Továbbra is 5 százalék az elviteles, illetve házhoz szállított étel- és italértékesítés áfája

2021. 06. 07., 17:30

A vendéglátó üzletekre vonatkozó korlátozó intézkedések hatályának időtartama alatt továbbra is megmaradt az elviteles, valamint házhoz szállított ételekre és italokra bevezetett 5 százalékos adómérték – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

Az 5 százalékos adómérték azokra az ételekre és italokra vonatkozik, amik helyben fogyasztáskor is 5 százalék alá esnének, ugyanakkor az a kiszállítási díjra továbbra sem érvényes. (A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságát az étkezőhelyi vendéglátásban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. sora alapján kell megállapítani.)

A kedvezményes adómérték alkalmazásának feltétele, hogy a vendéglátó üzletnek alkalmasnak kellett lennie a helyben történő fogyasztásra a veszélyhelyzet miatt vonatkozó korlátozó intézkedések hatálybalépését megelőzően. Nem függ azonban az alkalmazása attól, hogy az érintett vendéglátó üzlet (amely egyébként alkalmas a helyben történő fogyasztás biztosítására) ténylegesen lehetővé teszi-e az ételek-italok helyben (teraszon vagy zárt térben) történő fogyasztását. (Egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) (2)-(3) bekezdése szerint.)

Az említett feltételekkel a kedvezményes adómérték a 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet hatályba lépése, vagyis 2020. november 14. napja óta folyamatosan alkalmazható. E jogszabály a kedvezményes adómérték alkalmazhatóságát a vendéglátó üzletekre a veszélyhelyzet miatt vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló előírásokra hivatkozva, ezen intézkedések hatályának időtartamához köti. A jogalkotói szándékkal összhangban tehát a vendéglátó üzleteket érintő intézkedések legújabb, 2021. május 23-ától hatályos módosulását követően továbbra is alkalmazható a kedvezményes adómérték az étel-ital elvitellel, házhoz szállítással megvalósuló értékesítésére.

A kedvezményes adómérték alkalmazásának feltételeiről részletesen ebben a tájékoztatóban olvashat. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS