A drága hal sem hiányzik a karácsonyi asztalról

2022. 12. 22., 19:11

A haltermékek árának 35-40 százalékos emelkedése ellenére a magyar családok 84 százalékának ünnepi asztaláról idén sem fog hiányozni a hal – derül ki Agroinform.hu felméréséből. Azok közül, akik halat fogyasztanak karácsony előestéjén, 85 százaléknyian pontyot dolgoznak fel, de közel egyharmaduk harcsát is vásárol.

Továbbra is élő családi hagyomány, hogy a december 24-én elfogyasztott vacsorán hal is kerül az asztalra. Az Agroinform december közepén végzett felmérése azt mutatja, hogy a válaszadók 67 százaléka a vacsora fő elemeként fogyasztja a halat.

Messze a legnépszerűbb hal ilyenkor a ponty: a válaszadók 85 százaléka ezt a halat vásárolja meg karácsonyra, de 32 százalékuk harcsát is felhasznál a karácsonyi menü összeállításához. Az afrikai harcsa is viszonylag kelendő ilyenkor (13 százalék), és jól fogy a busa és a lazac is (11-11 százalék). A megvásárolt halból elsősorban – az esetek 81 százalékában – halászlé készül, de a rántott hal is nagyon népszerű (65 százalék). Roston elkészített vagy grillezett halat a családok 15 százaléka eszik karácsonykor.

Az élelmiszerek általános drágulásából a haltermékek sem maradtak ki: az élő ponty kilója 35-40 százalékkal drágult egy év alatt: a tavalyi 1450 forint helyett idén már 2000 forint körüli összeget kérnek érte a kereskedők. Szeletben pontyhoz 4000 forint alatti áron csak szerencsés esetben lehet hozzájutni az idei adventi időszakban. Az afrikai harcsa filéje 4000–4500 forint között mozog, a szeletelt vagy filézett szürke harcsa kilójának ára pedig mára jobbára a 8 000 ezer forint feletti tartományba került.

A karácsonyra szánt halat jobbára nagyobb szupermarketekben (34 százalék), illetve piacon, állandó vagy alkalmi halasstandon vásárolják (30 százalék). Sokan (17 százalék) jelezték, hogy akár saját, akár ismerős horgászfogásából teszi félre az év során a karácsonykor feldolgozandó zsákmányt. Emellett évről évre egyre többen veszik igénybe az éttermek karácsonyimenü-szolgáltatását, az előre rendelhető kész halételek teszik ki az egyéb beszerzési források legnagyobb részét.

Magyarországon – bár fokozatosan nő – az egy főre jutó éves halfogyasztás jelenleg is csupán 6,7 kilogramm, ami mindössze a harmada az Európai Unió átlagának. Ezt a kedvezőtlen képet két tényező teszi még negatívabbá. Egyrészt igen erős a fogyasztás szezonalitása: az eladott hal mintegy 40 százalékát karácsony környékén értékesítik.

Az elfogyasztott mennyiség közel háromnegyede importból származik (elsősorban fagyasztott tengeri haltermékek formájában), ezért is indokolt a halfogyasztás ösztönzésével párhuzamosan a hazai édesvízi halakat népszerűsíteni, hiszen ezek vásárlása a hazai termelőket erősíti.

Az Agroinform felmérésében részt vevők 41 százaléka azt jelezte, hogy a havi gyakoriságnál ritkábban fogyaszt halat. A válaszadók 37 százaléka a magas árat jelölte meg a hal étrendből való mellőzésének okaként, 24 százalék említette a minőségi halhoz való nehéz hozzájutást, míg 21 százaléknyian a családi szokásokat jelölte meg a fő oknak.

Magyarországon jelenleg mintegy 26 ezer hektárnyi területen működnek tógazdaságok, összesen mintegy 2200 halgazdasági vízterületet tartanak nyilván. A hazai haltermelők az idei szezonban várható keresletet – a korábban jóval nagyobb arányt képviselő export visszafogásával – képesek kielégíteni.

Az ágazat működését azonban idén számos, egyenként is súlyos következményekkel járó nehézség nehezítette:

  • Az évszázad aszályának is nevezett idei szárazság miatt a halgazdaságok többsége súlyos vízhiánnyal küzdött, a kiszáradás és a vízminőségromlás miatt a nyár végére közel 10 százalékukban kipusztulás vagy kényszerlehalászás miatt eltűnt vagy jelentős mértékben lecsökkent a halállomány.
  • Az idei aszály okozta veszteségek az ágazatban a következő évekre is kihatnak majd, hiszen ahol idén elmarad a hosszabb tenyészidejű fajok telepítése, vagy visszaesik azok termelése (a ponty például három év alatt éri el piaci méretét és ivarérettségét), ott ennek a nemzedéknek a hiánya még évekig érezhető lesz majd.
  • A magas energiaárakat, illetve a vízpótlás és a takarmányozás elszálló költségeit a mintegy 35-40 százalékos áremelés nem képes kompenzálni az ágazat szereplői számára.

Jelentős hátrányt jelent a mezőgazdaság más ágazataitól eltérően, hogy a súlyos problémákkal küzdő halgazdaságok, halgazdálkodók az EU jelenlegi szabályozási alapelvei miatt nem számíthatnak területalapú támogatásokra. Az érintettek elsősorban a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretéből számíthatnak forrásokra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.