A magyarországi munkavállalók az elsők, de a hiányszakmákban szükség lehet vendégmunkásokra

A magyarországi munkavállalók az elsők, de a hiányszakmákban szükség lehet vendégmunkásokra
2023. 05. 10., 16:41

Magyarországon 300 ezer főre tehető a munkaerő-tartalék, először velük kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt – mondta Czomba Sándor államtitkár a VOSZ és a HR Portál közös konferenciáján, amelyen a 3. országbeli munkavállalók kérdésére fókuszáltak a szakértők.

Hozzávetőlegesen 20 ezer, harmadik országból érkezett vendégmunkás dolgozik hazánkban. Tévhit, hogy őket olcsóbban lehet foglalkoztatni, hiszen kötelező betartani az „Egyenlő munkáért, egyenlő bér” elvét. Ráadásul egyes számítások szerint az alkalmazásuk 30 százalékkal még többe is kerül a munkáltatóknak – fogalmazott nyitóbeszédében Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökhelyettese.

Foglalkoztatás 3.0 konferencián szerdán Budapesten Gazsi Attila felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben a sajtóban azzal riogatnak, hogy a vendégmunkások elveszik a lehetőséget a magyaroktól, pedig erről szó sincs. A konferenciát felvezető interjúban így fogalmazott: „2022 júniusától a szabályozás lehetővé tette, hogy néhány ország állampolgára munkavállalási engedély alóli mentességet kapjon bizonyos foglalkoztatási esetekben. Meghatározott hiányszakmákban minősített kölcsönbeadók által engedélymentesen foglalkoztathatók többek között kirgizek, beloruszok, macedónok, fülöp-szigetekiek, indonézek, mongolok, vietnámiak.”

Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy szigorúan szabályozott keretek között kell foglalkoztatni a vendégmunkásokat. Mint mondta: „először a magyarországi dolgozókkal kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt, csak ezt követően lehet magyar ajkú (határon túli) munkaerőt, majd harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni.” Ezzel kapcsolatban törvénytervezet született, amelynek társadalmi egyeztetése ma is tart.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett nagyberuházások megvalósulásával újra erősödik a munkaerőhiány; ennek kezelése szerinte legalább akkora kihívás lesz, mint 10 év alatt az egymillió munkahely teremtése.

A munkaerőpiacon jelentkező élénkülő keresletben a versenyszféra adja a növekedés dinamikáját. Mintegy 60-80 ezer munkavállaló hiányzik ma a piacról, ugyanakkor az adatok szerint 300 ezer ember szólítható meg, ekkora az országhatáron belüli munkaerő-tartalék. Státuszukat tekintve ők legnagyobb arányban munkanélküliek, inaktívak, illetve részmunkaidőben dolgoznak, azaz alulfoglalkoztatottak.

Sok inaktív jelent meg a munkaerőpiacon, jellemzően nők térnek vissza a munka világába. Van tehát potenciális munkaerő, de sokan családi körülményeik miatt nem vállalnak munkát, nekik a szociális szférával összehangoltan kell segíteni.

Az államtitkár reális célkitűzésnek tartja a 85 százalékos foglalkoztatottság elérését 2030-ra, és szerinte további tartalék van a 25 éven aluliak és a 64 év felettiek korosztályában.

Czomba Sándor a 3. országból érkező munkaerő alkalmazását elkerülhetetlennek tartja, de csak „úgy, hogy szabályozott keretek között mi hívjuk őket”. Fontosnak nevezte, hogy ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot a hozzánk érkezők.

Jelenleg nagyjából 80 ezer 3. országbeli munkavállaló dolgozik Magyarországon, közülük 50 ezer ukrán, több mint 5 ezer szerb, viszont sokkal kevesebben érkeznek távoli országokból, akik jellemzően a központi régióban dolgoznak.

Asanbaev Almazbek Zholchuevich, Kirgizisztán budapesti konzulja a kirgiz és magyar munkaerőpiaci együttműködésről beszélt. Nagyjából 1000 munkavállaló érkezett eddig az ázsiai országból, és 1500-en adtak be munkavállalási engedélyt. A konzul megemlítette, hogy április 18-án rendezték meg az I. Magyar-Kirgiz Munkaerőpiaci Fórumot, ezzel letették a jövőbeli együttműködés alapjait.

Asztalos Zsuzsanna, a NAV főosztályvezető-helyettese a 3. országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatos adózási kérdéseket ismertette, s külön megemlítette a 3. állambeli digitális nomádokra vonatkozó szabályokat (Fehér Kártya) a teltházas rendezvényen, amelynek fő támogatója a Man at Work volt.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS