Jön a Starlink űrmobil szolgáltatás: sokkal több műhold áll pályára jövőre

Jön a Starlink űrmobil szolgáltatás: sokkal több műhold áll pályára jövőre
2023. 10. 24., 15:22

Rövidesen hagyományos okostelefonon is igénybe vehetjük az űrből érkező adatforgalmat, ehhez viszont sokkal-sokkal több műholdat kell pályára állítani. A SpaceX fokozza a fellövéseket: jövőre már minden 2-3. napon indít rakétát.

A „Starlink Direct to Cell” projekt teljesen új igényeket támaszt a SpaceX felé, így az űripari vállalat tovább bővíti műhold-konstellációját. Eddig főleg otthoni internetszolgáltatásra és olyan potenciális ügyfelekre koncentráltak, akik rossz lefedettségű régiókban élnek. Nekik a jobb infrastruktúrával rendelkező országokban megszokott előfizetésekhez képest jóval magasabb díjakért is megéri Starlink internetre váltani. A kezdőcsomag több százezer forintba kerülő hardvert (kültéri antennát és beltéri egységet) tartalmaz, és a havi költség is magas. Ez azonban nem marad így örökre: a műholdak szaporodásával folyamatosan javul a szolgáltatás és az ára is esik.

Hasonló modellel valósul meg a jövő évtől a Starlink Direct to Cell, ami lehetővé teszi, hogy az előfizetők a meglévő telefonjukkal vegyék igényben a műholdas hanghívást és az adatkapcsolatot. Ehhez azonban komoly fejlesztésekre, sűrűbben fellőtt szatellitekre van szükség. A SpaceX be is jelentette, hogy a hálózat fejlesztéséhez jövőre már átlagosan 2,5 naponta fellő egy Falcon 9-es hordozórakétát – írja az ars technika. A portál emlékeztet: a Starlink hálózatot építő és üzemeltető SpaceX nemrég bonyolította le az idei 75. fellövését. Ezzel biztossá vált, hogy a korábban lefektetett ütemtervnek megfelelően 2023 rekordév lehet: elérhetik az eddig példátlan, 100 darab űrmissziót.

A tempót a fentebb megfogalmazott tervek és elsősorban az űrmobil szolgáltatás építése miatt tovább fokozzák: a vállalat 2024-re már kb. másfélszer annyi fellövést irányoz elő, mint 2023-ra. A nagyrészt a korszerűsített Starlink műholdak képesek közvetlenül a fogyasztói mobilokhoz kapcsolódni, és jövőre havonta már 12 darab áll majd belőlük Föld körüli pályára, ami valóban kb. 2,5 naponta esedékes indításokat feltételez.

A SpaceX küldetéseinek nagy része eddig is a Starlink szélessávú műholdjait szállította: 2023-ban a fellőtt Falcon 9-es rakéták több mint 60 százaléka ilyen eszközöket szállított.

„Kétmillió felhasználóval már szükségünk van arra, hogy felfrissítsük a konstellációt. A Starlinkkel a közvetlen cellakommunikáció felé is ellépünk, ami kulcsfontosságú funkció és nagyban hozzájárul a jövő évi 144 repüléshez” – árulta el név nélkül a SpaceX egyik munkatársa. Az ambiciózus cél kétségtelenül elérhető, hiszen a SpaceX űrmisszióinak száma évről évre komoly növekedést mutat. 2021-ben „még csak” 31 küldetésük volt, tavaly már 61 Falcon emelkedett az égbe, idén pedig, ahogy fentebb írtuk, csak októberig 75, és decemberre alighanem a 100 is meglesz.

Így épül a Starlink űrmobil szolgáltatása

Mint ismert, a SpaceX úttörő sikere a magán űripari szektorban abból ered, hogy új igénnyel: újrahasznosítható rakétákkal vágott neki a szolgáltatásai fejlesztésének. „Ha Kolumbusz Kristóf egyszer használható hajókkal indul útnak, sosem fedezi fel Amerikát” – mondta anno a cégeket vezető Elon Musk, az állami űrügynökségek gyakorlatára utalva. A SpaceX előtt minden űrmisszióhoz új rakéta kellett, hiszen a hasznos teher pályára állítása után mindegyik visszahullott a légkörbe és elégett. Ez a létező legdrágább megoldás, amit mára teljesen megreformáltak a kereskedelmi célú űripari vállalatok.

Mivel a Falcon 9 hordozórakéták és a hasznos teher burkolatának nagy része a hazatérő eszközöknek köszönhetően visszanyerhető és újra felhasználható a szolgáltatás egyre olcsóbb. Jelenleg a SpaceX adja a legalacsonyabb kilónkénti árat a hasznos teher felbocsátására, és a díj egyre jobban esik, hiszen a Falconok fejlődésével mind ritkábban van szükség a rakéták felújítására. Korábban minden tizedik küldetés után kerítettek sort karbantartásra, majd 15, idén pedig már 20 fellövés is lehetséges velük jelentősebb alkatrészcserék és javítások nélkül.

Ez a SpaceX forrása szerint messze nem a vége, hiszen a rakétáik egyre kisebb eséllyel hibásodnak meg, illetve jóval később használódnak el, mint korábban.

A vállalat mérnökei a floridai indítóállomás helyreállítását is jelentősen lerövidítették: két fellövés között már négy napra sincs szükség a felkészülésre, így tényleg teljesen tartható cél a 2024-es iram, amelyben tehát minden második vagy harmadik napon további Starlink műholdakat (egy küldetésen belül nyilván többet) indítanak útnak. Mindez kívülről úgy tűnhet, hogy a SpaceX veszett tempóban sürgeti a műveleteket, de a valóságban arról van szó, hogy ennyire fokozott tempót tesz lehetővé számára az egyre tudatosabb automatizálás.

A saját projekt, a Starlink Direct to Cell pedig szintén ígéretes: az űrből érkező adatforgalom 2024-ben már biztosan elég lesz a felhasználóknak arra, hogy szöveges üzeneteket küldjenek rajta keresztül, míg 2025-ben elindul a hanghívás és az internetes adatszolgáltatás is. Bárhol legyünk a világon, New Yorktól a déli sarkkörig. A programot érdemes komolyan venni, hiszen máris olyan partnerek társultak hozzá, mint a T-Mobile (USA), az Optus (Ausztrália), a One (Új-Zéland), a KDDI (Japán), a Rogers (Kanada) és a Salt (Svájc).

Gábor János

Főoldali kép: SpaceX

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS