Tényleg létezik hagyatéki bíróság?

2022. 04. 14., 13:40

Egy igen népszerű, örökösökkel kapcsolatos magyar sorozatban hallhattunk hagyatéki bíróságról. Valósnak tűnt, hiszen ügyvéd mondta – legalábbis a sorozatban. Valóban létezik hagyatéki bíróság?

Az öröklés

A filmek sokszor nagyon valóságosnak tűnnek. Sokan nem kételkednek benne, hogy amit látnak, az a való életben is úgy van – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Az említett sorozat több testvér öröklése körül forgott. Az öröklés valóban mindenki életében előbb-utóbb valamilyen formában előtérbe kerül. Nem is csoda, hogy népszerű volt a történet. Ráadásul jó sok csavarról is gondoskodtak az alkotók. Azért, hogy kicsit képbe kerülj a való életben is előforduló helyzettel, nézzük meg néhány alapfogalmat.

Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.

Az öröklési szabályok alapján dől el, hogy az élők közül eltávozott személynek mi történjen a vagyonával, amit hátrahagyott. De nem csupán a vagyon, az adósság sorsa is ez alapján rendeződhet.

Mit jelent az, hogy hagyaték?

Egyszerűen megfogalmazva hagyatéknak nevezzük mindazt, ami az örökhagyó vagyona. A hagyatékba tartozik az örökhagyó egész vagyona és valamennyi tartozása is.

Most részletesen nem megyek bele, hogy mi lehet a hagyatékban, és mi nem. Van néhány kivétel is, ami az örökhagyóhoz kötődött, ám az még sem része a hagyatéknak. Az örökléssel kapcsolatos valamennyi információt megtalálod az Öröklési tudnivalók érthetően online tudásprogramban.

Van külön eljárás öröklés esetén?

Az öröklés a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint megtörténik, bekövetkezik az örökhagyó halálával. Ám ahhoz, hogy ez igazolható legyen, szükség van egy eljárásra, ami mindezt tanúsítja.

Mivel az örökhagyó vagyonát hagyatéknak nevezzük, így már logikus, hogy az örökséggel kapcsolatos, az örökséget átadó eljárás a hagyatéki eljárás nevet kapta. A hagyatéki eljárás arról szól, hogy mi legyen az elhunyt vagyonának, vagyis a hagyatéknak a sorsa.

Miért kell hagyatéki eljárás?

Nem a hagyatéki eljárás, illetve az azt lezáró határozat hozza létre az öröklést. Ettől függetlenül azonban a hagyatéki eljárásnak nagyon fontos szerepe van. A hagyatéki eljárás célja, hogy az öröklést, a hagyaték átszállását tanúsítsa.

Képzeld el, hogy ha ez nem lenne, akkor mi történne.

Mondjuk, ha ingatlan maradt az örökhagyó után, akkor hivatalos eljárás hiányában az örökösök vagy vélt örökösök maguk kezdenék el ostromolni a földhivatalt, hogy az bejegyezze a tulajdonjogukat. Ki döntené el ilyen esetben, hogy kinek kell a tulajdonjogát bejegyezni? Azt jegyeznék be, aki gyorsabb volt és előbb kereste fel a földhivatalt? Vagy azt, aki hihetőbben adta elő, hogy miért ő az örökös? Netán a földhivatali ügyintézőnek kellene kibogozni a rokoni kapcsolatokat, beszerezni a végrendeletet?

Nem csak ingatlan esetén lenne probléma, ha nem lenne hagyatéki eljárás. Gondot jelentene a bankszámlán lévő összegnél is. A banknak kellene eldöntenie, hogy kié a pénz, miközben nem is hivatalos szerv?

Arról nem is beszélve, hogy mi történne a hagyatéki hitelezőkkel? Ők hogyan tudnák érvényesíteni az igényüket, ha nem lenne egy hagyatékkal kapcsolatos hivatalos eljárás?

Ki folytatja le a hagyatéki eljárást?

A hagyatéki eljárással kapcsolatban törvény mondja meg, hogy mikor, kinek és mit kell megtennie, mi a feladata. Anélkül, hogy a részletekbe elmerülnénk, most annyi fontos, hogy magát a hagyatékkal kapcsolatos döntést első körben a közjegyző hozza meg. Nem egyedül neki van szerepe a hagyatéki eljárásban, de ő hozza meg a döntést. A hagyatéki eljárás tudnivalóit részletesen bemutatjuk a Hagyatéki eljárás érthetően online tudásprogramban.

Létezik hagyatéki bíróság?

Eddig még nem esett szó hagyatéki bíróságról. Nem véletlenül. Bár az említett sorozatban többször is emlegették a hagyatéki bíróságot, valójában kifejezetten külön hagyatéki bíróság nem létezik. A hagyatéki eljárásban sok esetben a közjegyző dönt. A közjegyző nem bíróság.

Természetesen van olyan eset, amikor az örökösök között komoly jogvita alakul ki. A közjegyző nem döntheti el véglegesen az ilyen vitákat. Pontosan meghatározták, hogy vita esetén mit tehet és mit nem a közjegyző. A lényeg, hogy a jogviták végleges eldöntése a bíróságokra tartozik. Az, hogy nem létezik külön hagyatéki bíróság, nem azt jelenti, hogy ne lehetne vita esetén bírósághoz fordulni. Ám a hagyatékkal, örökléssel kapcsolatos jogvitákat nem egy külön hagyatéki bíróság, hanem a rendes bíróságok bírálják el. A bíróságokról korábban itt írtunk.

Miért van a TV-ben hagyatéki bíróság, ha nem is létezik?

Akár egyszerűen elintézhetnénk annyival is, hogy azért, mert a TV nem a valóság. De valahogy ez mégsem tűnik megfelelő válasznak. Miért követnek el olyan filmbakit, ami egyrészt felesleges, másrészt nagyon egyszerűen elkerülhető lenne? Már önmagában azzal is megoldották volna a helyzetet, ha hagyatéki bíróság helyett csupán bíróságot említenek. Egy-egy sorozat elkészítése nyilván sok ember összehangolt munkájának az eredménye. Ráadásul elég sok pénzt áldoznak rá. Talán a jövőben még az is beleférhet, hogy egy-egy jogi témát érintő résznél szakembert is bevonnak a munkába?

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS