Május végén az Európai Unió által elfogadott irányelvvel összhangban elfogadásra és kihirdetésre került a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartását szabályozó törvény. A törvény célja átláthatóvá tenni a gazdasági élet szereplőinek tulajdoni viszonyait, elősegítve ezzel a pénzmosás megelőzését célzó intézkedések hatékonyságát. Komoly szakmai aggályokat vethet azonban fel a szabályozás olyan esetekben, ahol a tulajdonosok legbelsőbb, családi szféráját érintő információk nyilvánosságát jelentheti az új követelményrendszer.
A törvény hatálya a Magyarország területén nyilvántartásba vett szervezetekre (gazdasági társaságok, alapítványok stb.), valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra is kiterjed. A tényleges tulajdonosi nyilvántartás felé történő adatszolgáltatás a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatókon (számlavezetőkön) keresztül történik, a számlavezetők informálása azonban ezen szervezetek kötelezettsége és felelőssége. A nyilvántartó szerv szerepét a Nemzeti-Adó és Vámhivatal látja el, a számlavezetőknek havonta szükséges jelenteniük a hónap utolsó napján rendelkezésre álló tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat.
„A központi nyilvántartásban elérhetőek lesznek az adatszolgáltató adatai, a tényleges tulajdonos neve, tulajdonosi érdekeltségének jellege és mértéke, valamint a tulajdonos személyes adatai is. Utóbbi azért is lehet különösen veszélyes, mert a teljes lakosság számára nyilvánosan elérhetővé válnak olyan kiemelten szenzitív információk is, mint például a tényleges tulajdonos lakcíme, ennek hiányában pedig a tartózkodási helye. Ez utóbbi az Európai Unió Tanácsában is heves vitákat váltott ki korábban, a személyes adatok nyilvánosság elé kerülésével megnövekedhet ugyanis bizonyos személyiségi jogok megsértésének a lehetősége” – mondta el dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.
Az Uniós Irányelvvel összhangban a teljes lakosság számára is elérhetők lesznek a tényleges tulajdonosok személyei, valamint a rájuk vonatkozó információk. A központi nyilvántartásban szereplő adatokhoz harmadik személyek díjfizetés ellenében nyerhetnek bepillantást, míg a hatóságok, bíróságok, valamint az adatszolgáltatók és tényleges tulajdonosaik ingyenesen férhetnek hozzá azokhoz.
„Az egyre népszerűbbé váló bizalmi vagyonkezelési konstrukciók esetén főszabály szerint nem lesznek nyilvánosan elérhetők a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok. Ez alól kivételt jelent, ha egy személy igazolni tudja az adatok felhasználásának célját, az adatok megismeréséhez fűződő jogos érdekét. Ilyen indok lehet különösen egy szoros üzleti-, hozzátartozói kapcsolat vagy akár egy vagyonjogi per is. Azonban még egy alaposan alátámasztott indok esetében is miniszteri jóváhagyáshoz köti a jogalkotó az információkhoz való hozzáférést. Ezek alapján érezhetően fokozott védelemben részesülhetnek az ilyen struktúrák az illetéktelen betekintésekkel szemben” – teszi hozzá dr. Bálint Gergely, a Deloitte Private tanácsadója.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.