Így vásárolunk színházjegyet

2019. 10. 20., 11:15

Miközben Magyarországon alacsony az online vásárlók száma, színházjegyet döntő többségükben csak interneten vásárolnak a nézők – derül ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital elemzéséből.

Az adatok szerint a felnőtt lakosság csupán 33 százaléka, 3,2 millió ember vásárol évente minimum 1 alkalommal terméket webáruházból, miközben az aktív, heti rendszerességgel internetező, 18 év feletti lakosság száma megközelíti a 6 milliót.

A két szervezet által megkérdezett mintegy 200 internetező közül 88 százalék nyilatkozott úgy, hogy évente legalább egyszer jár színházba, és szinte mindegyikük interneten vásárolja a jegyet: az adatok alapján a vevők háromnegyede on-line veszi a belépőt. A színházak pénztáraiban közel 30 százalék, ismerős jegyértékesítőtől pedig 13 százalék vásárolt már. A színházban történő személyes jegyvásárlással a válaszadók háromnegyede elégedetlen volt, miközben a színházak saját felületeivel sem mindig jó a tapasztalata a válaszadók közel felének. Az online jegyvásárlással viszont 82 százalék elégedett.

A válaszadók közül a többség évente legalább négyszer megy színházba. Legtöbben a 4 ezer forint alatti színházjegyeket keresik, de több mint felük többet járna előadásokra, ha nagyobb kedvezménnyel jutna jegyekhez.

A megkérdezettek 14 százaléka 40 ezer forint alatt, 14 százaléka 40 ezer forint felett költött színházi élményekre az elmúlt egy évben. A válaszadók 65 százaléka nem szokott évadbérletet venni. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 08:10
Ha a reklámadó „újraaktiválását” nem számítjuk, akkor idén is ugyanúgy 52 adófajtából táplálkozik a költségvetés, mint tavaly ilyenkor. A nagy kép változatlansága mögött fellelhetők strukturális tendenciák és más érdekességek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.
2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026-04-10 12:10:00
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS