sándor államtitkár a VOSZ és a HR Portál közös konferenciáján, amelyen a 3. országbeli munkavállalók kérdésére fókuszáltak a szakértők.

Hozzávetőlegesen 20 ezer, harmadik országból érkezett vendégmunkás dolgozik hazánkban. Tévhit, hogy őket olcsóbban lehet foglalkoztatni, hiszen kötelező betartani az „Egyenlő munkáért, egyenlő bér” elvét. Ráadásul egyes számítások szerint az alkalmazásuk 30 százalékkal még többe is kerül a munkáltatóknak – fogalmazott nyitóbeszédében Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökhelyettese.

Foglalkoztatás 3.0 konferencián szerdán Budapesten Gazsi Attila felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben a sajtóban azzal riogatnak, hogy a vendégmunkások elveszik a lehetőséget a magyaroktól, pedig erről szó sincs. A konferenciát felvezető interjúban így fogalmazott: „2022 júniusától a szabályozás lehetővé tette, hogy néhány ország állampolgára munkavállalási engedély alóli mentességet kapjon bizonyos foglalkoztatási esetekben. Meghatározott hiányszakmákban minősített kölcsönbeadók által engedélymentesen foglalkoztathatók többek között kirgizek, beloruszok, macedónok, fülöp-szigetekiek, indonézek, mongolok, vietnámiak.”

Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy szigorúan szabályozott keretek között kell foglalkoztatni a vendégmunkásokat. Mint mondta: „először a magyarországi dolgozókkal kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt, csak ezt követően lehet magyar ajkú (határon túli) munkaerőt, majd harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni.” Ezzel kapcsolatban törvénytervezet született, amelynek társadalmi egyeztetése ma is tart.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett nagyberuházások megvalósulásával újra erősödik a munkaerőhiány; ennek kezelése szerinte legalább akkora kihívás lesz, mint 10 év alatt az egymillió munkahely teremtése.

A munkaerőpiacon jelentkező élénkülő keresletben a versenyszféra adja a növekedés dinamikáját. Mintegy 60-80 ezer munkavállaló hiányzik ma a piacról, ugyanakkor az adatok szerint 300 ezer ember szólítható meg, ekkora az országhatáron belüli munkaerő-tartalék. Státuszukat tekintve ők legnagyobb arányban munkanélküliek, inaktívak, illetve részmunkaidőben dolgoznak, azaz alulfoglalkoztatottak.

Sok inaktív jelent meg a munkaerőpiacon, jellemzően nők térnek vissza a munka világába. Van tehát potenciális munkaerő, de sokan családi körülményeik miatt nem vállalnak munkát, nekik a szociális szférával összehangoltan kell segíteni.

Az államtitkár reális célkitűzésnek tartja a 85 százalékos foglalkoztatottság elérését 2030-ra, és szerinte további tartalék van a 25 éven aluliak és a 64 év felettiek korosztályában.

Czomba Sándor a 3. országból érkező munkaerő alkalmazását elkerülhetetlennek tartja, de csak „úgy, hogy szabályozott keretek között mi hívjuk őket”. Fontosnak nevezte, hogy ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot a hozzánk érkezők.

Jelenleg nagyjából 80 ezer 3. országbeli munkavállaló dolgozik Magyarországon, közülük 50 ezer ukrán, több mint 5 ezer szerb, viszont sokkal kevesebben érkeznek távoli országokból, akik jellemzően a központi régióban dolgoznak.

Asanbaev Almazbek Zholchuevich, Kirgizisztán budapesti konzulja a kirgiz és magyar munkaerőpiaci együttműködésről beszélt. Nagyjából 1000 munkavállaló érkezett eddig az ázsiai országból, és 1500-en adtak be munkavállalási engedélyt. A konzul megemlítette, hogy április 18-án rendezték meg az I. Magyar-Kirgiz Munkaerőpiaci Fórumot, ezzel letették a jövőbeli együttműködés alapjait.

Asztalos Zsuzsanna, a NAV főosztályvezető-helyettese a 3. országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatos adózási kérdéseket ismertette, s külön megemlítette a 3. állambeli digitális nomádokra vonatkozó szabályokat (Fehér Kártya) a teltházas rendezvényen, amelynek fő támogatója a Man at Work volt.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-13 14:10:00
A gazdálkodók 81 százaléka számolt be arról, hogy a tartósan alacsony terményárak miatt kieső bevételek miatt az elmúlt egy év során volt olyan tervezett gépvásárlása, amit végül el kellett halasztania. Ebben a helyzetben tovább nőtt a gépi bérmunka jelentősége – derül ki az Agroinform.hu felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS