Tévhitek a szabadságról

2021. 08. 24., 10:00

A szabadsághoz való jog minden munkavállalót megillet. Általában mindenki tudja, hogy mennyi szabadsága van. Az azonban már kevésbé ismert, hogy hogyan lehet kivenni, hogyan kell számolni. A szabadság kiadással kapcsolatban azonban tévhitek is élnek a munkavállalók körében. Mi az igazság a szabadság tévhitek esetén? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A szabadság és a próbaidő

Igen gyakori tévhit, hogy a próbaidő alatt tilos szabadságra menni. A Munka Törvénykönyve azonban nem tiltja a próbaidő alatti szabadságot. Akkor miért gondolják sokan, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni? – teszi fel a kérdést blogbejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Ennek oka a Munka Törvénykönyvének a következő szabálya:

„A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.”

A fenti szabály tehát nem a próbaidőhöz, hanem a munkaviszony első 3 hónapjához kapcsolódik függetlenül attól, hogy van-e próbaidő vagy nincs. A munkaviszony első 3 hónapjában tehát a munkáltató nem köteles a munkavállaló által kért szabadságot kiadni. A szabadság tehát nincs tiltva a próbaidő alatt. Igaz, hogy sok esetben a felek 3 hónapos próbaidőt szoktak kikötni, ám ez nem törvényszerű. Próbaidő ide vagy oda, az első 3 hónapban csak a munkáltatón múlik, hogy mehet-e a dolgozó szabadságra.

Részmunkaidő esetén kevesebb a szabadság is?

Első pillantásra még akár logikusnak is tűnhet, hogy ha valaki részmunkaidőben dolgozik, akkor nem csak a munkaideje kevesebb, de azzal arányosan a neki járó szabadság is. Ez azonban az a szabadság tévhitek egyik gyakran tetten érhető esete.

Az éves szabadság nem a napi munkaidő mértékéhez van kötve. A törvény kimondja, hogy „Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.” Az alapszabadságon felül többféle pótszabadság is létezik. Ezek közül az egyik a munkavállaló életkorához van kötve.

A munkavállalónak

- huszonötödik életévétől egy,

- huszonnyolcadik életévétől kettő,

- harmincegyedik életévétől három,

- harmincharmadik életévétől négy,

- harmincötödik életévétől öt,

- harminchetedik életévétől hat,

- harminckilencedik életévétől hét,

- negyvenegyedik életévétől nyolc,

- negyvenharmadik életévétől kilenc,

- negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár.”

Az életkorhoz kötött pótszabadság szintén mindenkit megillet a fenti életkori határok szerint.

További pótszabadságok is léteznek, ám azok már nem minden munkavállalót érintenek.

A lényeg azonban, hogy a szabadság mértéke nem ahhoz van kötve, hogy ki dolgozik teljes munkaidőben és ki részmunkában. A szabadságként járó napok száma részmunkaidőben nem csökken. A törvényben megállapított szabadság egy évre vonatkozik. ha valaki egész évben munkaviszonyban állt – akár teljes munkaidőben, akár részmunkaidőben –, akkor a teljes éves szabadságra jogosult.

A szabadság tévhitek köréből a szabadság számolása sem marad ki

Hogyan kell számolni a szabadságot? A pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít a kivett szabadságba?

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.”

Ebből tehát látható, hogy a szabadságot a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkanapokra kell számolni. Ha a dolgozó hétfőtől péntekig dolgozik, szombaton és vasárnap pedig nem, akkor 7 nap szabadság esetén hétfőtől a következő hét keddig lesz majd szabadságon. Ekkor tehát összesen 9 napig nem kell majd dolgoznia, hiszen a szombat és vasárnap egyébként sem lenne számára munkanap.

A ki nem vett szabadság kifizetése a szabadság tévhitek között

Ki ne hallotta volna már, hogy olyan sok a munka, hogy nincs idő szabadságra menni? A törvény azonban nem teszi lehetővé a szabadság pénzbeli megváltását, vagyis a szabadság kiadása helyett annak kifizetését.

„A szabadságot – egy meghatározott eset kivételével – megváltani nem lehet.” – mondja ki a Munka Törvénykönyve.

Az egyetlen kivétel a munkaviszony megszűnésekor van. „A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.” 

A munkaviszony megszűnése esetén, ha a munkavállaló a megszűnésig nem vette igénybe az időarányosan járó szabadságát, akkor a ki nem vett szabadságot pénzben kell kifizetni részére.

 

Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 06., 14:00
Magyarország első kkv-fókuszú neobankjánál a számlanyitás és a számlavezetés ingyenes, a kimenő utalások díja pedig összegtől függetlenül 199 forint. A BinX felhasználók egymás közötti utalásai ingyenesek, csakúgy, mint a számlavezetés és – egyelőre – a prémium üzleti bankkártyák.
2024-12-06 18:05:00
Sághi Attila lett az Év Projektmenedzsere, aki a hagyományokat a funkcionalitással ötvöző Magyarország Háza Brüsszelben projekttel nyerte el a hazai projektmenedzsment szakma egyik legrangosabb elismerését.
2024-12-06 11:05:00
Hiába szorított az adóprésükön a kormány, a bankok így is növelni tudták a nyereségüket. Kilenc hónap alatt már 1419 milliárd volt a profitjuk, holott a jegybank a tavalyinál jóval alacsonyabban tartja az alapkamatot, és augusztus óta magasabb tranzakciós illetéket kell fizetniük – írja elemzésében a Bank360.hu.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.
2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.

  Rovathírek: GUSTO

Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS