A magyar kormány újabb intézkedései az ukrán gabonadömping megfékezésére

A magyar kormány újabb intézkedései az ukrán gabonadömping megfékezésére
2023. 04. 08., 16:44

Új intézkedéseket vezet be és még szigorúbban ellenőrzi Magyarország az Ukrajnából a szolidaritási folyósón érkező gabonát, hogy az ténylegesen eljuthasson az eredeti célországokba – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Az Ukrajnával határos tagállamokba, így Magyarországra is soha nem látott mennyiségben érkezik és marad is itt a gabona- és olajosmag – mondta Nagy István. A teljes körű vámmentességet élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet is exportál, amelyek kiszorítják hagyományos piacairól a magyar termékeket, és a termelési költségek szintje alá süllyesztik a gazdálkodók értékesítési árait.

Nagy István kiemelte, a kialakult helyzet orvoslása érdekében a magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket az Ukrajnából érkező megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére.

Hangsúlyozta: a gazdáknak stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükségük, arra, hogy európai társaikkal azonos feltételek mellett folytathassák tevékenységüket. Ebben a helyzetben Brüsszel ne lehetetlenítse el, hanem támogassa és védje meg az uniós termelőket – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

A miniszter kezdeményezi a főbb gabona és olajosnövény termények esetében is az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kötelezettségének bevezetését. A bejelentésekkel egyrészt pontosabb képet kaphatunk a közúton beérkező gabona és olajosnövény mennyiségről, másrészt büntethetővé válnak azok a szállítmányok, amelyek nem felelnek meg a bejelentési kötelezettségnek. A be nem jelentett szállítmány igazolatlan eredetűnek minősül, mulasztási bírság szabható ki rá, vagy akár biztosítékként le is foglalható.

Kifejtette: az Európai Bizottság nemet mondott a vámok általános visszaállítására az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, ezért azt is kezdeményezzük, hogy legalább átmeneti jelleggel, a termékek egy csoportjára, a szárazföldön érkező ukrán gabona és olajosnövény importra vezessék be újra a vámokat és a mennyiségi korlátokat. Mindezek mellett Magyarország tovább erősíti az import termékek ellenőrzését, külön figyelmet szentelve a tranzitszállítmányokra annak érdekében, hogy az átszállításra jelölt szállítmányok valóban el is hagyják az országot. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS