Szja-változások a magyar–amerikai kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése miatt

2024. 01. 22., 15:10

A NAV összefoglalója.

Az Amerikai Egyesült Államok kormányzata 2022 júniusában felmondta a magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amely 2023. január 8-án meg is szűnt, azonban egyes rendelkezései 2023. december 31-ig alkalmazhatók voltak. 2024. január 1. óta a másik államból származó jövedelem adóztatására mindkét állam a saját, belső jogszabályai alapján jogosult, és az ilyen jövedelmet nem egyezményes országból származó jövedelemként kell kezelni.

Az egyezmény megszűnése miatt került sor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alábbi szabályainak módosítására.

Cégen keresztül végzett előadóművészi tevékenység

A külföldi előadóművészek gyakran nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban dolgoznak, hanem általuk alapított, egyszemélyes cégen keresztül szerződnek a filmprodukciós cégekkel. Azért, hogy egyezmény hiányában jövedelmük ilyen esetben is Magyarországon legyen adóköteles, az Szja tv. 3. § 4. pont g) alpontja kiegészült.

A módosítás alapján az előadói, művészeti és sporttevékenységgel megszerzett jövedelemnél a tevékenység végzésének helye szerinti államot kell a jövedelemszerzés helyének tekinteni akkor is, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél, például cégnél keletkezik.

Az Egyesült Államokban belföldi illetőséggel rendelkező személy által fizetett kamat adókötelezettsége

Az egyezmény megszűnésével az Egyesült Államok olyan államnak minősül, amellyel Magyarországnak nincs hatályos, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. Ezért az Szja tv. korábbi szabályozása alapján az Egyesült Államokban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat egyéb jövedelemnek minősülne, ez pedig jelentősen növelné a magyar magánszemélyek személyijövedelemadó-kötelezettségét. A kedvezőtlen változás miatt a módosításrögzíti, hogy az OECD-tagállamban belföldi illetőséggel rendelkező személy által fizetett kamat nem minősül egyéb jövedelemnek, arra a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ugyancsak nem kell az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat alkalmazni az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának módosítása

Módosult az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalma.A módosítás alapján ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül az az ügylet is, amelyet bármely OECD-tagállamban (az Amerikai Egyesült Államok az OECD tagállama) működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek.

Beszámítási szabályok változása

Külön adózó jövedelmek

A módosítás a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (például tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó, külön adózó jövedelem esetében ugyanakkor nem.

Összevonás alá eső jövedelmek

A módosítás értelmében nemzetközi egyezmény hiányában nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amelyet olyan jövedelem után vetettek ki és fizettek meg, melynél a jövedelemszerzés helye belföld.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS