Indul az Agrárium 2023, a KSH mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírása

2023. 05. 11., 12:13

Agrárium 2023 néven mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást végez a Központi Statisztikai Hivatal. A 2023. május 15. és július 15. között zajló összeírás célja, hogy jó minőségű statisztikai adatokkal valósághű képet szolgáltasson a magyar mezőgazdaság helyzetéről, illetve az agrárszektorban bekövetkezett változásokról. A beérkező adatok segítik a mezőgazdasági tevékenységet végzők és érdekképviseleteik munkáját, továbbá a kormányzati szakpolitikusok megalapozott döntéshozatalát a hazai és az uniós támogatáspolitika tervezése és implementálása során.

A KSH az összeírást országszerte mintegy 74 ezer egyéni gazdaság és 11 ezer gazdasági szervezet bevonásával két szakaszban hajtja végre. A kérdőíveket május 15. és 31. között online, majd június 1. és július 15. között összeírók segítségével lehet kitölteni. Az összeírók az ország 941 településén keresik fel azokat az egyéni gazdaságokat, amelyek nem éltek az online kitöltés lehetőségével.

„Az Agrárium 2023 összeírás során gyűjtött adatok a szakpolitikával, a mezőgazdasági programokkal, az infrastruktúrával és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos döntések alapjául szolgálnak majd, de tájékoztatást nyújtanak a hazai gazdaságirányítás résztvevőin túl maguknak a gazdálkodóknak és az Európai Uniónak is” – mondta el dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

Az adatszolgáltatásban érintett egyéni gazdaságok postai úton vagy e-mailben kapják meg a felkérőlevelet, benne az online önkitöltéshez szükséges 12 jegyű belépési kóddal. A gazdasági szervezetek a körükben már jól ismert Elektra rendszeren keresztül, míg a kiemelt egyéni gazdaságok a KSH saját fejlesztésű Maja rendszerét használva tudják kitölteni a kérdőívet. Az online kitöltés a leggyorsabb és legkényelmesebb módja az adatszolgáltatói kötelezettség teljesítésének.

Azokat a gazdaságokat, amelyektől május 31-ig nem érkezik be online kérdőív, összeírók keresik fel, akik tableten rögzítik a válaszokat. A teljeskörűen digitalizált adatfelvételnek köszönhetően csökkennek az adatszolgáltatói és az adatfelvételi terhek, valamint az eredményközlés is gyorsabb lesz. Az Agrárium 2023 előzetes adatait várhatóan már 2023 őszén megjelenteti a KSH.

„Az összeírás feltérképezi a hazai földhasználat jellemzőit, az állatállomány nagyságát és összetételét, a gyümölcsösültetvények paramétereit, a talajművelés és az öntözés mutatóit, a munkaerővel és a generációváltással kapcsolatos tudnivalókat, valamint a gépesítés és az agrárdigitalizáció mértékét és sajátosságait, a precíziós gazdálkodás elterjedtségét és tulajdonságait” – fejtette ki Tóth Péter, a KSH Mezőgazdasági statisztikai osztályának vezetője, az Agrárium 2023 projektvezetője.

„Az agrárdigitalizáció témaköre már a 2020-as Agrárcenzusban is nagy hangsúlyt kapott, hiszen mind az uniós, mind a hazai döntéshozóknak kiemelt célja a gazdaságok digitális fejlődése, a finomhangolásra és az automatizálásra alkalmasabb precíziós technológiák minél szélesebb körű elterjedése az ágazatban” – jegyezte meg Tóth Péter.

Az adatfelvételt az Európai Parlament és Tanács rendelete, továbbá az Európai Bizottság végrehajtási rendelete szabályozza. Az adatszolgáltatás az adatfelvételre kijelöltek számára a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. §-a alapján kötelező. A KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a hazai és az európai uniós adatvédelmi és statisztikai jogszabályok rendelkezéseinek betartásával védi. Az adatokat csak statisztikai célból, összesített formában hozza nyilvánosságra.

Az Agrárium 2023 gazdaságszerkezeti összeírásról további információ érhető el a KSH oldalán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS