Rövidesen hagyományos okostelefonon is igénybe vehetjük az űrből érkező adatforgalmat, ehhez viszont sokkal-sokkal több műholdat kell pályára állítani. A SpaceX fokozza a fellövéseket: jövőre már minden 2-3. napon indít rakétát.
A „Starlink Direct to Cell” projekt teljesen új igényeket támaszt a SpaceX felé, így az űripari vállalat tovább bővíti műhold-konstellációját. Eddig főleg otthoni internetszolgáltatásra és olyan potenciális ügyfelekre koncentráltak, akik rossz lefedettségű régiókban élnek. Nekik a jobb infrastruktúrával rendelkező országokban megszokott előfizetésekhez képest jóval magasabb díjakért is megéri Starlink internetre váltani. A kezdőcsomag több százezer forintba kerülő hardvert (kültéri antennát és beltéri egységet) tartalmaz, és a havi költség is magas. Ez azonban nem marad így örökre: a műholdak szaporodásával folyamatosan javul a szolgáltatás és az ára is esik.
Hasonló modellel valósul meg a jövő évtől a Starlink Direct to Cell, ami lehetővé teszi, hogy az előfizetők a meglévő telefonjukkal vegyék igényben a műholdas hanghívást és az adatkapcsolatot. Ehhez azonban komoly fejlesztésekre, sűrűbben fellőtt szatellitekre van szükség. A SpaceX be is jelentette, hogy a hálózat fejlesztéséhez jövőre már átlagosan 2,5 naponta fellő egy Falcon 9-es hordozórakétát – írja az ars technika. A portál emlékeztet: a Starlink hálózatot építő és üzemeltető SpaceX nemrég bonyolította le az idei 75. fellövését. Ezzel biztossá vált, hogy a korábban lefektetett ütemtervnek megfelelően 2023 rekordév lehet: elérhetik az eddig példátlan, 100 darab űrmissziót.
A tempót a fentebb megfogalmazott tervek és elsősorban az űrmobil szolgáltatás építése miatt tovább fokozzák: a vállalat 2024-re már kb. másfélszer annyi fellövést irányoz elő, mint 2023-ra. A nagyrészt a korszerűsített Starlink műholdak képesek közvetlenül a fogyasztói mobilokhoz kapcsolódni, és jövőre havonta már 12 darab áll majd belőlük Föld körüli pályára, ami valóban kb. 2,5 naponta esedékes indításokat feltételez.
A SpaceX küldetéseinek nagy része eddig is a Starlink szélessávú műholdjait szállította: 2023-ban a fellőtt Falcon 9-es rakéták több mint 60 százaléka ilyen eszközöket szállított.
„Kétmillió felhasználóval már szükségünk van arra, hogy felfrissítsük a konstellációt. A Starlinkkel a közvetlen cellakommunikáció felé is ellépünk, ami kulcsfontosságú funkció és nagyban hozzájárul a jövő évi 144 repüléshez” – árulta el név nélkül a SpaceX egyik munkatársa. Az ambiciózus cél kétségtelenül elérhető, hiszen a SpaceX űrmisszióinak száma évről évre komoly növekedést mutat. 2021-ben „még csak” 31 küldetésük volt, tavaly már 61 Falcon emelkedett az égbe, idén pedig, ahogy fentebb írtuk, csak októberig 75, és decemberre alighanem a 100 is meglesz.
Így épül a Starlink űrmobil szolgáltatása
Mint ismert, a SpaceX úttörő sikere a magán űripari szektorban abból ered, hogy új igénnyel: újrahasznosítható rakétákkal vágott neki a szolgáltatásai fejlesztésének. „Ha Kolumbusz Kristóf egyszer használható hajókkal indul útnak, sosem fedezi fel Amerikát” – mondta anno a cégeket vezető Elon Musk, az állami űrügynökségek gyakorlatára utalva. A SpaceX előtt minden űrmisszióhoz új rakéta kellett, hiszen a hasznos teher pályára állítása után mindegyik visszahullott a légkörbe és elégett. Ez a létező legdrágább megoldás, amit mára teljesen megreformáltak a kereskedelmi célú űripari vállalatok.
Mivel a Falcon 9 hordozórakéták és a hasznos teher burkolatának nagy része a hazatérő eszközöknek köszönhetően visszanyerhető és újra felhasználható a szolgáltatás egyre olcsóbb. Jelenleg a SpaceX adja a legalacsonyabb kilónkénti árat a hasznos teher felbocsátására, és a díj egyre jobban esik, hiszen a Falconok fejlődésével mind ritkábban van szükség a rakéták felújítására. Korábban minden tizedik küldetés után kerítettek sort karbantartásra, majd 15, idén pedig már 20 fellövés is lehetséges velük jelentősebb alkatrészcserék és javítások nélkül.
Ez a SpaceX forrása szerint messze nem a vége, hiszen a rakétáik egyre kisebb eséllyel hibásodnak meg, illetve jóval később használódnak el, mint korábban.
A vállalat mérnökei a floridai indítóállomás helyreállítását is jelentősen lerövidítették: két fellövés között már négy napra sincs szükség a felkészülésre, így tényleg teljesen tartható cél a 2024-es iram, amelyben tehát minden második vagy harmadik napon további Starlink műholdakat (egy küldetésen belül nyilván többet) indítanak útnak. Mindez kívülről úgy tűnhet, hogy a SpaceX veszett tempóban sürgeti a műveleteket, de a valóságban arról van szó, hogy ennyire fokozott tempót tesz lehetővé számára az egyre tudatosabb automatizálás.
A saját projekt, a Starlink Direct to Cell pedig szintén ígéretes: az űrből érkező adatforgalom 2024-ben már biztosan elég lesz a felhasználóknak arra, hogy szöveges üzeneteket küldjenek rajta keresztül, míg 2025-ben elindul a hanghívás és az internetes adatszolgáltatás is. Bárhol legyünk a világon, New Yorktól a déli sarkkörig. A programot érdemes komolyan venni, hiszen máris olyan partnerek társultak hozzá, mint a T-Mobile (USA), az Optus (Ausztrália), a One (Új-Zéland), a KDDI (Japán), a Rogers (Kanada) és a Salt (Svájc).
Gábor János
Főoldali kép: SpaceX
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.