Soha nem látott kereskedelmi gyakorlat Magyarországon – Jön az eNyugta

2023. 06. 14., 16:51

Egyetlen QR-kóddal nemcsak nyugtát kaphatunk, de kérhetünk számlát, bemutathatjuk a hűségkártyánkat és beválthatjuk kuponjainkat is. Ez csak néhány hozadéka a tervezett új rendszernek, amit a NAV főosztályvezetője vázolt a X. Laurel Retail Konferencián.

Alapvetően változtatja meg a vásárlási gyakorlatot a kormányzat tervezete, amely teljesen digitális alapokra helyezi a nyugtaadás kötelezettségét – derült ki a Laurel Kft. ma tartott, X. Retail Konferenciáján. Mizsányi Attila, a NAV Kockázatelemzési és Adattudományi Főosztályának vezetője az eseményen tartott előadásában mutatta be a közelgő rendszert.

A mai, papíralapú nyugta továbbra is elkérhető lesz a pénztárnál, de a dokumentum alapvetően digitális formában létezik majd, így kell tárolni okoskészülékünkön, illetve egy erre kialakított rendszerben. A vevő a vásárlásnál egy QR-kóddal azonosítja majd magát, de ezzel nem ad át személyes információkat, tehát a vásárlás névtelensége továbbra is biztosított lesz bárki számára – hívta fel a figyelmet a szakember.

A QR-kódot egy applikáció tárolja, illetve állítja elő, de ezen kívül számos adat tárolására alkalmas lehet. A QR-kódba beilleszthetőek a törzsvásárlói adatok, a számlainformációk, garanciális feltételek, kedvezmények, a fizetés preferált módja is, így a kasszáknál töltött idő drasztikusan rövidülhet majd. Mivel a rendszer hitelesített, egy garancia érvényesítéséhez semmi másra nem lesz szükség.

Az erről szóló rendelet 2023 őszére várható, míg a rendszer éles indulását 2024 júliusára tervezik. Az így készült és tárolt nyugták az online rendszerben évekig, villámgyorsan elérhetők maradnak majd. Az új típusú nyugták előállításához új pénztárakra is szükség lesz, amelyek a jelenlegi funkciók mellett képesek lesznek kezelni az eNyugtákkal járó kötelező adatforgalmat is. A közelgő jogszabály kiemelten védi majd a vásárlói adatokat, és korlátozza az ezek felhasználására épülő kereskedelmi gyakorlatokat is.

A tervezett változtatás egybecseng dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkárának a konferencián elhangzott előadásával. A politikus többször hangsúlyozta, meghatározó kormányzati célként említette a digitalizáció és a csúcstechnológia terjedésének fontosságát, mely lényegében a gyártók, kereskedők és vásárlók, végfelhasználók közös érdeke. Az államtitkár beszélt az árstop kivezetésének közelgő lehetőségéről is, amelynek feltételeként az infláció érdemi csökkenését nevezte meg, melynek jelei már most is láthatók.

Az eseményt Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője nyitotta meg, aki rámutatott, hogy az önkiszolgáló kasszák penetrációja rohamosan nő, és nemzetközi kimutatások alapján a kereskedelmi feladatok csaknem 50 százaléka automatizálható lesz, az arány az alacsony hozzáadott értékű munkák esetén ennél is magasabb. Ezt a trendet pedig a szűkülő munkaerőkínálat csak gyorsítja, erősíti.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS