A szakmai konferenciák is sikeresek voltak a Farmer Expón

2022. 08. 21., 10:23

330 kiállító mutatkozott be a 32. debreceni Farmer Expón – mondta a szombaton befejeződött négynapos nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítás vásárigazgatója, Vaszkó László.

Az agrárágazatot sújtó aszály a kiállítást is érintette: a szabadtéri programokat tűző napon, csaknem 40 fokos hőségben kellett megtartaniuk, de a gazdák, a kiállítók és a látogatók is kitartottak, szombaton látogatói rekordot értek el – mondta Vaszkó László.

Magyarország egyik legnagyobb agrár-seregszemléjén és a részeként megrendezett Hortico zöldség-gyümölcs és kertészeti szakkiállításon 17 ezer négyzetméteren mintegy 330 kiállító mutatkozott be.

A vásárterület legnagyobb részét hagyományosan a mezőgazdasági gépek foglalták el: a legmodernebb betakarító gépek, vontatók, lézeres vetőgépek, fejőberendezések, etetők szinte minden típusával találkozhattak az érdeklődők.

A megújult állatbemutató téren kialakított ólakban valamennyi gazdasági állatfaj – nyúl, juh, kecske, ló, baromfi, szarvasmarha – legszebb egyedeit mutatták be. Az állatfajok közül idén a juhot övezte kiemelt figyelem a Farmer Expón: a szakszövetség magyar juh napot rendezett, amelyen fajtaismertetővel egybekötött juh tenyészállat bemutatóra várták az érdeklődőket.

A 150 bemutatott ló mellett most első alkalommal negyven hús- és hidegvérű lovat is láthattak az expón, amelyre az összes állami ménes elküldi az ötösfogatát is: nyolc négyes, illetve ötösfogat parádézott a kiállításon, amire csak világbajnokságokon volt példa eddig.

Nagy volt az érdeklődés a szakmai konferenciák iránt: a növénytermesztési kerekasztalon az előzetesen regisztrált 200 résztvevő helyett 500 gazda vett részt, az állattenyésztési tanácskozáson pedig 150 tenyésztő volt jelen.

A konferenciákon olyan kérdések kerültek terítékre, mint lehet-e jövője a mezőgazdasági termelésnek a Kárpát-medencében, van-e, lesz-e elég víz ehhez, hogyan befolyásolja a vízhiány a szántóföldi növény- és zöldségtermesztést, avagy elmondható-e, hogy válságban van a magyar állattenyésztés. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS