Távmunka, home office: hogyan változhat a Munka törvénykönyve a koronavírus miatt?

Tüneti kezelés a hirtelen felmerülő munkaszervezési problémákra

A koronavírus számos területen írta át az emberek életét, nem kivétel ez alól a munkajog sem –kezdi friss bejegyzését dr. Vakulya Csaba, az RSM Legal jogi szakértője. A járvány ideje alatt számos rendkívüli intézkedés született, hogy a hirtelen felmerülő nehézségeket kezelni lehessen. Az új szabályok egy része arra irányult, hogy a munkavállalóknak a munkavégzés fenntartása érdekében legyen lehetőségük munkájukat otthonról végezni. A kivételes helyzetre való tekintettel az intézkedések kivételes hatalmat adtak a munkáltatók kezébe, elég, ha csak arra gondolunk, hogy akár 24 hónapos munkaidőkeretet is be lehetett vezetni ezen időszak alatt.

A járvány ugyanakkor rávilágított arra, hogy a távmunkavégzés hazai szabályozása még gyerekcipőben jár. Számos hiányosság nehezíti a távmunka gördülékeny alkalmazását és hosszú távon nem tarthatóak fenn a munkáltatók érdekeit előtérbe helyező rendelkezések sem.

Átfogó jogalkotási tervek a távmunka újraszabályozása kapcsán

A felmerült igényekre úgy tűnik a jogalkotó reagálni kíván, a jogszabályi környezetben is lekövetendő a gazdasági, társadalmi kihívások és a munkaerőpiac változásai. A távmunka újraszabályozása ugyanis a foglalkoztatás növelése érdekében is időszerűvé vált.

A jogalkotó tervei között szerepel a távmunka fogalmának kiterjesztése, a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése, ami mindkét fél érdekeinek érvényesítését segítheti. A munkavégzés helye a munkavédelmi előírások betartása mellett szabadon választhatóvá válna. A későbbiekben a távmunka akár részlegesen, a felek megállapodása szerint a munkanapok egy részében is megvalósulhatna. 

A szabályozás lehetőséget biztosítana arra, hogy a munkáltató távmunkavégzés esetén hozzájáruljon a munkavállaló költségeihez, a szükséges eszközök beszerzéséhez, akár kedvezményes adózási feltételek mellett. A cégeknek tevékenységi köreiket, működési sajátosságaikat, a dolgozóik munkakörét figyelembe véve érdemes a távmunka mellett dönteniük, amennyiben az nem jelent gátat a munkavállalónak feladatai elvégzésében.

Milyen konkrét változásokra számíthatunk, számítanánk a távmunka újraszabályozása kapcsán?

Az általánosan kitűzött célokat vizsgálva felmerül a kérdés, hogy milyen konkrét változásokhoz vezethet, milyen változásokhoz lenne érdemes vezetnie a jogszabály módosításának? 

• A távmunka fogalmának kiterjesztése keretében a jogszabály feltehetőleg igyekszik majd rendet tenni a távmunka és a köznyelvben gyakran használt, de nem munkajogi fogalom, a „home office” között.
• Érdekes felvetés a távmunkára vonatkozó megállapodás új alapokra való helyezése, hiszen az eddig is a felek megállapodásához volt kötve. Tény, hogy eddig is lehetőség volt arra, hogy a munkáltató egyoldalúan a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében akár egy távmunkaszerű foglalkoztatást írjon elő, de ennek erőteljes korlátja, hogy annak időtartama legfeljebb 44 munkanap erejéig terjedhet.
• Meglepő a munkavégzés helyének szabadon történő megválasztására való utalás is. A törvény eddig is csak annyit írt elő, hogy a távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen valósul meg, tehát eddig is volt lehetőség arra, hogy akár egy kávézó, akár a dolgozó otthona legyen a munkavégzés helye.
• A minisztériumi elképzelés szerint a távmunka a felek megállapodása szerint a munkanapok egy részében is megvalósulhatna. A törvény eddig is csak azt a feltételt támasztotta, hogy a távmunkának rendszeresnek kell lennie. Értelmezésünk szerint egy olyan munkarend, ahol a munkavállaló minden kedden és csütörtökön otthonról dolgozik ugyanúgy megfelelhet a rendszeresség követelményének, mint az az eset, amikor valaki hétfőtől pénteking kizárólag a saját otthonából dolgozik.
• Nem tűnik érdemi változásnak a költségekhez való hozzájárulásra vonatkozó kitétel, hiszen távmunka esetében is érvényes az a szabály, amely szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A távmunkát ösztönözni kívánó adókedvezmények azonban már valóban újdonságként megjelenő módosítást jelentenének, hiszen kifejezetten ilyen kezdeményezés eddig nem létezett a hazai szabályozásban.

Kíváncsian várjuk, hogy milyen irányt vesz a távmunka szabályozása, az átmeneti intézkedések fényében pedig különösen érdekes kérdés, hogy a munkavállalói érdekek milyen jogvédelmet kapnak, melyekre a munkáltatóknak is rá kell hangolódniuk.