A magyar agrárfinanszírozás az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, a kormány és a pénzügyi intézmények is lépéseket tettek az ágazat támogatása érdekében. Az agrárhitelprogramok és a kedvező kamatozású kölcsönök lehetőséget biztosítanak az agrárvállalkozásoknak az új beruházások megvalósítására, az eszközpark fejlesztésére és a termelékenység növelésére. Ezeket a megoldásokat foglalja össze dr. Szalóki Gergely ügyvéd, a Schönherr finanszírozási csoportjának vezetője.
Az agrárfinanszírozás terén még mindig számos kihívás áll a vállalkozások előtt, például a hiteligénylési folyamatok bonyolultsága és a biztosítékok előírásai. A vállalkozásoknak nem mindig van könnyű dolguk abban, hogy megtalálják a legmegfelelőbb finanszírozási lehetőségeket. Ebben a cikkben áttekintjük a magyar agrárfinanszírozás jelenlegi helyzetét, bemutatjuk a legfontosabb finanszírozási lehetőségeket és előnyeiket, valamint a vállalkozások számára fontos szempontokat.
Az előfinanszírozás kritikus fontosságú a magyarországi mezőgazdasági projektek számára, hiszen segít előteremteni a szükséges finanszírozást a beruházásokhoz és a termelési folyamatokhoz. Az előfinanszírozás megszerzése azonban hosszadalmas és összetett folyamat lehet, amely számos kihívással járhat.
Az előfinanszírozás forrásai között kiemelkedő szerepet játszik az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP), amely a magyar mezőgazdaság számára jelentős forrást biztosít. Emellett a kereskedelmi bankok és pénzintézetek is jelentős szerepet játszanak az előfinanszírozásban, azonban a kis- és középméretű gazdálkodóknak nehézségeik lehetnek a kereskedelmi banki finanszírozáshoz való hozzáférésben.
Az előfinanszírozás elnyeréséhez, egy átfogó üzleti terv kidolgozása létfontosságú a projektgazdák számára, mivel ez alapvető eszközként szolgál a projekt átjárhatóságának és potenciális sikerének bemutatására a potenciális finanszírozó intézmények számára. Az üzleti terv felvázolja a projekt hatókörét és célkitűzéseit, valamint a várható költségeket és bevételeket. A terv alapján dönthető el, hogy a projekt „ready-to-build" azaz kezdeti stádiumában finanszírozásra méltó-e.
A mezőgazdasági hitelek olyan pénzügyi eszközök, amelyeket a gazdálkodók, mezőgazdasági termelők használnak a termeléshez, az üzemeltetéshez, a bővítéshez vagy az ágazati kihívások megoldásához. Ezek a hitelek lehetnek hosszú és rövid távúak, kamatozóak vagy kamatmentesek, és különféle feltételekkel és követelményekkel járhatnak.
A mezőgazdasági hiteleknek többféle jellemzője lehet. Általában hosszú távúak, amelyeket általában 5 és 30 év közötti időtartamra bocsátanak ki. A hosszú futamidő lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy hosszú távú terveket készítsenek, és az általuk felvett hiteleket hosszú távon törlesszék. A mezőgazdasági hitelek általában jelentős összegről szólnak, amelyet a gazdálkodók felhasználhatnak a termeléshez, a gépekhez, az állatokhoz és az egyéb berendezésekhez. Az összeg nagysága azonban eltérő lehet, és az igénybe vevőnek az adott céljához igazodik.
Az agrárhitelek kamatozása és a kamatmentes időszak szintén eltérő lehet. Az általános gyakorlat az, hogy a hosszú távú mezőgazdasági hitelek általában alacsonyabb kamatozásúak, mivel a gazdálkodók rendszeresen fizetnek kamatot a hosszabb futamidő alatt. Ezen hitelfajtáknál is létezik kamatmentes időszak, amely lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak arra, hogy a hitel felvételét követően egy bizonyos időszak alatt felfuttassa a befektetését.
A termények előzetes lekötése biztosítékként azt jelenti, hogy a gazdálkodók a jövőbeni termés egy részét lekötik egy meghatározott áron. Ez azt jelenti, hogy a termés eladási ára előre megállapított, és a gazdálkodók előre tudják, hogy mekkora bevételre számíthatnak.
Ez egy hasznos megoldás a mezőgazdasági termelőknek, akik nem rendelkeznek más fizikai eszközökkel a hitelük biztosítására. Különösen előnyös akkor, amikor a hitelhez való hozzáférés korlátozott vagy nehézkes. A gazdálkodók ugyanakkor általában csak egy bizonyos mennyiségű termést ajánlhatnak fel biztosítékként, és ez korlátozza a felvehető hitel összegét is.
„Természetesen fontos megjegyezni, hogy a termények előzetes lekötése biztosítékként kockázatot is jelenthet a gazdálkodók számára” – emlékeztet Szalóki Gergely ügyvéd. A termelők nem tudhatják előre, hogy a termés mennyire lesz bőséges, és ha kevesebb termést tudnak termelni, akkor a lekötött ár lehet, hogy nem lesz versenyképes a piaci árakkal szemben. Emellett a piaci feltételek változása is kockázatot jelenthet, ha például a termény ára nő, akkor a gazdálkodók kevesebb bevételt kapnak a lekötött árképzés miatt.
Magyarország az agrárszektor fenntarthatóságának előmozdítása, az ágazat fejlődésének és versenyképességének támogatása, valamint az élelmezésbiztonság garantálása érdekében jelentős állami támogatást biztosít. A költségvetés legnagyobb részét a direkt kifizetések teszik ki, amelyek jövedelemtámogatást nyújtanak a mezőgazdasági termelőknek, és segítenek nekik megbirkózni a piaci ingadozásokkal és a termelési kockázatokkal. Az újabb beruházástámogatási programok arra ösztönzik a gazdákat, hogy korszerűsítsék gazdaságaikat, növeljék termelékenységüket, és javítsák termékeik minőségét. A vidékfejlesztési programok célja pedig a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés előmozdítása az ágazatban.
Magyarország hagyományosan mezőgazdasági országként számos hitelprogramot hajt végre a gazdák támogatására. A Vidékfejlesztési Program (VP) az egyik legjelentősebb, amely pénzügyi támogatást nyújt hitelek és támogatások formájában a magyar gazdáknak, és hangsúlyt fektet a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok támogatására. Célja a mezőgazdasági beruházások és működési fejlesztések elősegítése, ami végső soron a vidéki gazdaság növekedéséhez és munkahelyteremtéshez vezet. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) is fontos mezőgazdasági garancianyújtó Magyarországon, amelyet a kormány finanszíroz. Az AVHGA olyan gazdáknak nyújt megoldást, akik akadályokba ütköznek a kereskedelmi bankokon keresztül történő finanszírozás megszerzésében. Az AVHGA akár 80%-os állami hitelösszeg-garanciát ad, ezzel növelve a gazdák képességét.
Az agrárium jövője azon múlik, hogy a magyar agrárfinanszírozás hogyan lesz képes alkalmazkodni ezekhez a világ új körülményeihez és mennyire tud innovatív megoldásokat találni a fenntartható mezőgazdasági termelés érdekében. Az olyan új megoldások, mint például a kockázatalapú finanszírozás és a zöld hitelprogramok minták arra, miként lehet finanszírozási forrásokat szerezni a hosszú távú fejlődés érdekében.
„A magyar agrárium hosszú távú stabilitása és versenyképessége szempontjából tehát a fent nagyon tömören leírt finanszírozási fajták kulcsfontosságú szereplői a jövőnknek” – zárja a Schönherr szakértője.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.