A legfontosabb tudnivalókat a NAV szakértői foglalták össze.
2023. szeptember 16-án hatályát vesztette „Az Ukrajnából származó egyes termékekre vonatkozó megelőző intézkedések bevezetéséről szóló” 2023/1100 számú bizottsági végrehajtási rendelet. Ezzel egyidőben a Magyar Közlöny 2023. évi 131. számában megjelent és érdemi rendelkezései tekintetében 2023. szeptember 16-án hatályba lépett az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 130/2023. (IV.18.) Kormányrendelet (Kormányrendelet) módosításáról szóló 430/2023. (IX. 15.) Korm. rendelet.
A jogszabályváltozás következtében bővült a Kormányrendelet 1. melléklete, miszerint az érzékeny termékek az alábbiak:
A Kormányrendelet szabályai szerint nem kezdeményezhető érzékeny termékekkel kapcsolatban:
A fentiek alapján az Ukrajna területéről származó érzékeny termékeket Magyarországra kizárólag átszállítás céljából lehet behozni, amit a vámhatóság az ügyféli indítvány vagy nyilatkozat alapján ellenőriz. Az esetlegesen benyújtott, és a vámeljárásra vonatkozó indítványok elutasítása előtt az ügyfelet megilleti a vámjogszabályokban meghatározott meghallgatási jog.
A Kormányrendelet szerinti tilalmak azonban nem zárják ki azt, hogy az Ukrajnából érkező, nem uniós státusú áruk átmeneti megőrzésbe kerüljenek, akár vámszabad területen is (ez nem azonos a vámszabad területi eljárással). A nem uniós státusú áru átszállítása csak árutovábbítási eljárásban lehetséges és ilyenkor a Kormányrendeletben meghatározott határidőt tartani kell. Mivel az árutovábbítás során alapvető követelmény az áruazonosságot biztosító vámzár alkalmazása, ezért az megfelel a Kormányrendelet szerinti hatósági zárnak.
A Kormányrendelet 1. § (2) bekezdése az érzékeny termék fuvarozója részére előírja annak igazolását, hogy a fuvareszközön szállított termék nem Ukrajna területéről származik, emellett arról is rendelkezik, hogy az ügyfél nyilatkozata önmagában nem vehető figyelembe az érzékeny termék származásának igazolására.
Általánosságban az érzékeny termékek eredetére vonatkozó, hitelt érdemlő igazolásként elfogadott minden olyan dokumentum vagy igazolás, amelyet más uniós tagállami vagy harmadik országbeli hatóság állított ki vagy ellenjegyzett, feltéve, hogy annak a tartalma alapján az adott termék eredete kétséget kizáróan megállapítható.
Figyelembe véve azt, hogy a Kormányrendeletben alkalmazott „Ukrajna területéről származik” kifejezés nem a vámjogi értelemben vett származásra, hanem „területi kötöttségre” utal, az érzékeny termékek származásának igazolására a termék értékesítéséről szóló számla és a fuvarlevél is alkalmas lehet.
Tekintettel a Kormányrendelet módosításra, az érzékeny termékek átszállítására egységesen 15 napos határidő vonatkozik.
Az átszállításra vonatkozó 15 napos határidő számításához a NAV az átmeneti megőrzés végét veszi figyelembe, tehát például a széles nyomtávú vasúti szállítmányok esetében a normál nyomtávú vasúti vagy közúti szállítóeszközre történő átrakás utáni árutovábbítás indítását tekinti a behozatal időpontjának.
Függetlenül a fuvarozás módjától, az átmeneti megőrzés alatt álló áruk tekintetében a 15 napos átszállítási határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a gazdálkodó a megengedett vámeljárást kezdeményezi.
A Kormányrendelet módosítása nem érintette az eKÁER-bejelentési kötelezettséget, amely változatlan a közösségi termékbeszerzésekre a Kormányrendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott 6 termék esetében. A címzettnek kell az ügyletekkel kapcsolatos behozatali bejelentéseket megtennie.
A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése külön rendelkezik arról, hogy az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet (továbbiakban: eKÁER-rendelet) által előírt bejelentési kötelezettség áll fenn a Kormányrendelet 1. számú mellékletének táblázata 10-13., 18. és 19. sorában meghatározott, Magyarország területére behozni szándékozott termékekre vonatkozóan. A Kormányrendelet 3. § (4) bekezdése alapján a fenti termékekre vonatkozó bejelentésnél az eKÁER-rendelet szerinti biztosítéknyújtási kötelezettséget alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kötelezett az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) szerinti megbízható adózónak minősül.
Az eKÁER-rendelet 18. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjai között „vagylagos” kapcsolat áll fenn: a bármelyik pontban meghatározott követelmények, illetve feltételek megléte már önmagában megalapozza a biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülést. A Kormányrendelet 3. § (4) bekezdése kizárólag az eKÁER-rendelet 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, az adózókat az Art. szerinti megbízható adózóként megillető mentesség alkalmazását zárja ki, a többi mentességi jogcímet nem érinti.
Az említett adózókat a Kormányrendelet 3. § (1) és (4) bekezdését, valamint az eKÁER-rendelet 18. § (2) bekezdés a) és b) pontját figyelembe véve nem az Art. szerinti megbízható adózói minőségükben, hanem legalább két éve működő, KOMA-ba tartozó adózókként illeti meg a biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesség.
Az Ukrajnából származó érzékeny áruk átszállítását Magyarországon a NAV pénzügyőrei folyamatosan ellenőrzik a határátkelőhelyeken és belterületen.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.