Krízistámogatás uniós forrásból a magyar halgazdálkodóknak

2023. 09. 11., 17:22

Mintegy 3,1 milliárd forintnyi uniós támogatás áll rendelkezésre a takarmányár növekedés különbözetének kompenzációs támogatására, valamint a halgazdálkodási ágazat versenyképességének megtartására. A 2023. augusztus 31-én lezárult kérelembenyújtási időszakban 169 támogatási kérelmet nyújtottak be 3,2 milliárd forint értékben az ágazati szereplők. A kérelmek feldolgozása megkezdődött.

Az akvakultúra termelés inputanyagainak piacán 2022-ben olyan rendkívüli változások történtek, amelyek hátrányosan érintik a magyar gazdálkodókat. A takarmány, az energia (beleértve a villamos energiát és a fosszilis energiahordozókat), az egyéb anyagok, valamint a szolgáltatások árai olyan mértékben emelkedtek, amelyek veszélyeztetik a termelés gazdasági fenntarthatóságát. Az akvakultúra termelés költségszerkezetében az egyes tételek közül a takarmány képviseli a legnagyobb súlyt, amely 30–60 százalékot jelent a termelési rendszertől és a technológiától függően – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap pénzügyi segítséget nyújthat a halászati és akvakultúra-ágazat szereplőinek az elmaradt bevételükért és azokért a többletköltségekért, amelyek a háború okozta piaci zavar miatt és annak a halászati és akvakultúra-termékek ellátási láncára gyakorolt hatásai következtében merülnek fel. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Irányító Hatósága a „Krízishelyzetre szóló támogatás” című felhívása keretében tette elérhetővé a magyar piaci szereplők számára ezt a lehetőséget,amelyben a tógazdasági haltermelés esetében maximum 101 237 forint/hektár, az intenzív üzemi haltermelés esetében maximum 138 000 forint/tonna támogatást igényelhettek a halgazdálkodók. A támogatási kérelmek benyújtására 2023. július 23. és 2023. augusztus 31. között volt lehetőség.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS