Tordai Péter: Kevés piaci szereplő részesíti előnyben a kistermelőket

2021. 03. 09., 10:00

Több termelővel és kézműves beszállítóval is felvettük a kapcsolatot, de egyre gyakoribb, hogy minket keresnek meg a beszállítók – mondta az Üzletemnek Tordai Péter, a kozertplusz.hu üzletfejlesztési vezetője.

Tordai Péter azzal lenne elégedett, ha a Közért + (kozertplusz.hu) 2021 végén már országos hálózatként működne. Jelenleg javában tart a tesztüzem, bővül a kistermelői hálózat, az online megrendelőket pedig akciókkal várják. A cél, hogy a friss, minőségi magyar termék minél rövidebb úton jusson el a vásárlóhoz. Az Üzletem.hu ezzel a cikkel új sorozatot indít a projektek, vállalkozások bemutatására. Következzen a „Nincs megállás” 1. interjúja!

Honnan jött a Közért + elnevezés?

– A név a régi csemegeboltok hangulatából, illetve a korábban nagy népszerűségnek örvendő, és a bevásárlás szinonimájává váló „közért” kifejezésből ered, jelezve, hogy egy kicsit több annál, hiszen esetünkben egy online értékesítési platformon keresztül jutnak el a termékek a fogyasztókhoz.

Ki a XXI. század piacának elsődleges célcsoportja a termelői, illetve a fogyasztói oldalon?

– A termelői oldalon minden magyar termelő és kézműves csatlakozhat hozzánk, aki megfelel a Közért+ által felállított minőségbiztosítási feltételeknek. Fogyasztói oldalon pedig a célcsoport a minőségi magyar termékek iránt érdeklődő, jellemzően tudatos, online vásárlásra fogékony vásárlókból áll. Az üzleti, b2b értékesítés célcsoportja elsődlegesen a HoReCa szektor, a közületi felhasználók és adott esetben a falusi kisboltok, bolthálózatok lehetnek.

Már most is ígéretes a partnerek listája. Milyen úton találtak/találnak partnereket?

– Mi keressük meg a termelőket és a termelői szervezeteket. Szeretnénk a logisztikai beruházások terheit levenni a termelők válláról, ezzel párhuzamosan pedig egyfajta online támogatást is biztosítunk a számukra.

Nagyságrendileg mennyibe kerül a szolgáltatás igénybe vétele a termelőknek? Tudnak erre áldozni nagyobb összegeket?

– Jelenleg a tesztüzemmód alatt ingyenesen kínáljuk szolgáltatásainkat a termelőknek.

Milyen program keretében működik a vállalkozás?

– A kozertplusz.hu kormányzati támogatással a Digitális Termelői Piac program keretében valósul meg a győri Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával, a Digitális Agrár Stratégia végrehajtása körében.

Mennyi idő kellett az üzlet előkészítéséhez?

– A tesztüzemmód kezdetéig is több hónap előkészületre volt szükség. Az előkészületek-tökéletesítések egész nyáron tartani fognak a tesztüzemmód alatt is, viszont egy ilyen nagyságú rendszer sosincs kész.

Egyre népszerűbbek a kézműves termékek Magyarországon is. Lesz elég beszállítói kapacitás?

– A beszállítókkal folyamatos a párbeszéd kiépítése. Több termelővel és kézműves beszállítóval is felvettük a kapcsolatot, de egyre gyakoribb, hogy minket keresnek meg a beszállítók, hogy szeretnének csatlakozni a kezdeményezésünkhöz.

A kézműves termékek nem olcsóak. Képesek a fogyasztók megfizetni a minőséget?

– Egyik célkitűzésünk az ellátási lánc lerövidítése, hogy a termék az előállítótól a legrövidebb úton juthasson el a vásárlóig. Reményeink szerint ennek az egyik fő pozitívuma az lesz, hogy alacsonyabb áron tudjuk eljuttatni a termékeket a vásárlókhoz.

A házhoz szállításban már elég sokan vannak a piacon, a kozertplusz.hu mivel tud többet nyújtani a konkurenciánál?

– Kevés olyan piaci szereplő van, aki előnyben részesíti a kistermelőket, nekünk pedig ez az egyik missziónk: azokat a termelőket is örömmel fogadjuk platformunkon, akik kis volument termelnek. Ezen a piacon pedig gyakoribb inkább az a tendencia, hogy azokkal az előállítókkal szerződnek le a szolgáltatók, akik nagy volument, ipari mennyiséget állítanak elő.

Ezen felül a logisztikai rendszerünkkel szintén ki tudunk emelkedni a sokaságból: az ország több pontjáról megrendelt termékeket egy csomagba rendezzük, és egyben juttatjuk el azt a vásárló részére. A mi zöldségeink és gyümölcseink nem a gazdasági érettségkor kerülnek leszedésre, és nem a raktárakban vagy a teherautókban érnek meg a termékeink, hanem a termék a megfelelő érettség pillanatában kerül szüretelésre, és a lehető leghamarabb a fogyasztóhoz.

A minőségbiztosítási rendszerünk szintén nagy előny lehet. Biztosítjuk vásárlóinkat arról, hogy a mi élelmiszereinket a megfelelő módon állították elő, csomagolva és a minőségbiztosított logisztikai rendszerünkkel szállítjuk egyenesen a vásárlóig.

Hol akarnak tartani az év végén?

– Országos hálózatot szeretnénk működtetni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS