Kevesebbet költünk alkoholra és ruhára

2022. 04. 14., 19:49

Az áremelkedés miatt a fogyasztók többségének változtatnia kell a vásárlási szokásain – derül ki az EY 18 ezer fő körében végzett nemzetközi felméréséből. Egyre többen spórolnak és váltanak olcsóbb termékekre, miközben vágynak a világjárvány alatt kihagyott élményekre.

A termékek és a szolgáltatások árának emelkedése az alacsonyabb jövedelműeket érinti a leginkább hátrányosan (62 százalék), de a közepes (48 százalék) és a magasabb keresetűek (42 százalék) is megérzik a megnövekedett terheket – az EY globális kutatásának eredményei alapján. Emiatt a vevők visszafogják a fogyasztásukat, olcsóbb árucikkekre váltanak, és kevesebbet vásárolnak a nem létfontosságú készítményekből.

A válaszadók leginkább a ruházati cikkekre (38 százalék), a szépségápolási és kozmetikai szerekre (35 százalék), valamint alkoholra (30 százalék) költenek kevesebbet. Sokan azonban már a friss (20 százalék) és a csomagolt élelmiszerek (19 százalék) esetében is inkább az olcsóbbat választják. Az emelkedő megélhetési költségek miatt a megkérdezettek közel kétharmada (60 százalék) kezdene el megtakarítani (60 százalék) a közeljövőben, míg tízből négy ember (39 százalék) már most is igyekszik félre tenni.

„Az emelkedő infláció miatt az emberek világszerte, és Magyarországon is egyre jobban vigyáznak a pénzükre. Nagyobb költésre csak egyedi ajánlatok vagy emlékezetes programok miatt lesznek hajlandóak, így kereskedők sem ülhetnek ölbe tett kézzel. Ennek tudatában kell átalakítaniuk termékeiket, szolgáltatásaikat és értékajánlatukat is. Aki időben és jól reagál akár növelheti is az eladásait, a tétlenül árat emelő cégek azonban könnyen szemben találhatják magukat a kereslet drasztikus csökkenésével” – mondta László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

Az EY felmérése szerint a fogyasztók minden eddiginél jobban vágynak az élményekre. Szeretnék bepótolni a világjárvány során elmaradt programokat, és elmenekülni a nehézségek elől. A válaszadók közel fele (45 százalék) még inkább a pillanatnak szeretne élni. Ennek következtében a vásárlók 42 százaléka tervezi, hogy többet költ élményekre, ugyanakkor tízből négyen ezeket az otthonuk biztonságában szeretnék megélni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS