A cégek ötöde szigorított a home office szabályokon

2024. 01. 23., 15:10

A megkérdezett hazai vállalkozások közel egyötödénél szigorítottak az elmúlt egy évben a home office szabályokon a Schneider Electric felmérése szerint. Az otthoni munkavégzés lehetősége széleskörűen elterjedt, a kutatásban részt vevő HR-szakemberek 90 százaléka jelezte, hogy cégénél van ilyen lehetőség. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy egyre nagyobb az igény a keretek meghatározására és azok szigorú betartatására.

Hazai HR-szakemberek bevonásával készített felmérést az otthoni munkavégzéssel, a home office-szal kapcsolatos magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról a Schneider Electric. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a home office napjainkra az itthoni vállalkozások körében is általánossá vált. A válaszadók negyedénél mindenki számára adott ez a lehetőség, mintegy kétharmadánál azok dolgozhatnak otthonról is, akiknek a munkaköre ezt lehetővé teszi, és mindössze 12 százalék volt azon cégek aránya, ahol egyáltalán nincs ilyen opció.

A felmérésben részt vevő vállalatok felénél nem csupán egyértelműen meghatározzák a home office kereteit, de szigorúan be is tartatják a szabályokat. A válaszadók 23 százalékánál vannak ugyan szabályok az otthoni munkavégzésre vonatkozóan, de ezeket nagyon lazán kezelik, vagyis lényegében mindenki akkor és onnan dolgozik, amikor és ahonnan számára a legideálisabb. A kutatás során válaszokat adó cégek további 27 százalékánál pedig egyáltalán nincs szabályozás a home office kapcsán, a közvetlen vezetővel egyeztetve dolgozhatnak akár otthonról is a munkatársak.

Az elmúlt időszakban a home office szabályok a cégek több mint felénél nem változtak, viszont tizedük csak az utóbbi fél-egy évben vezetett be erre vonatkozó előírásokat. A válaszadók mintegy harmadánál volt módosítás a közelmúltban, közel ötödük esetében szigorítást vezettek be, vagyis a korábbinál kevesebb napon, vagy korlátozottabb keretek között lehet élni az otthoni munkavégzés lehetőségével.

Arra is rákérdeztek a felmérésben, hogy milyen arányban oszlanak meg az irodai és a home office napok egy héten belül. A leggyakoribb megoldás a 2 nap otthoni munka és 3 nap irodai, ezt 10-ből 3 vállalatnál választották a felmérést kitöltők közül. A második leggyakoribb eset az, amikor ugyan hivatalos otthoni munkavégzés nincs, de egyedi igények alapján van erre lehetőség, ez a kérdőívet kitöltő cégek mintegy ötödénél jellemző.

Az 1 nap home office és 4 nap irodai jelenlét a válaszadók 14 százalékánál gyakorlat, és ugyanilyen arányt képvisel ennek a fordítottja is, vagyis amikor 4 napot otthonról dolgoznak egy héten, és csak 1 napot töltenek az irodában. Egyaránt 8-8 százalékot képviselnek azok a vállalatok, ahol 3-2 a bontás a home office és az irodai jelenlét között, illetve bármennyi napon dönthetnek úgy a munkatársak, hogy otthonról dolgoznak.

A vállalkozások harmadánál gyengült a csapategység

A válaszadók felénél azt tapasztalták, hogy nincs jelentős változás a munkavégzés hatékonyságában, 40 százalék számolt be arról, hogy hatékonyabban dolgoznak otthonról a munkatársak, és mindössze 10 százalék jelezte, hogy romlott a munkavégzés hatékonysága.

Lényegesen eltérő a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan hat a home office a csapategységre. Meglepően magas ugyanis azon cégek aránya, ahol az otthoni munkavégzés széleskörű megjelenésével gyengült a csapatokon belüli összetartás, és még a munkahelyi légkör is romlott, a válaszadók mintegy harmada jelezte ezt. Igaz, a kutatásban részt vevő vállalkozások többségénél, 10-ből 7 cégnél nem befolyásolta a munkatársak közötti kapcsolatot a home office bevezetése. Minimális mértékben ugyan, de arra is akadt példa, hogy erősödött a csapatkohézió a home office bevezetése után.

Ritka az extra támogatás

A home office jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban, a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy kimondottan fontossá vált ez a lehetőség a Covid-járvány óta a munkavállalók számára, ötödük pedig arról számolt be, hogy kifejezetten hátrányt jelent, ha egy munkakörben nincs lehetőség otthoni munkavégzésre.

Egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy az otthoni munkavégzés hatással van a munkavállalói elégedettségre, a válaszadók 95 százaléka jelezte ezt. Valamivel több mint 60 százalékuk szerint pozitív ez a hatás, míg egyharmaduk válaszolta azt, hogy ha nincs home office lehetőség, az negatívan befolyásolja a munkavállalói elégedettséget.

Bár ahogyan ezek az adatok is mutatják, a home office jelentősége nőtt, meglepően magas azon vállalatok aránya, ahol nem nyújtanak extra támogatást ehhez. A felmérésben részt vevő cégek több mint felénél ez a helyzet, 18 százalékánál eszközök telepítésével segítik az otthoni munkavégzést, és mindössze 2 százalék járul hozzá a rezsiköltségekhez. A válaszadók ötöde egyéb módon támogatja a home office-t, és két százalék azok aránya, amely eszközökkel, a rezsiköltségekhez történő hozzájárulással és egyéb módon is segíti azt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS