Veszélyhelyzeti munkajog: fizetés nélküli szabadság és a bértámogatási rendelet módosítása

Fizetés nélküli szabadság

Ha a munkavállaló a veszélyhelyzet miatt van fizetés nélküli szabadságon, akkor a munkáltató köteles a havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot bevallani és megfizetni (május 1-től), azonban a fizetésre a munkáltató haladékot kérhet a NAV-nál – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának bejegyzésében.

Bértámogatás csökkentett munkaidős foglalkoztatás esetén

Módosulnak 2020. április 29-től a csökkentett munkaidőre figyelemmel kérhető bértámogatás szabályai. A változások címszavakban az alábbiak:

• A munkaidő csökkentése a korábbi munkaidő legalább 25 százaléka, legfeljebb 85 százaléka lehet. (Teljes munkaidő esetén ez legalább napi 2 óra; legfeljebb napi 6,8 óra.) Ha a felek nem kötnek munkaszerződés-módosítást, de igénylik a bértámogatást, akkor a módosítás a jogszabály erejénél fogva létrejön. A csökkentett munkaidő teljesíthető otthoni vagy távmunkában is.
• Egyéni fejlesztési időben csak akkor kötelező megállapodni, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja; ellenkező esetben ez csupán lehetőség a felek számára. A fejlesztési időre munkabér csak a kötelező esetkörben fizetendő.
• A támogatás kapcsán nem a 2020. március 11-re számolt távolléti díj, hanem a kérelem benyújtása napján alkalmazandó alapbér a bázis. A munkáltatónak akkor kell ezen alapbér (támogatással csökkentett teljes) összegét megfizetnie, ha az egyéni fejlesztési idő kötelező, azaz ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Tehát ha a felek a 8 órás munkaviszonyt 4 órásra csökkentik, akkor a munkáltató 4 órára járó munkabért fizet; az állam pedig bértámogatást nyújt. Ha viszont a 8 órás munkaidő például napi 2 órára csökken, akkor kötelező az egyéni fejlesztési idő, arra munkabér jár és az összes díjazásnak az állami bértámogatással együtt el kell érnie a kérelem benyújtásának napja szerinti alapbért.
• A létszámtartási kötelezettség nem az összes foglalkoztatottra vonatkozik, hanem csak arra a munkavállalóra, aki a munkáltatóval együtt közös kérelemmel kéri a bértámogatást.
• Nem szükséges a munkáltatónak részletesen kifejtenieazt, hogy miként nehezült el a működése a járvány miatt, illetve nem szükséges a munkáltatónak kimerítenie az összes lehetséges munkaidő-beosztási lehetőséget és nem előfeltétele a támogatásnak az, hogy munkaidőkeretet a munkáltató nem alkalmazhat.
• Munkaerő-kölcsönzésre is igénybe lehet venni a bértámogatást (de a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra továbbra sem).