Változnak a dohánytermékek kereskedelmi szabályai

2020. 02. 29., 09:30

Március 1-jétől változnak az egyes dohánygyártmányokra és azok kereskedelmére vonatkozó szabályok. Új termékkategóriák válnak adókötelessé, ezek gyártása, importja, tagállami beszállítása, kis- és nagykereskedelme is engedélyköteles lesz. A legfontosabb változásokat a NAV összegezte.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CIII. törvény alapján a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény, és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény is módosulni fog.

A jövedéki termékek körének bővülése

A 2020. március 1-jén érvénybe lépő legfontosabb változás, hogy adókötelessé válnak a cigaretta, a szivar, a szivarka, a finomra vágott fogyasztási dohány, az egyéb fogyasztási dohány, az új dohánytermék-kategóriák és a nikotintartalmú töltőfolyadék mellett 

  • a füst nélküli dohánytermékek (olyan dohánytermék, aminek a felhasználása nem jár égési folyamattal, beleértve a rágódohányt, a tüsszentésre szolgáló dohányterméket és a szájon át fogyasztott dohányterméket),
  • a nikotinmentes töltőfolyadékok (dohányzást imitáló elektronikus eszköz – elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotinmentes pára fogyasztását teszi lehetővé – utántöltésére szolgáló, vagy használatát lehetővé tevő nikotinmentes folyadékot tartalmazó tartály, ideértve a nikotinmentes folyadékot tartalmazó egyszer használatos, nem utántölthető tartályt is) és
  • a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek (olyan, dohányt nem, de nikotint tartalmazó, gyógyszernek, elektronikus cigarettának, utántöltő flakonnak vagy patronnak nem minősülő termék, aminek hatóanyaga szájon át, nyálkahártyán keresztül jut be az emberi szervezetbe).

Annak ellenére, hogy a szájon át fogyasztott dohánytermékek március 1-jétől jövedéki termékké válnak, a termékkör forgalomba hozatala az Európai Unióban továbbra is tilos. (Szájon át fogyasztott dohánytermék a belélegzésre vagy rágásra szánt dohánytermékeken kívül minden szájon át való használatra szánt, teljes egészében vagy részben dohányból készült, porított vagy szemcsés, illetve e formák bármely kombinációja révén előállított dohánytermék. A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/40/EU Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a fogalmat azzal pontosítja, hogy különösen a zacskóban vagy likacsos szerkezetű zacskóban kiszerelt dohánytermékek tartoznak ide.)

A jövedéki adó mértéke az új termékkörökben

Az új típusú dohánygyártmányok jövedéki adómértéke:

  • füst nélküli dohánytermék: 19 160 forint/kilogramm,
  • töltőfolyadékok (nikotintartalomtól függetlenül): 20 forint/milliliter,
  • dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre: 19 160 forint/kilogramm.

Az áfa mértéke ezeknél a termékeknél is az általános.

Engedély, nyilvántartás, szállítás, értékesítés

Március 1-jétől a jövedéki termékké váló valamennyi új dohánygyártmány

  • gyártásához, importálásához, tagállami beszállításához, nagykereskedelméhez jövedéki típusú engedély szükséges,
  • csak a megfelelő szállítási okmánnyal szállítható,
  • kiskereskedelmi értékesítéséhez koncessziós jogosultság, valamint dohánytermék-kiskereskedelmi engedély szükséges,
  • internetes értékesítése (távértékesítése) tilos, illetve
  • különböző nyilvántartási, adatszolgáltatási és biztosítéknyújtási kötelezettségek kapcsolódnak hozzájuk.

Dohánytermék-kiskereskedőket érintő rendelkezés, hogy az eddigiek mellett a füst nélküli dohánytermék és az új dohánytermék-kategóriák nagykereskedelme is kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátón keresztül történhet. A dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek, és a töltőfolyadékok nagykereskedelme kapcsán nincs ilyen korlátozó rendelkezés, azonban ezek a termékek is kizárólag dohányboltban értékesíthetők.

Az engedélyezéssel és biztosítéknyújtással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók elérhetők az alábbi információs füzetekben:

A már beszerzett készletek

  • Aki a szükséges engedélyekkel nem rendelkezik, a jövedéki körbe vont dohánytermék-készletek további sorsát a következők szerint rendezheti:
  • A nikotinmentes töltőfolyadékkal kereskedőknek 2020. március 10-ig kell bejelentést tenniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) a 2020. február 29-én készleten lévő nikotinmentes töltőfolyadék mennyiségéről (a NAV_J42-es nyomtatványon, a 42-es jogcím kiválasztásával).
  • A nikotinmentes töltőfolyadékkal kereskedők a 2020. február 29-én készleten lévő nikotinmentes töltőfolyadékot 2020. április 30-ig értékesíthetik jövedéki engedélyes kereskedőnek, dohánytermék-kiskereskedőnek, büntetés-végrehajtási intézeteknek,illetve nemzetközi közforgalmú repülőtéren működő kiskereskedőnek.
  • A nikotinmentes töltőfolyadékkal kereskedőknek a 2020. május 1-jén még készleten lévő nikotinmentes töltőfolyadék megsemmisítéséről legkésőbb 2020. május 5-ig kell bejelentést tennie a NAV-hoz (a NAV_J42-es nyomtatványon, a 43-as jogcím kiválasztásával).
  • A dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyeseken kívül mindazok, akik a módosulások hatálybalépését megelőző napon, azaz 2019. december 14-én jogszerűen forgalmaztak utántöltő flakont, patront, nikotinmentes utántöltő flakont, dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket, valamint az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékeit, de a változásokat követően erre a már nem jogosultak, a még készleten lévő termékeiket 2020. április 13-ig tovább forgalmazhatják azzal, hogy új termékeket már nem szerezhetnek be.

Szabadforgalomba bocsátás

További fontos változás, hogy ezeket a termékeket 2020. július 1-jétől kizárólag zárjeggyel lehet szabadforgalomba bocsátani, így akkortól

  • árbejelentési és közzétételi kötelezettség is kapcsolódik hozzájuk, valamint
  • az áfafizetés – a többi dohánytermékhez hasonlóan – egyfázisú lesz, tehát a jövedéki adó megfizetésével egyidejűleg történik.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 09., 05:50
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-04-10 12:10:00
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-10 10:10:00
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS