November végéig tart egyes agrártámogatások előlegfizetése

2023. 10. 16., 10:10

Október 16-án megkezdődik az alaptámogatás, az újraelosztó támogatás és a termeléshez kötött támogatások előlegeinek kifizetése. Az uniós szabályok szerint a teljes támogatásnak legfeljebb 70 százaléka fizethető ki előlegként.

Az idén indult új Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszere a korábbiakhoz képest jelentősen megváltozott. Az egységes kérelmek beadása gördülékeny volt: a több mint 164 ezer kérelem mintegy kétharmadát, valamivel több mint 107 ezret az Agrárkamara falugazdászai segítségével nyújtották be a gazdálkodók.

Az Agrárminisztérium rendelete szerint az alaptámogatás, az újraelosztó támogatás, a termeléshez kötött támogatások (anyajuh, hízott bika, tejhasznú tehén, extenzív gyümölcs, intenzív gyümölcs), valamint a későbbiekben a vidékfejlesztési támogatások közül az agrár-környezetgazdálkodás (AKG) és ökológiai gazdálkodás (ÖKO) esetében fizetnek előleget.

Az idén bevezetett Agro-ökológiai Program (AÖP) keretében igényelhető támogatásokra – a megváltozott KAP szabályrendszere miatt – nem lehet előleget fizetni. Az eddigiekhez hasonlóan a fiatal gazda támogatásokra sem fizetnek előleget.

A KAP Stratégia Tervben a közvetlen támogatások euróban meghatározott összegeit minden évben az Európai Központi Bank (EKB) szeptember utolsó munkanapján közzétett középárfolyama alapján számítják át forintba. Ez idén 389,5 forint/euró volt.

Az európai uniós szabályok szerint a teljes támogatásnak legfeljebb 70 százaléka fizethető ki előlegként. A feltételesség előírásainak való megfelelés esetén minden 1 hektár terület feletti gazdálkodó részesül az alaptámogatásban, ennek előlege maximum 37 972 forint lehet hektáronként. Az újraelosztó támogatás keretében a kis és közepes, 1200 hektár alatti gazdaságok 150 hektárig többlettámogatást kapnak, az első 10 hektár után hektáronként legfeljebb 22 382 forint, a további 140 hektárra pedig maximum 12 325 forint előleg fizethető.

A termeléshez kötött anyajuhtartás támogatási előlege egyedeként legfeljebb 8 092 forint, a hízottbika-tartásnál ez 17 782 forint, tejhasznú tehéntartásnál 90 487 forint. További termeléshez kötött támogatás az extenzív gyümölcstermesztés támogatása, ennél maximum 52 182 forint előleget fizetnek ki hektáronként, az intenzív gyümölcstermesztés esetében pedig 99 340 forintot. Az AKG és az ÖKO támogatásokra kifizethető előleg mértékét a későbbiekben határozzák meg.

Azon gazdálkodók esetében, akiknél még az egységes kérelmével kapcsolatos ügyintézés (például ellenőrzés) van folyamatban, tolódhat az előlegfizetés. Az előlegfizetés időszaka október 16-tól november végéig tart, december elsejétől már a részfizetés időszaka kezdődik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS