Társadalombiztosítási kifizetőhelyek: adatszolgáltatás, adategyeztetés, jogorvoslat

2020. 06. 13., 12:15

A havi, papíralapú adatszolgáltatások elektronikus kiváltását teszi elérhetővé a Kormányhivatal azzal, hogy a „Társadalombiztosítási kifizetőhely által folyósított ellátások elszámolása” elnevezésű nyomtatványt az érintett foglalkoztatók Cégkapun keresztül is megküldhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Mindez azon gazdálkodó szervezetek esetén lényeges, amelyek Cégkapu használatára kötelezettek, ugyanis az adatszolgáltatást a munkáltató kizárólag saját Cégkapujáról intézheti. A kulcsszó tehát a saját Cégkapu! Olyan Társaságok esetében, ahol a társadalombiztosítási feladatok ellátásáért egy partnercég felel, az a saját azonosítójával nem küldheti el a szerződött ügyfele adatszolgáltatását – kezdi bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.

Azon egyéni vállalkozók, akik Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtetnek, szintén a saját ügyfélkapujukról adhatják be a nyomtatványt. Ebből következik, hogy azok, akik a Cégkapu használatára nem kötelezettek az EB20 nyomtatványt továbbra is postai úton küldhetik be.

Az EB20-as nyomtatványok elektronikus úton történő beküldéséhez természetesen szükséges az e-Papír szolgáltatás használata, a https://epapir.gov.hu weboldalon keresztül. Ha megtörtént az azonosítás, akkor már csak egy pár beállítás következik és digitális úton küldhetjük az adatokat.

Társadalombiztosítási kifizetőhelyek elektronikus adatszolgáltatása lépésről-lépésre

  1. Kiválasztjuk a „Cégkapuból küldve szeretnék e-Papírt benyújtani” menüpontot.
  2. Megadjuk a Társaság nevét és az adószám első 8 számjegyét.
  3. A Témacsoportnál kiválasztjuk a „Kormányhivatali ügyek”-et és az Ügytípusnál az „Egészségbiztosítási pénztári feladatok” pontot.
  4. Végezetül beállítjuk a címzettet és a levél tárgyát.

Figyelem, a levelet még nem küldjük el, előbb csatolmányként fel kell tölteni a kitöltött EB20, illetve kiegészítésként, ha szükséges az EB20-M1 jelű nyomtatványokat!

A veszélyhelyzetre tekintettel meghosszabbított TB ellátások adatjelentése

A Kormány által kiadott 59/2020. (III. 23.) rendelet értelmében meghosszabbításra kerültek 2020. március 11-től az alábbi ellátások: gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás. Ezen TB ellátásokra tekintettel plusz adatszolgáltatást kell teljesíteniük a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek, hogy a kifizetett ellátásokat ellenőrizni lehessen.

A kormányhivatal részére megküldendő táblázatban a gyermekgondozási díjban részesülőkre vonatkozó adatokat fel kell tüntetni, például: jogosult és eltartott (akire az ellátást folyósítják) TAJ-számait, a rendelet óta kifizetett bruttó havi díj összegét és ezek naptári napjainak számát, valamint a gyermekgondozási díj jogcímének megnevezését. A kiegészítő adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap 15-ig kell megküldenie a munkáltatónak a székhelye szerinti illetékes szerv részére, a kifizetőhelyi statisztikákat fogadó e-mail címre. Az adatjelentésre akkor is szükség van, ha az adott hónapban nem történt ilyen kifizetés! (Mintatábla)

Bővült a passzív jogon folyósítható ellátások köre, ugyanis 2020. január 1-től a nagyszülői gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj esetében is folyósítható az ellátás a munkaviszony megszűnését követően. Előbbi ellátással nem a TB kifizetőhelyeknek kell foglalkozniuk, mivel nagyszülői gyermekgondozási díjat csak az illetékes egészségbiztosítási szerv állapíthat meg és folyósíthat. Ugyanakkor Az örökbefogadói díj esetén a kifizetőhelynek jelentési kötelessége van, ha az általa kiutalt ellátás passzív jogon történik. Erről elektronikusan jelentést kell küldeni, amelyet a TB kifizetőhely a passzív időszak kezdetét követően 8 napon belül köteles megküldeni, majd a passzív időszak lezárultát követően, 8 napon belül az adatszolgáltatást meg kell ismételni.

Változott a jogorvoslati rendszer

Változott a jogorvoslati rendszer 2020. március 1-től az Ebtv. 76. §-át és a Vhr. 49/B. §-át is hatályon kívül helyezték. Tehát az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal, az üzemi balesetekkel és a baleseti táppénzekkel kapcsolatban fellebbezési lehetőség nincs!

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) alapján az ügyfelek közigazgatási pert kezdeményezhetnek 114. § (1.),amit a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv ellen kell megindítani, ha a határozatot vagy végzést társadalombiztosítási kifizetőhely hozta! Az ügyfél keresetlevél formájában tud az általa vitatott döntéssel szemben fellépni, amelyet a kifizetőhelyhez kell benyújtani, 30 napos határidővel. A TB kifizetőhelynek a hozzá beküldött keresetlevelet az ügy egyéb irataival együtt továbbítania kell az illetékes kormányhivatal felé.

A TB kifizetőhelyek nem mérlegelhetnek, ha a 30 napot meghaladóan kapják kézhez a keresetlevelet, kötelességük azt akkor is azonmód továbbítani! Azonban lehetőség van arra, hogy a keresetlevél beérkezését követően a kifizetőhely a korábban meghozott döntését felülbírálja és annak esetleges jogszabálysértő részét módosítsa, vagy visszavonja. Ugyanakkor a keresetlevelet ettől függetlenül is továbbítani köteles.

Azon ügyfeleket, akiknél a hatósági eljárás még 2020. február 29-ét megelőzően megkezdődött, vagy 2020. február 29-én megindult, még megilleti a fellebbezési jog!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS