Évi 4,5 millió kilométerrel kevesebbet fuvarozik majd a JYSK

2021. 09. 27., 19:15

Zöldítene a működésén és karbonsemlegessé tenné a tevékenységét 2050-re a JYSK üzletlánc. A vállalat 2030-ig pedig a felére csökkentené az áramfogyasztásból és fűtéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátását. Mindezt úgy, hogy továbbra is 200 üzlet nyitását tervezi évente globálisan. A kibocsátás csökkentésében kulcsszerep jut a vállalat ecseri régiós elosztóközpontjának is: a teherfuvarozás csökkentésével – évi 4,5 millió kilométerrel kevesebbet fog fuvarozni – ugyanis évente nagyjából 3600 tonna szén-dioxidot lehet megspórolni.

Új fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a JYSK üzletlánc: a Magyarországon 89 üzlettel jelen lévő dán vállalat 2030-ig a felére csökkentené az áruházak, elosztóközpontok, irodák és vállalati autók fenntartásából és fűtéséből eredő abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ebben többek között szolárpanelek és olyan módszerek segítenek, amelyekkel zöld villamos energiára és karbonsemleges fűtésre állhatnak át.

A kötelezettségvállalások a termékekre és az anyagbeszerzésre is vonatkoznak: 2024 végére valamennyi fából, kartonból és papírból készült termék és csomagolása FSC®-tanúsítvánnyal rendelkezik majd. A textiltermékeket 100%-ban fenntartható pamutból állítják elő. 2050-re pedig az a cél, hogy a vállalat minden egyes művelete karbonsemleges legyen, úgy, hogy továbbra is 200 üzlet nyitását tervezik évente globálisan.

Logisztikai központtal csökken a szállítás

„Fontos azt is látni, hogy kiskereskedelmi cégként a kibocsátás nagy része a termékeinket előállító gyárakból, valamint a szállításból származik. Többek között ezért is kulcsfontosságú a 200 millió eurós befektetésből épülő új, ecseri elosztóközpontunk, amely új mérföldkőhöz ért, befejeződött a szerkezetépítés” – mondta Szimeiszter Sándor, a JYSK Magyarországért, Ausztriáét és Görögországért felelős country managere.

A raktár teljes kapacitással jövő augusztusban üzemel majd, de várhatóan még idén befejezik az irodaház épületét, illetve telepítik a két magasraktárban 24 db 40 méter magas automata felrakógépet, és folytatódik 2,5 km hosszú anyagmozgató rendszer telepítése is.

3600 tonna szén-dioxiddal kevesebb évente

Az 143 ezer négyzetméteres magyarországi elosztóraktár két magasraktár épületet, áruátvevő, és árukiadó rampákat, valamint irodaépületet is magába foglal. A magasraktárakban 205.000 paletta árunak lesz hely, így az új JYSK központ fontos része lesz a vállalat európai logisztikájának, ugyanis a raktárból sokkal gyorsabban és hatékonyabban működik majd az áruszállítás.

A központ felépítésével évi 4,5 millió kilométer közúti teherfuvarozást tudnak megspórolni, ez évente nagyjából 3600 tonna szén-dioxidot jelent. A raktár Magyarország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Szerbia JYSK vásárlóit, és JYSK áruházait fogja kiszolgálni majd.

Napelemek, elektromos targoncák, elektromos töltők

A logisztikai központ nem csak a szállítást rövidíti le, de magában a raktárban is lesznek zöld megoldások.

„Hatezer négyzetméteren telepítünk napelemeket a tetőn, a melegvíz-ellátást napkollektorokkal támogatjuk, hőszivattyúval csökkentjük a fűtési igényt. Csak elektromos targoncáink lesznek, a parkolóban pedig elektromosautó-töltő várja majd a JYSK dolgozóit, és egy önfenntartó, helyi őshonos növényekből válogatott ökoszisztémát is kialakítunk”– tette hozzá Szimeiszter Sándor.

(Fotó: JYSK)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS