Utalványok: a legfontosabb adózási tudnivalók

2022. 01. 27., 17:52

Egyre népszerűbbek napjainkban a vásárlási utalványok, mivel az utalvány birtokosa rugalmasan döntheti el, hogy mikor és mire váltja be, a kereskedők számára pedig kedvező lehetőséget biztosít a forgalmuk és ismertségük növelésére. Nem árt azonban az adózási kérdésekkel is tisztában lenni. A Deloitte szakértői összefoglalták, milyen speciális adózási szabályok vonatkoznak az utalványokra, és milyen adókötelezettségek merülhetnek fel azokkal kapcsolatban.

Mikor kedvezőbbek az adózási szabályok?

Az egyes meghatározott juttatásokra kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak, mint például a munkaviszonyból származó jövedelemre: ezzel kapcsolatban a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó kötelezettségek merülnek fel. A juttatást és a kapcsolódó adókötelezettséget a kifizetőnek a juttatás hónapjára vonatkozó ’08-as bevalláson kell feltüntetnie.

Amennyiben a kifizető által juttatott utalvány nem tekinthető egyes meghatározott juttatásnak, úgy független felek között egyéb jövedelemnek minősülhet. Ebben az esetben a kifizető a magánszemély személyes adatainak birtokában köteles a jövedelmet és a kapcsolódó adókötelezettségeket a havi ‘08-as bevallásában egyénenként feltüntetni, továbbá kiállítani a kapcsolódó ‘M30-as igazolást az érintett magánszemélyek részére. Ez a jelentős adminisztrációs többletteher miatt a legtöbb esetben nem megvalósítható és üzletpolitikai szempontból sem kedvező (például a szükséges személyes adatok összegyűjtése miatt).

A helyzet azért sem egyszerű, mert az utalványokhoz kapcsolódó adókötelezettségeket a személyi jövedelemadó törvény – a juttatás feltételeitől és az utalvány sajátosságaitól függően – esetenként eltérően határozza meg.

Kedvező adózási forma lehet, ha egy juttatást a Társaság ún. egyes meghatározott juttatásként biztosít. Ebben az esetben az adókötelezettségeket (az idei évtől 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó, a juttatás értékének 1,18-szorosát tekintve adóalapnak) a Társaságnak, mint kifizetőnek kell teljesítenie.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha egy kifizető úgy ad utalványt, hogy az a juttatás feltételei alapján ún. egyes meghatározott juttatásnak tekinthető, akkor alkalmazhatóak a kedvezőbb adózási szabályok. Kedvező adózású juttatási körbe tartozhat például egy könyvesbolt által potenciális vevőknek adott, a boltban beváltható utalvány” – mondja dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Fontos szempont azonban, hogy a széles körben, gyakorlatilag korlátozás nélkül felhasználható vagy egy hipermarketben bármilyen termékre beváltható utalvány a NAV egy 2017-es iránymutatása alapján az egyéb feltételek fennállása esetén sem tekinthető egyes meghatározott juttatásnak.

Kérdések a gyakorlati megvalósítás során

Komoly gyakorlati kérdéseket vet fel a NAV fenti említett iránymutatása: az utalvány feltételeinek jellemzően megfelel például a könyvutalvány – de megfelel-e a könyvesbolt által kibocsátott olyan utalvány, amely a boltban forgalmazott naptárakra, CD lemezekre, íróeszközökre is beváltható? A divatékszereket, illatszereket is forgalmazó ruhaüzlet esetében a termékkörönként kibocsátott egyedi utalvány megfelel a feltételeknek, de a boltban kapható valamennyi termékre beváltható utalvány nem?

Tapasztalataink szerint az üzletek/szolgáltatók jelentős része nem csak egy adott termékkört forgalmaz vagy nem kizárólag egyfajta szolgáltatást nyújt. Felmerülhet, hogy az utalvány kibocsátója egy folyamatosan frissülő listát tart az elérhető termékekről, azonban ez a rendkívül nagy adminisztrációs teher mellett felveti azt a kérdést is, hogy mekkora termékportfólió minősül a fenti példában említett hipermarket termékkörével összehasonlítható méretűnek, változatosságúnak – hiszen ez akadálya lehet az utalvány egyes meghatározott juttatásként történő minősítésének” – magyarázza a nehézségeket Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-12 16:05:00
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS