A luxusipar az exkluzivitás és az innováció szinonimája. Évtizedek óta virágzik azáltal, hogy különleges és személyre szabott élményeket kereső, igényes ügyfélkörnek nyújt szolgáltatást. A technológiai fejlődés és az innováció a digitális technológia terén, például a mesterséges intelligencia (AI), vagy az IoT eszközök örökre megváltoztathatják a luxuspiacot – írják a Deloitte szakértői.
Az üzleti világban a mesterséges intelligencia egyre fontosabb és izgalmasabb eszközzé válik az ügyfélkiszolgálás javítására, az ismétlődő feladatok egyszerűsítésére és akár a termelékenység javítására.
A luxuscégek egyre gyakrabban használnak GenAI-alapú chatbotokat és virtuális vásárlási asszisztenseket, hogy személyre szabott termékajánlásokat, stílus tanácsokat és valós idejű ügyféltámogatást nyújtsanak, hogy a vásárlási élményt még egyedibbé és élvezetesebbé tegyék.
„A mesterséges intelligencia segítségével akár az ellátási láncok és a logisztikai folyamatok, valamint az áruházi műveletek is átalakulhatnak, hiszen lehetővé teszi a luxusmárkák számára az árképzési és készletgazdálkodási stratégiák hatékonyságának növelését. A korábbi értékesítési adatok, a piaci trendek és a keresleti előrejelzések elemzésével az AI-algoritmusok optimális árképzési stratégiákat javasolhatnak, melynek eredményeképpen a márkák gyorsabban tudnak reagálnia a vásárlói preferenciákra és a piaci dinamikára” – hangsúlyozta Gábor Zoltán, a Deloitte adó, -és jogi tanácsadási üzletágának egyik partnere.
„Az AI-alapú elemzések segíthetnek továbbá a kereslet pontos előrejelzésében, mellyel az erőforrások felhasználása csökkenthető, ez pedig végső soron visszaszoríthatja a túltermelést. Az AI segíthet továbbá a termékek előállításához kapcsolódó anyagfelhasználás optimalizálásában, ami a hulladék minimalizálásához vezet” – tette hozzá Aracsi Bernadett, a Deloitte FMCG-Retail iparági csoportjának vezetője.
A luxusvásárlók egyre gyakrabban vásárolnak termékeket a ROPO-megközelítés (Research Online Purchase Offline) szerint, és zökkenőmentes többcsatornás vásárlási élményt szeretnének, lehetővé téve a válogatást a fizikai, digitális és virtuális üzletek között.
A Deloitte-tal való együttműködés keretein belül a Larusmiani nemrégiben indította el megújult milánói butikját, bemutatva első hibrid üzletét. Ez a „jövő boltja” a forradalmi technológiákat és az innovatív ötleteket ötvözi, hogy személyre szabott és egyedi élményt nyújtson a vásárlóknak.
A bolt leghatásosabb funkciója a hologram a kirakatban, amely a termékek háromdimenziós képét jeleníti meg. Ennek az innovációnak a segítségével a vásárlók még az üzletbe való belépés előtt részletesen megtekinthetik a termékeket. A virtuális próbafülke pedig lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy virtuálisan próbálják fel a ruhákat, anélkül, hogy fizikailag fel kellene próbálniuk azokat. Emellett a bolton belüli intelligens kamerák elemzik a forgalmi adatokat, melyek információkat szolgáltassanak a vásárlói viselkedésről.
Látható tehát, hogy az új technológiai megoldásokkal és innovációkkal a luxus kiskereskedelmi csatornák egyre inkább digitalizálódnak. Az előrejelzések szerint azonban az offline kiskereskedelem 2025-ben még mindig a luxuscégek bevételeinek több mint 70 százalékát termelheti. A vásárlók ugyanis mintegy 60 százaléka fizikai üzletekben szeret vásárolni; 47 százalékuk a vásárlás előtt szeretné megérinteni vagy kipróbálni a termékeket, 70 százalékuk pedig a vásárlási élmény szempontjából kulcsfontosságúnak tartja a bolti eladókat, a szakszerűségük és a termékek ismerete miatt – derül ki a Deloitte Global luxusipart vizsgáló kutatásából.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.