A cégek 45 százaléka fejlesztette belső kommunikációs rendszerét a járvány kitörése óta

2020. 07. 13., 12:15

A koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetben a cégek 45 százaléka vezetett be valamilyen újítást a belső kommunikáció támogatása és megkönnyítése érdekében – derült ki a Trenkwalder felméréséből.

A járványhelyzet alapvetően megváltoztatta a vállalatok működési rendjét, az új rendszerekre való átállás és az abban való folyamatos működés hatékony biztosítása érdekében a cégek csaknem fele kényszerült belső kommunikációs rendszerének fejlesztésére.

A Trenkwalder mintegy 150 vállalatot felölelő kutatásának eredménye szerint a cégek különösen a távmunka általánossá válása miatt fejlesztett, esetükben az emailes státuszolás és az online megbeszélések területén zajlottak jelentősebb változások. A válaszadók döntő többsége (93 százalék) számára az e-mail és telefon volt a fő kommunikációs csatorna. a helyszíni tájékoztatók és faliújságok használatával a cégek 55 százaléka élt, ez különösen a fizikai dolgozókat nagy számban foglalkoztató termelő cégeknél volt jellemző.

„Az online megbeszélésekhez szükséges eszközökkel a cégek mintegy 30 százaléka élt – ismertette a további részleteket Nógrádi József, a Trenkwalder értékesítési és marketing igazgatója. – Körükben sorrendben a Skype, a Microsoft Teams és jóval lemaradva a Zoom bizonyult a legnépszerűbb eszköznek. A Facebookot és a Messengert belső kommunikációs csatornaként a válaszadók 15 százaléka használta.

A Blue Colibri adatai is az e-mailes és telefonos csatornák túlsúlyát igazolják a belső kommunikációban. A fejlesztő cég belső kommunikációs érettséget feltáró kutatásából az derült ki, hogy a fejlesztéseket feltétlenül célszerű a mobiltelefonos megoldások irányába terelni, hiszen míg a munkavállalók 95 százaléka érhető el egyszerűen okostelefonon keresztül, az e-mailes elérhetőség aránya mindössze 66 százalék körül mozog.

A startup cég a járványügyi korlátozások időszakában 100 olyan vállalatot kérdezett meg, amely a járvány előtt nem alkalmazott modern belső kommunikációs eszközöket. E cégek 60 százaléka nyilatkozott új eszköz már megvalósult vagy a közeljövőben tervezett bevezetéséről.

„Az új eszközökre nyitó cégek körében 47 százaléknyian meglévő vagy saját fejlesztésű mobilapplikáció bevezetését jelezték, 20 százalék chatbot alapú belső kommunikációs rendszert említett. 13 százalék zárt Facebook-csoport létrehozását választotta, 20 százalék pedig még nem döntött a rendelkezésre álló lehetőségek közül – tette hozzá Barathi Tamás, a Blue Colibri alapítója.

A jól felépített belső kommunikációs rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a vállalatok hatékony működésében. A felmérés eredményei is azt mutatják, hogy a vírushelyzet ezen a területen is gyors reakciót követelt a cégektől. Mindez felerősítette azt a modern trendet, hogy a külső HR szolgáltatók tevékenységi köre egyre inkább túlmutat a humánügyvitelen, és az employer branding részeként a kommunikációs platformok biztosításában is egyre meghatározóbb szerepet játszanak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS