A cégek 45 százaléka fejlesztette belső kommunikációs rendszerét a járvány kitörése óta

2020. 07. 13., 12:15

A koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetben a cégek 45 százaléka vezetett be valamilyen újítást a belső kommunikáció támogatása és megkönnyítése érdekében – derült ki a Trenkwalder felméréséből.

A járványhelyzet alapvetően megváltoztatta a vállalatok működési rendjét, az új rendszerekre való átállás és az abban való folyamatos működés hatékony biztosítása érdekében a cégek csaknem fele kényszerült belső kommunikációs rendszerének fejlesztésére.

A Trenkwalder mintegy 150 vállalatot felölelő kutatásának eredménye szerint a cégek különösen a távmunka általánossá válása miatt fejlesztett, esetükben az emailes státuszolás és az online megbeszélések területén zajlottak jelentősebb változások. A válaszadók döntő többsége (93 százalék) számára az e-mail és telefon volt a fő kommunikációs csatorna. a helyszíni tájékoztatók és faliújságok használatával a cégek 55 százaléka élt, ez különösen a fizikai dolgozókat nagy számban foglalkoztató termelő cégeknél volt jellemző.

„Az online megbeszélésekhez szükséges eszközökkel a cégek mintegy 30 százaléka élt – ismertette a további részleteket Nógrádi József, a Trenkwalder értékesítési és marketing igazgatója. – Körükben sorrendben a Skype, a Microsoft Teams és jóval lemaradva a Zoom bizonyult a legnépszerűbb eszköznek. A Facebookot és a Messengert belső kommunikációs csatornaként a válaszadók 15 százaléka használta.

A Blue Colibri adatai is az e-mailes és telefonos csatornák túlsúlyát igazolják a belső kommunikációban. A fejlesztő cég belső kommunikációs érettséget feltáró kutatásából az derült ki, hogy a fejlesztéseket feltétlenül célszerű a mobiltelefonos megoldások irányába terelni, hiszen míg a munkavállalók 95 százaléka érhető el egyszerűen okostelefonon keresztül, az e-mailes elérhetőség aránya mindössze 66 százalék körül mozog.

A startup cég a járványügyi korlátozások időszakában 100 olyan vállalatot kérdezett meg, amely a járvány előtt nem alkalmazott modern belső kommunikációs eszközöket. E cégek 60 százaléka nyilatkozott új eszköz már megvalósult vagy a közeljövőben tervezett bevezetéséről.

„Az új eszközökre nyitó cégek körében 47 százaléknyian meglévő vagy saját fejlesztésű mobilapplikáció bevezetését jelezték, 20 százalék chatbot alapú belső kommunikációs rendszert említett. 13 százalék zárt Facebook-csoport létrehozását választotta, 20 százalék pedig még nem döntött a rendelkezésre álló lehetőségek közül – tette hozzá Barathi Tamás, a Blue Colibri alapítója.

A jól felépített belső kommunikációs rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a vállalatok hatékony működésében. A felmérés eredményei is azt mutatják, hogy a vírushelyzet ezen a területen is gyors reakciót követelt a cégektől. Mindez felerősítette azt a modern trendet, hogy a külső HR szolgáltatók tevékenységi köre egyre inkább túlmutat a humánügyvitelen, és az employer branding részeként a kommunikációs platformok biztosításában is egyre meghatározóbb szerepet játszanak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS