Mit kell tenni az eGN vezetésére kötelezett gazda halála esetén?

2023. 09. 25., 19:11

A Nébih a gazdálkodók igényeit figyelembe véve a leggyakoribb kérdések alapján frissítette az elektronikus gazdálkodási napló kitöltési útmutatóját, valamint bővítette a gyakran ismételt kérdések gyűjteményét is.

A Nébih több olyan kérdést is kapott a gazdálkodóktól, amelyek egy-egy azonos téma köré csoportosíthatóak. A hivatal ezek alapján ‒ a naplóvezetés egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében ‒ módosította az eGN kitöltési útmutatóját, és bővítette a gyakran ismételt kérdések gyűjteményét is.

Az évszakra való tekintettel kifejezetten időszerű az őszi vetésű növények kapcsán az a kérdés, hogy melyik évhez kell felvezetni azokat. A Nébih struktúrája szerint, jóllehet a támogatási év igazodik a naptári évhez, ugyanakkor az őszi vetésű kultúrák esetében a kincstári támogatást a termelők valójában az előző évben elvetett növényekre kapják. Ezt figyelembe véve az őszi vetésű kultúrákat mindig a következő évi ‒ jelen esetben a 2024-es ‒ gazdálkodási évre kell rögzíteni.

A tápanyaggazdálkodási terv vezetésének gyakoriságára vonatkozóan is több kérdés érkezett a Nébih-hez, melyek alapján az útmutató ‒ a módosításnak köszönhetően ‒ még pontosabb válaszokat tud nyújtani.

Több esetben kértek tájékoztatást a napló vezetésére kötelezett halála esetén felmerülő teendőkről is. A GYIK bővítésével a gyűjtemény most már ennek megválaszolására is kitér. Eszerint az örökösnek az örökhagyó naplójában nem kell semmilyen változtatást elvégeznie, ugyanakkor a saját naplójában tovább kell vezetnie az örökhagyó azon területeit, amelyek az örököshöz kerültek.

Az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) módosított kitöltési útmutatója és a bővített GYIK gyűjtemény elérhető a Nébih portál eGN aloldalán.
Kérdés esetén az egn@nebih.gov.hu címen kérhető segítség. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS