Tao-csoport: most kell dönteni, aki lemarad, egy újabb évet kell várnia

2023. 10. 26., 21:49

Számos adminisztratív terhet elkerülhetnek, így nem utolsó sorban a transzferárazási kötelezettséget is megspórolhatják azok a vállalkozások, akik csoportos adóalanyiságot választanak. Erre minden évben egyszer, november 1-je és 20-a között nyílik meg a lehetőség. Aki tehát lemarad, annak egy újabb évet kell várnia. A legfontosabb tudnivalókat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda foglalta össze.

A pénzügyi év közben a vállalkozások sokszor kerülnek szembe olyan adózási problémákkal, amelyekre megoldást jelenthetne a társaságiadó-csoport. Ez különösen igaz azokra az esetekre, amikor a cégcsoportba tartozó vállalkozások között olyan ügyletek jönnek létre, amelyek a transzferárazás hatálya alá tartoznak. Ezek az ügyletek ugyanis még akkor is komoly adókockázattal és adminisztrációs terhekkel járnak, ha az azokban részes társaságok az ügyletek révén nem adókötelezettségeik optimalizálására törekedtek. Ilyenkor a könyvelők általában szétteszik a kezüket, és azt mondják: „mennyivel könnyebb lenne, ha tavaly novemberben bejelentkeztünk volna a csoportos társasági adóalanyiság alá!

Mivel a csoportos adóalanyiság alá való bejelentkezés lehetősége éppen a napokban fog megnyílni (a bejelentkezésre minden év november 1-je és 20-a között van lehetőség), érdemes már most tisztában lenni vele, hogy ez mivel is jár.

A csoportos adóalanyiság előnyei

„Főszabály szerint tao-csoportot olyan társaságok hozhatnak létre, amelyek között közvetlen/közvetett módon legalább 75%-os arányú, szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn” – magyarázza Erdősy Zsóka ügyvéd, adótanácsadó. „Ha a bejelentkezés novemberben megtörténik, úgy a csoportos adóalanyiság a következő év január 1-jével jön létre. Ha valaki már egy korábbi évben bejelentkezett a csoportos adóalanyiság alá, akkor ezt a választását nem kell minden évben megismételnie, automatikusan a csoport tagja marad.”

A csoportos adóalanyiság legnagyobb előnye a transzferárazási kötelezettségek alóli mentesülés. A cégcsoporton belüli ügyletekről ugyanis nem szükséges transzferár-dokumentációt készíteni, transzferár-kiigazítást végezni, továbbá ezekkel kapcsolatosan adatot szolgáltatni a NAV-hoz. Ennek előnyét nyilvánvalóan a bőrükön érzik azok a vállalatcsoportok, ahol egyébként rendszeresen merülne fel dokumentációkészítési kötelezettség. De a fenti előnyt azoknak a vállalkozásoknak is érdemes lehet figyelembe venniük, akiknél várhatóan a következő évben fog felmerülni jelentősebb, csoporttagok közötti belső ügylet.

A tao-csoport létrehozásának másik lényeges előnye a csoporton belüli veszteség felhasználásának a lehetősége. Ha a cégcsoport egyik tagja nyereséges, a másik viszont veszteséges, akkor normál esetben a nyereséges tag a teljes pozitív adóalapja után társasági adót fizet és nem veheti figyelembe a veszteséges csoporttag negatív adóalapját. Tao-csoport létrehozása esetén erre azonban lehetőség nyílik: a veszteséges csoporttag negatív adóalapja – egyes, a törvényben meghatározott korlátokkal – csökkentheti a nyereséges csoporttagok társaságiadó-alapját és ezáltal az egész csoport adófizetési kötelezettségét.

Egyszerűsödik az adminisztráció is

Tao-csoport létrehozása egyszerűsíteni tudja a csoportban résztvevő vállalkozások adminisztrációját is. Egyedi adóbevallások elkészítése helyett ugyanis a csoport csoportos adóbevallást készít és ad be az adóhatósághoz. A tao-csoport nevében a csoporttagok közül választott csoportképviselő jár el, amelynek eljárása kiterjed különösen az adóhatósággal való kapcsolattartásra, a csoport nyilvántartásának vezetésére, az adóbevallások elkészítésére, az adófolyószámla vezetésére, valamint a csoporttagokkal való elszámolásra. Fontos azonban látni, hogy bár adóbevallást beadniuk nem kell, a csoport tagjainál továbbra is kötelező egyedi adókalkuláció elkészítése az egyedi társasági adóalapok meghatározása érdekében.

Ez most ugyanaz, mint az áfa-csoport?

A csoportos társasági adóalanyiság és az áfa-csoport – bár nagyon hasonló koncepción alapulnak – két különböző és egymástól eltérő lehetőség. Azáltal, hogy a csoport tagjai közös társasági adóalanyiságot választanak, nem válnak egyidejűleg áfa-csoporttá és fordítva: az áfa-csoport nem hoz létre csoportos tao-alanyiságot. Ráadásul, míg a társasági adó rendszerében a csoportos adóalanyiság csak november 1. és 20. között igényelhető, úgy az áfa tekintetében egész évben szabadon van lehetőség áfa-csoportot alapítani.

„Mindezek mellett megfontolandó, hogy a csoportos társasági adóalany egyszersmind csoportos áfaalanynak is bejelentkezzen. Ennek – az adminisztráció csökkentésén túlmenően – különösen akkor lehet létjogosultsága, ha a csoporttagok által végzett szolgáltatások között különböző áfabesorolású (adóköteles, illetve adómentes) tevékenységek vannak jelen” – hangsúlyozza a Jalsovszky szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS