Soha nem látott kereskedelmi gyakorlat Magyarországon – Jön az eNyugta

2023. 06. 14., 16:51

Egyetlen QR-kóddal nemcsak nyugtát kaphatunk, de kérhetünk számlát, bemutathatjuk a hűségkártyánkat és beválthatjuk kuponjainkat is. Ez csak néhány hozadéka a tervezett új rendszernek, amit a NAV főosztályvezetője vázolt a X. Laurel Retail Konferencián.

Alapvetően változtatja meg a vásárlási gyakorlatot a kormányzat tervezete, amely teljesen digitális alapokra helyezi a nyugtaadás kötelezettségét – derült ki a Laurel Kft. ma tartott, X. Retail Konferenciáján. Mizsányi Attila, a NAV Kockázatelemzési és Adattudományi Főosztályának vezetője az eseményen tartott előadásában mutatta be a közelgő rendszert.

A mai, papíralapú nyugta továbbra is elkérhető lesz a pénztárnál, de a dokumentum alapvetően digitális formában létezik majd, így kell tárolni okoskészülékünkön, illetve egy erre kialakított rendszerben. A vevő a vásárlásnál egy QR-kóddal azonosítja majd magát, de ezzel nem ad át személyes információkat, tehát a vásárlás névtelensége továbbra is biztosított lesz bárki számára – hívta fel a figyelmet a szakember.

A QR-kódot egy applikáció tárolja, illetve állítja elő, de ezen kívül számos adat tárolására alkalmas lehet. A QR-kódba beilleszthetőek a törzsvásárlói adatok, a számlainformációk, garanciális feltételek, kedvezmények, a fizetés preferált módja is, így a kasszáknál töltött idő drasztikusan rövidülhet majd. Mivel a rendszer hitelesített, egy garancia érvényesítéséhez semmi másra nem lesz szükség.

Az erről szóló rendelet 2023 őszére várható, míg a rendszer éles indulását 2024 júliusára tervezik. Az így készült és tárolt nyugták az online rendszerben évekig, villámgyorsan elérhetők maradnak majd. Az új típusú nyugták előállításához új pénztárakra is szükség lesz, amelyek a jelenlegi funkciók mellett képesek lesznek kezelni az eNyugtákkal járó kötelező adatforgalmat is. A közelgő jogszabály kiemelten védi majd a vásárlói adatokat, és korlátozza az ezek felhasználására épülő kereskedelmi gyakorlatokat is.

A tervezett változtatás egybecseng dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkárának a konferencián elhangzott előadásával. A politikus többször hangsúlyozta, meghatározó kormányzati célként említette a digitalizáció és a csúcstechnológia terjedésének fontosságát, mely lényegében a gyártók, kereskedők és vásárlók, végfelhasználók közös érdeke. Az államtitkár beszélt az árstop kivezetésének közelgő lehetőségéről is, amelynek feltételeként az infláció érdemi csökkenését nevezte meg, melynek jelei már most is láthatók.

Az eseményt Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője nyitotta meg, aki rámutatott, hogy az önkiszolgáló kasszák penetrációja rohamosan nő, és nemzetközi kimutatások alapján a kereskedelmi feladatok csaknem 50 százaléka automatizálható lesz, az arány az alacsony hozzáadott értékű munkák esetén ennél is magasabb. Ezt a trendet pedig a szűkülő munkaerőkínálat csak gyorsítja, erősíti.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 07., 11:25
Megérkeztek az első webes nyugtaadat-szolgáltatások a NAV-hoz. A szeptember 1-jén indult új rendszerben a papírnyugtás vállalkozások a Pénztárgép Portál egyszerű webes felületén küldhetik be a nyugtaadatokat. A rendszerben az első három napban már 20 ezer vállalkozás 424 ezer nyugta adatát rögzítette 1,5 milliárd forint értékben – tájékoztatott a NAV.
2026. 09. 07., 14:25
Budapest hagyományosan legkeresettebb kerületeiben esett vissza a legnagyobb mértékben a vevői érdeklődés az elmúlt egy évben. A legfrissebb kerületi adatok szerint a XIV. kerület iránti érdeklődés 20 százalékról 15 százalékra esett, a XIII. kerületé 25-ről 21-re, a VI. kerületé 19-ről 15 százalékra. Hasonló mértékben csökkent az érdeklődés a IX., a XI. és a VII. kerület iránt is.
2026. 09. 07., 18:25
Az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének fontos része a kutatómunka, különösen a tudományos területeken. A kutatómunkára gyakran jön létre kutatási szerződés. E szerződéstípus legfontosabb jellemzőit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS