Veszélyhelyzeti munkajog: fizetés nélküli szabadság és a bértámogatási rendelet módosítása

2020. 04. 24., 10:00

A kormányzati bejelentéseknek megfelelően 2020. április 21-én új rendelkezések láttak napvilágot a foglalkoztatással összefüggésben. A legfontosabb változásokat a Rátkai Ügyvédi Iroda foglalta össze.

Fizetés nélküli szabadság

Ha a munkavállaló a veszélyhelyzet miatt van fizetés nélküli szabadságon, akkor a munkáltató köteles a havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot bevallani és megfizetni (május 1-től), azonban a fizetésre a munkáltató haladékot kérhet a NAV-nál – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának bejegyzésében.

Bértámogatás csökkentett munkaidős foglalkoztatás esetén

Módosulnak 2020. április 29-től a csökkentett munkaidőre figyelemmel kérhető bértámogatás szabályai. A változások címszavakban az alábbiak:

  • A munkaidő csökkentése a korábbi munkaidő legalább 25 százaléka, legfeljebb 85 százaléka lehet. (Teljes munkaidő esetén ez legalább napi 2 óra; legfeljebb napi 6,8 óra.) Ha a felek nem kötnek munkaszerződés-módosítást, de igénylik a bértámogatást, akkor a módosítás a jogszabály erejénél fogva létrejön. A csökkentett munkaidő teljesíthető otthoni vagy távmunkában is.
  • Egyéni fejlesztési időben csak akkor kötelező megállapodni, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja; ellenkező esetben ez csupán lehetőség a felek számára. A fejlesztési időre munkabér csak a kötelező esetkörben fizetendő.
  • A támogatás kapcsán nem a 2020. március 11-re számolt távolléti díj, hanem a kérelem benyújtása napján alkalmazandó alapbér a bázis. A munkáltatónak akkor kell ezen alapbér (támogatással csökkentett teljes) összegét megfizetnie, ha az egyéni fejlesztési idő kötelező, azaz ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Tehát ha a felek a 8 órás munkaviszonyt 4 órásra csökkentik, akkor a munkáltató 4 órára járó munkabért fizet; az állam pedig bértámogatást nyújt. Ha viszont a 8 órás munkaidő például napi 2 órára csökken, akkor kötelező az egyéni fejlesztési idő, arra munkabér jár és az összes díjazásnak az állami bértámogatással együtt el kell érnie a kérelem benyújtásának napja szerinti alapbért.
  • A létszámtartási kötelezettség nem az összes foglalkoztatottra vonatkozik, hanem csak arra a munkavállalóra, aki a munkáltatóval együtt közös kérelemmel kéri a bértámogatást.
  • Nem szükséges a munkáltatónak részletesen kifejtenieazt, hogy miként nehezült el a működése a járvány miatt, illetve nem szükséges a munkáltatónak kimerítenie az összes lehetséges munkaidő-beosztási lehetőséget és nem előfeltétele a támogatásnak az, hogy munkaidőkeretet a munkáltató nem alkalmazhat.
  • Munkaerő-kölcsönzésre is igénybe lehet venni a bértámogatást (de a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra továbbra sem).
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS