7,5 százalékos volt februárban a munkanélküliség az EU-ban

2021. 04. 07., 13:00

A januárival egyező szintű, 7,5 százalékos volt az Európai Unióban a munkanélküliségi ráta 2021 februárjában – tájékoztatott az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalának becslése szerint az év második hónapjában 15 953 munkanélküli volt az EU-ban, 34 ezerrel több, mint egy hónappal korábban és 1,922 millióval több, mint 2020 februárjában.

A munkanélküliségi ráta sem a férfiak, sem a nők körében nem változott januárhoz képest: az előbbi 7,1, az utóbbi 7,9 százalék volt uniós átlagban.

A 25 évnél fiatalabbak körében uniós szinten 17,2 százalékos volt a munkanélküliség februárban (2,967 millió fő), ez 0,2 százalékponttal (34 ezer fővel) alacsonyabb a januári rátánál.  

A tagállamok közül a legalacsonyabb, 3,1 százalékos munkanélküliséget Lengyelországban regisztrálták, Csehországban 3,2, Máltán 4,4, Magyarországon és Németországban 4,5 százalékos volt a ráta.

Spanyolországban 16,1 százalékos volt a munkanélküliség, ennél magasabb legfeljebb a görög adat lehet, de azt nem ismerjük (2020 decemberében 15,8 százalék volt). 10 százalék fölötti munkanélküliséget ezen kívül csak Olaszországban regisztráltak (10,2 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS