Az agrártárca számára továbbra is fontos célkitűzés az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása, amivel a magyar birtokpolitika több mint harminc éves adósságát kívánja orvosolni. Ezzel tovább erősödhet a tulajdonosi szemlélet, ami révén a magyar mezőgazdaság is versenyképesebbé válhat.
A magyar mezőgazdasági terület csaknem fele osztatlan közös tulajdonban van, ami több mint 2 millió hektárt jelent. A tulajdonostársaknak e tulajdoni formából való szabadulási szándékát jól tükrözi, hogy a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó projekt keretében nagyságrendileg 250 ezer osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti kérelmet nyújtottak be a földhivatalokhoz, amelyek 53 500 földrészletet érintettek.
Mára az eljárások 90 százaléka befejeződött, és a folyamatban lévők is hamarosan lezárulnak. A befejezett eljárásokban mintegy 230 ezer tulajdonos kapta meg idáig az önálló ingatlanát kitűzéssel és birtokbaadással.
A tiszta, átlátható földtulajdoni struktúra kialakítása érdekében nagy jelentőséggel bír a földeken fennálló – bármilyen jogcímen keletkezett – osztatlan közös tulajdon, mint kényszerközösség megszüntetésére hivatott megosztási eljárások kezdeményezésének lehetősége 2021 óta, mely alapján eddig mintegy 2 200 eljárás indult, amely 29 500 hektár területet érintett.
Az egy tulajdonostárs általi tulajdonba vételt 1 355 esetben kezdeményezték, amely mintegy 5 000 hektárt érint. A szabályozás célja, hogy osztatlan közös tulajdonú föld esetén (beleértve az erdőt is) a felek egyezségének megfelelően a tulajdonrészek minél nagyobb számban önálló ingatlanná alakuljanak. A fentiek mellett továbbra is megvan az a lehetősége is a tulajdonostársaknak, hogy a polgári jog szabályai szerint szüntessék meg osztatlan közös földtulajdonaikat.
Az osztatlan közös tulajdonú földterületek sikeres felszámolása, a folyamat minél zökkenő mentesebb lebonyolítása érdekében az Nemzeti Földügyi Központ az Agrárminisztériummal együttműködve már korábban megjelentette a témára fókuszáló tájékoztató kiadványát, az Osztatlan közös megosztási kisokost. A kiadvány az osztatlan közös földtulajdon fogalmától kezdve kitér e tulajdonosi forma kialakulására és felhívja a figyelmet arra, hogy a földbirtok-politikai döntések nyomán miként lehet az osztatlan közös tulajdonú földterületeket felszámolni. Rávilágít, hogy melyek e folyamat előnyei és segít tájékozódni a megosztási folyamat legapróbb részleteiről is.
Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok rendezésével teljesen átalakulhat, átláthatóbbá válhat a magyarországi birtokstruktúra. A használhatóbb földterületek kialakulásával ugyanis a föld értéke is növekedhet, illetve a támogatásoknak és a hiteleknek is kedvezőbb gazdálkodási környezet jöhet létre. Mind a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó, befejezéséhez közeledő projekt, mind a tulajdonostársak megegyezésén alapuló felszámolási forma megteremtése ebben segít. (AM Sajtóiroda)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.