Több mint kétmillió földtulajdonost érinthetnek a hátrányok

2021. 07. 05., 11:00

Több mint 1 millió darab, összesen 2,4 millió hektárnyi osztatlan közös tulajdonban lévő földrészlet helyzetének rendezése kezdődhetett el idén a törvényi háttér megteremtésével, melynek nyomán több mint kétmillió földtulajdonos léphet ki a tulajdonosi kényszerközösségből – hangzott el az Agroinform.hu-nak az osztatlan termőföldek megosztásáról szóló, közel 500 résztvevővel lezajlott online konferenciáján.

Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője nyitóelőadásában rámutatott, hogy az osztatlan közös tulajdon olyan magyarországi sajátosság, amely részben a rendszerváltás során keletkezett az állami és szövetkezeti tulajdon magánkézbe adása, illetve a kárpótlási folyamatok során jött létre, részben öröklések révén keletkezett.
Alapvető hátránya, hogy fennállása esetén nem érvényesíthető hatékonyan a tulajdonosi szemlélet, mind a fejlesztések megvalósítása, mind a támogatások igénybevétele komoly akadályokba ütközik. A probléma súlyát jelzi, hogy az összesen több mint 2,4 millió hektáros osztatlan földterületeken 4,6 millió tulajdonost tartanak nyilván, ami az átfedések kiszűrése után is 2-2,4 millió érintettet jelent.

A 2020. évi LXXI. törvény elfogadásával nyílt lehetőség a probléma tömeges rendezésére, amely háromféle módját teremtette meg az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének, ami megtörténhet az ingatlan megosztásával, egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vételével, illetve kisajátítással is.

A megosztást bármely tulajdonostárs kezdeményezheti, a folyamat lefolytatására 90 nap áll rendelkezésre, azt az érintettek a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) honlapján ügyfélkapus azonosítás nyomán elérhető úgynevezett Osztóprogram alkalmazásával tudják lebonyolítani, ami a hivatalos alapja a földhivatali átvezetésnek is. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy célszerű a megosztásban már a folyamat megindítása előtt megállapodni a feleknek, mert a rendelkezésre álló 90 nap a gyakorlatban gyorsan eltelik.



A szabályozás fontos eleme a területi minimum, amelynél kisebb földrészlet a megosztás során nem keletkezhet. Ez zártkertek esetében 1 500 négyzetméter hektár, szőlő, kert, gyümölcsös esetén 3 000 négyzetméter, szántó, rét, legelő és erdő esetén pedig 10 000 négyzetméter (1 hektár). Ha az érintett tulajdonostárs sem hozzávásárlással, sem cserével, sem más tulajdonostárssal közös, a területi minimumot már elérő osztatlan tulajdonrész kialakításával nem tudja elérni a területi minimumot, úgy a rá eső részt valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához számítják hozzá (bekebelezés).
Az érintett részt a legmagasabb ellenértéket vállaló tulajdonostárs ennek hiányában a megosztást kezdeményező tulajdonostárs kaphatja meg, az ellenérték pedig nem lehet kevesebb, mint az adott területre az NFK honlapján elérhető értékbecslési ajánlat.

A kisajátításra akkor kerülhet sor, ha az osztatlan közös tulajdon megosztását két éven belül legalább háromszor sikertelenül kezdeményezték, a tulajdonosok száma meghaladja a 100 főt, vagy ha az egy tulajdonosra eső átlagos tulajdonrész kisebb mint 0,5 hektár – ebben az esetben már 30 fő felett is végrehajtható a kisajátítás.

Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ megbízott főtitkára néhány fontos gyakorlati szempontra hívta fel a figyelmet előadásában. Rámutatott arra, hogy a megosztási eljárás fontos feltétele, hogy annak elindításáról minden tulajdonos a tulajdoni lapon szereplő címre tértivevényes értesítést kapjon. A bejegyzett földhasználókat szintén értesíteni kell. Ha valamely tulajdonos bármely okból passzív marad, az ő részéről ez beleegyezésnek számít. Ezért, aki elsőként nyújtja be a megosztási kérelmet, nagy tulajdoni arányú passzív tulajdonosi kör esetén komoly előnybe tud kerülni akár kis tulajdoni arány mellett is – mutatott rá a szakember.

A megbízott főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a folyamat megkezdése előtt javasolt a művelési ágat ellenőrizni a tulajdoni lapon, így elkerülhető például, hogy 1 hektár alatti gyümölcsös azért kerüljön bekebelezésre, mert a földhivatalnál ez a terület szántóként van nyilvántartva.

Dr. Cseh Tibor András kitért a megosztási eljáráshoz kapcsolódó költségekre is: a 15 ezer forintos eljárási díj mellett ügyvédi és közjegyzői díjakkal, valamint postaköltséggel is kell számolni. vagyonszerzési Illeték azonban csak bekebelezés nyomán keletkező értéktöbblet után fizetendő, és nem kötelező földmérőt sem fogadni, mivel jogi megosztásról van szó. Hozzátette azonban: nem egyértelmű kijelölés vagy utak létesítése esetén a földmérőt sem célszerű kihagyni a folyamatból.

A webinárium végén Pataki Zsolt, az Osztóprogramot fejlesztő Digicart Kft. ügyvezetője mutatta be az Osztóprogram alkalmazásának főbb részleteit. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy célszerű a lezárás előtt az Osztóprogramból elkészíteni a teljes dokumentációt, és azt a megbízott ügyvédekkel leegyeztetni. Beküldés előtt ugyanis a projektet le kell zárni, a lezárt ügyek további módosítására pedig a rendszer már nem ad lehetőséget.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS