Újdonságok az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban: kata, távközlési adó, társasházi szja, pénzügyi szervezetek különadója

2020. 02. 03., 17:31

A 2020. adóévre vonatkozó bevallások közül vannak, amelyek már elérhetők az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

Az új forma lehetővé teszi, hogy a kitöltőprogramot és annak keretprogramját ne kelljen az adózónak minden alkalommal frissítenie, az új verziókat nyomon követnie, a nyomtatványokat a saját számítógépén tárolnia. A bevallást közvetlenül a webes felületen töltheti ki, mentheti el, tárolhatja, véglegesítheti és nyújthatja be. Mivel az alkalmazás elektronikus azonosítást követően használható, a nyomtatványokon nincs szükség az azonosító adatok megadására.

A tavalyi évről 2020. február 25-ig benyújtandó 19KATA mellett a 20KATA nyomtatványnak is van online verziója, így az év közben a kata-alanyiság alól kikerülő adózónak a soron kívüli beadáskor, illetve 2021-ben a 2020-ról történő elszámoláskor minden érintettnek előnyt jelenthet az ONYA használata.

Elérhetővé vált a felületen a pénzügyi szervezetek, valamint a forgalmazók és a befektetési alapok különadójáról szóló 20P90 jelű bevallás is. Szintén megtalálható az alkalmazásban a 1941 számú bevallás a társasházak részére a 2019. évi személyi jövedelemadóról, valamint a 2091 jelű bevallás a távközlési szolgáltatást nyújtók távközlési adójáról.

Az említett nyomtatványok kitölthetők és benyújthatók az Általános Nyomtatványkitöltő program segítségével is. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS