Távmunka, home office: hogyan változhat a Munka törvénykönyve a koronavírus miatt?

2020. 08. 17., 15:15

A tavaszi veszélyhelyzet rávilágított arra, hogy a távmunka hazai szabályozása még gyerekcipőben jár. Számos hiányosság nehezíti a távmunka gördülékeny alkalmazását és hosszú távon olyan jogszabályi kereteket kell kialakítani, amely a foglalkoztatás bővülését is elősegítheti – hívja fel a figyelmet dr. Vakulya Csaba, az RSM Legal jogi szakértője.

Tüneti kezelés a hirtelen felmerülő munkaszervezési problémákra

A koronavírus számos területen írta át az emberek életét, nem kivétel ez alól a munkajog sem –kezdi friss bejegyzését dr. Vakulya Csaba, az RSM Legal jogi szakértője. A járvány ideje alatt számos rendkívüli intézkedés született, hogy a hirtelen felmerülő nehézségeket kezelni lehessen. Az új szabályok egy része arra irányult, hogy a munkavállalóknak a munkavégzés fenntartása érdekében legyen lehetőségük munkájukat otthonról végezni. A kivételes helyzetre való tekintettel az intézkedések kivételes hatalmat adtak a munkáltatók kezébe, elég, ha csak arra gondolunk, hogy akár 24 hónapos munkaidőkeretet is be lehetett vezetni ezen időszak alatt.

A járvány ugyanakkor rávilágított arra, hogy a távmunkavégzés hazai szabályozása még gyerekcipőben jár. Számos hiányosság nehezíti a távmunka gördülékeny alkalmazását és hosszú távon nem tarthatóak fenn a munkáltatók érdekeit előtérbe helyező rendelkezések sem.

Átfogó jogalkotási tervek a távmunka újraszabályozása kapcsán

A felmerült igényekre úgy tűnik a jogalkotó reagálni kíván, a jogszabályi környezetben is lekövetendő a gazdasági, társadalmi kihívások és a munkaerőpiac változásai. A távmunka újraszabályozása ugyanis a foglalkoztatás növelése érdekében is időszerűvé vált.

A jogalkotó tervei között szerepel a távmunka fogalmának kiterjesztése, a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése, ami mindkét fél érdekeinek érvényesítését segítheti. A munkavégzés helye a munkavédelmi előírások betartása mellett szabadon választhatóvá válna. A későbbiekben a távmunka akár részlegesen, a felek megállapodása szerint a munkanapok egy részében is megvalósulhatna. 

A szabályozás lehetőséget biztosítana arra, hogy a munkáltató távmunkavégzés esetén hozzájáruljon a munkavállaló költségeihez, a szükséges eszközök beszerzéséhez, akár kedvezményes adózási feltételek mellett. A cégeknek tevékenységi köreiket, működési sajátosságaikat, a dolgozóik munkakörét figyelembe véve érdemes a távmunka mellett dönteniük, amennyiben az nem jelent gátat a munkavállalónak feladatai elvégzésében.

Milyen konkrét változásokra számíthatunk, számítanánk a távmunka újraszabályozása kapcsán?

Az általánosan kitűzött célokat vizsgálva felmerül a kérdés, hogy milyen konkrét változásokhoz vezethet, milyen változásokhoz lenne érdemes vezetnie a jogszabály módosításának? 

  • A távmunka fogalmának kiterjesztése keretében a jogszabály feltehetőleg igyekszik majd rendet tenni a távmunka és a köznyelvben gyakran használt, de nem munkajogi fogalom, a „home office” között.
  • Érdekes felvetés a távmunkára vonatkozó megállapodás új alapokra való helyezése, hiszen az eddig is a felek megállapodásához volt kötve. Tény, hogy eddig is lehetőség volt arra, hogy a munkáltató egyoldalúan a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében akár egy távmunkaszerű foglalkoztatást írjon elő, de ennek erőteljes korlátja, hogy annak időtartama legfeljebb 44 munkanap erejéig terjedhet.
  • Meglepő a munkavégzés helyének szabadon történő megválasztására való utalás is. A törvény eddig is csak annyit írt elő, hogy a távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen valósul meg, tehát eddig is volt lehetőség arra, hogy akár egy kávézó, akár a dolgozó otthona legyen a munkavégzés helye.
  • A minisztériumi elképzelés szerint a távmunka a felek megállapodása szerint a munkanapok egy részében is megvalósulhatna. A törvény eddig is csak azt a feltételt támasztotta, hogy a távmunkának rendszeresnek kell lennie. Értelmezésünk szerint egy olyan munkarend, ahol a munkavállaló minden kedden és csütörtökön otthonról dolgozik ugyanúgy megfelelhet a rendszeresség követelményének, mint az az eset, amikor valaki hétfőtől pénteking kizárólag a saját otthonából dolgozik.
  • Nem tűnik érdemi változásnak a költségekhez való hozzájárulásra vonatkozó kitétel, hiszen távmunka esetében is érvényes az a szabály, amely szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A távmunkát ösztönözni kívánó adókedvezmények azonban már valóban újdonságként megjelenő módosítást jelentenének, hiszen kifejezetten ilyen kezdeményezés eddig nem létezett a hazai szabályozásban.

Kíváncsian várjuk, hogy milyen irányt vesz a távmunka szabályozása, az átmeneti intézkedések fényében pedig különösen érdekes kérdés, hogy a munkavállalói érdekek milyen jogvédelmet kapnak, melyekre a munkáltatóknak is rá kell hangolódniuk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS