A Parkinson-kórt is megjósolhatja az új technológiával szerelt okosóra

A Parkinson-kórt is megjósolhatja az új technológiával szerelt okosóra
2023. 10. 31., 13:10

Európai klinikákon tesztelik a módszert, ami teljesen új megoldással képes a neuromuszkuláris állapotok megfigyelésére. Az okosóra szerkezet mágneses érzékelőrendszerrel jelzi előre a Parkinson-kór vagy akár az idegsorvadásos betegség stádiumát.

A brit kutatók által kifejlesztett, csuklón hordható, kvázi okosóra invazív vizsgálatok sorától kímélheti meg a betegeket, ami főleg gyermekek és idős páciensek esetében lenne óriási dolog. A viselhető okoseszköz nyomon követi a legapróbb neuromuszkuláris tüneteket is, hogy felvázolja például a Parkinson-kór és a motoros neuronbetegség előrehaladását az adott páciensnél.

A Glasgow-i Egyetem közleménye szerint a kutatócsapat 1,8 millió font (közel 800 millió forint) támogatást kapott a Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutatótanácsa nevű állami szervezet Nyílt Partnerség programjából, hogy továbbfejlessze a technológiát. A szuperérzékeny, miniatűr mágneses érzékelőkkel történő, nem invazív izommérés, vagyis SUPREMISE módszer eddig nem létező alternatívát tesz le az asztalra. A külső elektródákkal zajló elektromiográfiai (EMG), valamint az izomba szúrt tűkkel végzett vizsgálatoknak is a helyébe léphet a professzor és kollégái által kutatott magnetomográfia (MMG), ami tűk nélküli, mégis rendkívül pontos méréseket tesz lehetővé.

„A súlyos neuromuszkuláris állapotok diagnosztizálásához és megfigyeléséhez rendszeresen tűket kell használni, ami fájdalmas és kellemetlen lehet, különösen az idősek és a gyermekek számára – nyilatkozta az MMG módszert fejlesztő Hadi Heidari professzor. Az MMG-ben viszont megvan a lehetőség, hogy kevésbé invazív intézkedésekkel jobb eredményeket érjünk el, de a technológia még viszonylag új az EMG-hez képest, így sok munka vár ránk ahhoz, hogy ezt a potenciált teljes mértékben kiaknázzuk.”

A SUPREMISE egy okosórához hasonló viselhető eszköz, benne egy újszerű MMG-érzékelővel, ami képes az izmok összehúzódásakor vagy ellazulásakor keletkező apró mágneses mezők megfigyelésére. A projekt részeként szintén kifejlesztett új mikrochip mesterséges intelligenciát használ az MMG jelek érzékelésére, hogy kiszűrje az emberi test által termelt elektromos aktivitás háttérzaját, ezáltal még pontosabb méréseket végezzen.

A validálásra irányuló első kétéves kutatás lezárult, így a következő három évben már valódi betegeken tesztelik a technológiát, a glasgow-i Queen Elizabeth Egyetemi Kórházban, a svájci Ostschweizer Gyermekkórházban és a németországi Tübingeni Egyetemi Kórház neuromuszkuláris kezelési klinikáin.

„A SUPREMISE egyesíti Nagy-Britannia vezető orvosbiológiai kutatóit és klinikusait, hogy egy olyan miniatürizált, megfizethető és hordozható MMG-monitorozó rendszert fejlesszenek ki, ami felválthatja a jelenleg használt nagy és drága berendezéseket – mutatott rá Heidari. A klinikai előnyök mellett egy ilyen típusú ultraérzékeny izommozgás-érzékelő további alkalmazási lehetőségeket is magában hordoz az ember-gép interfészekben, például a kiterjesztett valóságban, a játékokban és a szórakoztató elektronikában.”

Gábor János

Főoldali kép: rawpixel.com - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS