Változnak a dohánytermékek kereskedelmi szabályai

2020. 02. 29., 09:30

Március 1-jétől változnak az egyes dohánygyártmányokra és azok kereskedelmére vonatkozó szabályok. Új termékkategóriák válnak adókötelessé, ezek gyártása, importja, tagállami beszállítása, kis- és nagykereskedelme is engedélyköteles lesz. A legfontosabb változásokat a NAV összegezte.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CIII. törvény alapján a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény, és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény is módosulni fog.

A jövedéki termékek körének bővülése

A 2020. március 1-jén érvénybe lépő legfontosabb változás, hogy adókötelessé válnak a cigaretta, a szivar, a szivarka, a finomra vágott fogyasztási dohány, az egyéb fogyasztási dohány, az új dohánytermék-kategóriák és a nikotintartalmú töltőfolyadék mellett 

  • a füst nélküli dohánytermékek (olyan dohánytermék, aminek a felhasználása nem jár égési folyamattal, beleértve a rágódohányt, a tüsszentésre szolgáló dohányterméket és a szájon át fogyasztott dohányterméket),
  • a nikotinmentes töltőfolyadékok (dohányzást imitáló elektronikus eszköz – elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotinmentes pára fogyasztását teszi lehetővé – utántöltésére szolgáló, vagy használatát lehetővé tevő nikotinmentes folyadékot tartalmazó tartály, ideértve a nikotinmentes folyadékot tartalmazó egyszer használatos, nem utántölthető tartályt is) és
  • a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek (olyan, dohányt nem, de nikotint tartalmazó, gyógyszernek, elektronikus cigarettának, utántöltő flakonnak vagy patronnak nem minősülő termék, aminek hatóanyaga szájon át, nyálkahártyán keresztül jut be az emberi szervezetbe).

Annak ellenére, hogy a szájon át fogyasztott dohánytermékek március 1-jétől jövedéki termékké válnak, a termékkör forgalomba hozatala az Európai Unióban továbbra is tilos. (Szájon át fogyasztott dohánytermék a belélegzésre vagy rágásra szánt dohánytermékeken kívül minden szájon át való használatra szánt, teljes egészében vagy részben dohányból készült, porított vagy szemcsés, illetve e formák bármely kombinációja révén előállított dohánytermék. A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/40/EU Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a fogalmat azzal pontosítja, hogy különösen a zacskóban vagy likacsos szerkezetű zacskóban kiszerelt dohánytermékek tartoznak ide.)

A jövedéki adó mértéke az új termékkörökben

Az új típusú dohánygyártmányok jövedéki adómértéke:

  • füst nélküli dohánytermék: 19 160 forint/kilogramm,
  • töltőfolyadékok (nikotintartalomtól függetlenül): 20 forint/milliliter,
  • dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre: 19 160 forint/kilogramm.

Az áfa mértéke ezeknél a termékeknél is az általános.

Engedély, nyilvántartás, szállítás, értékesítés

Március 1-jétől a jövedéki termékké váló valamennyi új dohánygyártmány

  • gyártásához, importálásához, tagállami beszállításához, nagykereskedelméhez jövedéki típusú engedély szükséges,
  • csak a megfelelő szállítási okmánnyal szállítható,
  • kiskereskedelmi értékesítéséhez koncessziós jogosultság, valamint dohánytermék-kiskereskedelmi engedély szükséges,
  • internetes értékesítése (távértékesítése) tilos, illetve
  • különböző nyilvántartási, adatszolgáltatási és biztosítéknyújtási kötelezettségek kapcsolódnak hozzájuk.

Dohánytermék-kiskereskedőket érintő rendelkezés, hogy az eddigiek mellett a füst nélküli dohánytermék és az új dohánytermék-kategóriák nagykereskedelme is kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátón keresztül történhet. A dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek, és a töltőfolyadékok nagykereskedelme kapcsán nincs ilyen korlátozó rendelkezés, azonban ezek a termékek is kizárólag dohányboltban értékesíthetők.

Az engedélyezéssel és biztosítéknyújtással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók elérhetők az alábbi információs füzetekben:

A már beszerzett készletek

  • Aki a szükséges engedélyekkel nem rendelkezik, a jövedéki körbe vont dohánytermék-készletek további sorsát a következők szerint rendezheti:
  • A nikotinmentes töltőfolyadékkal kereskedőknek 2020. március 10-ig kell bejelentést tenniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) a 2020. február 29-én készleten lévő nikotinmentes töltőfolyadék mennyiségéről (a NAV_J42-es nyomtatványon, a 42-es jogcím kiválasztásával).
  • A nikotinmentes töltőfolyadékkal kereskedők a 2020. február 29-én készleten lévő nikotinmentes töltőfolyadékot 2020. április 30-ig értékesíthetik jövedéki engedélyes kereskedőnek, dohánytermék-kiskereskedőnek, büntetés-végrehajtási intézeteknek,illetve nemzetközi közforgalmú repülőtéren működő kiskereskedőnek.
  • A nikotinmentes töltőfolyadékkal kereskedőknek a 2020. május 1-jén még készleten lévő nikotinmentes töltőfolyadék megsemmisítéséről legkésőbb 2020. május 5-ig kell bejelentést tennie a NAV-hoz (a NAV_J42-es nyomtatványon, a 43-as jogcím kiválasztásával).
  • A dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyeseken kívül mindazok, akik a módosulások hatálybalépését megelőző napon, azaz 2019. december 14-én jogszerűen forgalmaztak utántöltő flakont, patront, nikotinmentes utántöltő flakont, dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket, valamint az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékeit, de a változásokat követően erre a már nem jogosultak, a még készleten lévő termékeiket 2020. április 13-ig tovább forgalmazhatják azzal, hogy új termékeket már nem szerezhetnek be.

Szabadforgalomba bocsátás

További fontos változás, hogy ezeket a termékeket 2020. július 1-jétől kizárólag zárjeggyel lehet szabadforgalomba bocsátani, így akkortól

  • árbejelentési és közzétételi kötelezettség is kapcsolódik hozzájuk, valamint
  • az áfafizetés – a többi dohánytermékhez hasonlóan – egyfázisú lesz, tehát a jövedéki adó megfizetésével egyidejűleg történik.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS