A Parkinson-kórt is megjósolhatja az új technológiával szerelt okosóra

A Parkinson-kórt is megjósolhatja az új technológiával szerelt okosóra
2023. 10. 31., 13:10

Európai klinikákon tesztelik a módszert, ami teljesen új megoldással képes a neuromuszkuláris állapotok megfigyelésére. Az okosóra szerkezet mágneses érzékelőrendszerrel jelzi előre a Parkinson-kór vagy akár az idegsorvadásos betegség stádiumát.

A brit kutatók által kifejlesztett, csuklón hordható, kvázi okosóra invazív vizsgálatok sorától kímélheti meg a betegeket, ami főleg gyermekek és idős páciensek esetében lenne óriási dolog. A viselhető okoseszköz nyomon követi a legapróbb neuromuszkuláris tüneteket is, hogy felvázolja például a Parkinson-kór és a motoros neuronbetegség előrehaladását az adott páciensnél.

A Glasgow-i Egyetem közleménye szerint a kutatócsapat 1,8 millió font (közel 800 millió forint) támogatást kapott a Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutatótanácsa nevű állami szervezet Nyílt Partnerség programjából, hogy továbbfejlessze a technológiát. A szuperérzékeny, miniatűr mágneses érzékelőkkel történő, nem invazív izommérés, vagyis SUPREMISE módszer eddig nem létező alternatívát tesz le az asztalra. A külső elektródákkal zajló elektromiográfiai (EMG), valamint az izomba szúrt tűkkel végzett vizsgálatoknak is a helyébe léphet a professzor és kollégái által kutatott magnetomográfia (MMG), ami tűk nélküli, mégis rendkívül pontos méréseket tesz lehetővé.

„A súlyos neuromuszkuláris állapotok diagnosztizálásához és megfigyeléséhez rendszeresen tűket kell használni, ami fájdalmas és kellemetlen lehet, különösen az idősek és a gyermekek számára – nyilatkozta az MMG módszert fejlesztő Hadi Heidari professzor. Az MMG-ben viszont megvan a lehetőség, hogy kevésbé invazív intézkedésekkel jobb eredményeket érjünk el, de a technológia még viszonylag új az EMG-hez képest, így sok munka vár ránk ahhoz, hogy ezt a potenciált teljes mértékben kiaknázzuk.”

A SUPREMISE egy okosórához hasonló viselhető eszköz, benne egy újszerű MMG-érzékelővel, ami képes az izmok összehúzódásakor vagy ellazulásakor keletkező apró mágneses mezők megfigyelésére. A projekt részeként szintén kifejlesztett új mikrochip mesterséges intelligenciát használ az MMG jelek érzékelésére, hogy kiszűrje az emberi test által termelt elektromos aktivitás háttérzaját, ezáltal még pontosabb méréseket végezzen.

A validálásra irányuló első kétéves kutatás lezárult, így a következő három évben már valódi betegeken tesztelik a technológiát, a glasgow-i Queen Elizabeth Egyetemi Kórházban, a svájci Ostschweizer Gyermekkórházban és a németországi Tübingeni Egyetemi Kórház neuromuszkuláris kezelési klinikáin.

„A SUPREMISE egyesíti Nagy-Britannia vezető orvosbiológiai kutatóit és klinikusait, hogy egy olyan miniatürizált, megfizethető és hordozható MMG-monitorozó rendszert fejlesszenek ki, ami felválthatja a jelenleg használt nagy és drága berendezéseket – mutatott rá Heidari. A klinikai előnyök mellett egy ilyen típusú ultraérzékeny izommozgás-érzékelő további alkalmazási lehetőségeket is magában hordoz az ember-gép interfészekben, például a kiterjesztett valóságban, a játékokban és a szórakoztató elektronikában.”

Gábor János

Főoldali kép: rawpixel.com - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS