Új szabályok alapján fizethetnek társasági adót a külföldi cégek Magyarországon

2021. 01. 14., 10:00

Társasági adót kell fizetniük bizonyos magyar megrendelőknek nyújtott szolgáltatások után az országban jelen nem lévő külföldi vállalkozásoknak – derül ki a társaságiadó-szabályozás 2021. január 1-jétől hatályos rendelkezéséből.

A társasági adó szempontjából egy külföldi személynek szolgáltatási telephelye (úgynevezett „service permanent establishment, service PE") keletkezik Magyarországon, ha az országban tartózkodó természetes személyen keresztül nyújt 12 hónapon belül legalább 183 napig elérhető szolgáltatást. Ilyen esetekben nem számít, hogy a szolgáltatást végző magánszemély a külföldi vállalkozás munkavállalója vagy azt alvállalkozóként képviseli, illetve az sem feltétel, hogy a tevékenysége meghatározott helyhez legyen kötve.

A szolgáltatások köre igen széles lehet, a jogszabály nem tartalmaz tevékenységi listát. A leggyakrabban előforduló esetként említhető a magyarországi munkavállalók betanítása, tanácsadás és támogatás új gyártósorok üzembehelyezésénél, feltéve, hogy ezeket a külföldi személy képviseletében és utasításai alapján fél éven túl végzi a magánszemély” – mondta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Márpedig ha egy külföldi személynek telephelye keletkezik Magyarországon, az onnan származó jövedelmet adófizetési kötelezettség terheli. A telephelynek betudható jövedelem meghatározása azonban korántsem egyszerű. Mivel egy magyar telephely és a külföldi központja adózási szempontból kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, a Magyarországon adóztatható jövedelem megállapítása során a transzferár-szabályokat is alkalmazni kell.

A nemzetközi egyezmények, illetve az OECD által kidolgozott irányelvek határozzák meg azokat a szempontokat, amelyeket ilyen esetekben figyelembe kell venni a telephely és a központ közötti funkciók és kockázatok, és az azokhoz kapcsolódó jövedelem megállapításánál. Ez azonban a tevékenységtől függően esetenként egészen összetett elemzést is igényelhet, amelyen túl még transzferárdokumentáció-készítési kötelezettség is felmerülhet” – tette hozzá Tóth Hedvig, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

A Magyarország által más államokkal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezmények rendelkezései felülírhatják az új szabályok alkalmazását. Nem keletkezik magyarországi adókötelezettség, amennyiben a megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény nem definiálja a szolgáltatásnyújtás miatti telephelyet. Azon egyezmények esetében azonban, amelyek elismerik a „service PE-t" a két ország viszonylatában, nem elkerülhető az adókötelezettség.  Magyarország egyezményeinek többsége jelenleg még nem tartalmazza ezt a rendelkezést, de a többek között Kínával és Romániával kötött megállapodások már igen.

Fontos észben tartani, hogy a telephely keletkezésének ténye önmagában hatással bír a telephelyen keresztül szolgáltatást nyújtó munkavállaló munkabérének adózására is. Amennyiben ugyanis a munkavállaló nem szerez adóügyi illetőséget a munkavégzés államában, akkor az OECD-modellegyezmény munkabér adózására vonatkozó cikkének összetett szempontrendszere mentén dől el, hogy adóztatható-e a munkabér az adott államban. A szempontrendszer egyik feltétele szerint pedig abban az esetben is adóztatási joggal bír a munkavégzés helye szerinti állam, ha a díjazás költségét a munkáltatónak a másik államban lévő telephelye viseli. A telephely keletkezése tehát rövid ideig tartó munkavégzés esetén is adóztatást vonhat maga után a telephely államában, ami adott esetben a munkavállaló és a munkáltató számára is számos adminisztratív és költségterhet róhat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS