SZJA és TB: tények és tévhitek

TB tények és tévhitek

Az adóügyi illetőség megállapítása összetett feladat, ezt cikksorozatunk korábbi fejezetében mutattuk be. Nincs ez másként a társadalombiztosítási helyzet meghatározásával sem, azonban míg az adózási helyzetet az érintettek általában alaposan körbejárják külföldi országban történő munkavégzés esetén, a TB-helyzet vizsgálata sokszor háttérbe szorul. Ráadásul nehezíti a kérdést, hogy a TB-t gyökeresen eltérő logika mentén szükséges vizsgálni, és az adóügyi illetőség megállapítása nem ad választ ennek kérdéseire.

Ki számít belföldinek a TB szerint?

A magyar jogszabályok szerint például társadalombiztosítási szempontból belföldinek tekintendő az a magyar állampolgár (vagy letelepedett külföldi), aki lakóhellyel (bejelentett lakcímmel) rendelkezik, valamint az az EGT állampolgár, aki 3 hónapot meghaladóan tartózkodik Magyarországon és bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Több ország érintettsége esetén az adókötelezettségek megállapításához hasonlóan a társadalombiztosítási helyzet tisztázására is léteznek nemzetközi megállapodások. Ugyanakkor ezek függetlenek az adóegyezményektől, így téves azt feltételezni, hogy ha egy országgal Magyarországnak van adóegyezménye, akkor biztosan van TB megállapodása is.

Továbbá, ezek a TB megállapodások az adóegyezményekhez viszonyítva kevésbé egységesek, és még ha létezik is ilyen egyezmény két ország között, akkor sem biztos, hogy minden tipikus szabályozási kérdésről teljeskörűen rendelkezik. Jó példa a Magyarország és az Egyesült Államok között megkötött TB egyezmény, amely az öregségi nyugellátás esetében a biztosítási idők összeadásáról rendelkezik, azonban az egészségügyi ellátásokra való jogosultságról nem.

EU-n belül egyszerűbb

Valamivel könnyebb a helyzet, ha a munkavállaló az Európai Unión belül mozog, mivel az Unió az alkalmazandó jogot egységesen szabályozza. Ráadásul a vonatkozó EU rendelet(ek) területi hatálya kiterjed Liechtensteinre, Izlandra, Svájcra és Norvégiára is. Ez kimondja, hogy egy magánszemély adott időtartamban csak egy országban lehet biztosított, valamint részletszabályokkal segít meghatározni azt is, hogy EU-n belüli mozgás esetén – bizonyos körülmények fennállásakor – mely ország társadalombiztosítási hatálya alá tartozik a munkavállaló. Kiküldetés esetén például a vonatkozó EU rendelet automatikus 24 hónapos mentességet biztosít a fogadó országbeli TB fizetés alól, a küldő ország TB rendszerében tartva a munkavállalót. A fenti mentesség pedig bizonyos körülmények között további időszakra is kiterjeszthető.

Az EU-s mozgások kapcsán kérdéseket vethet fel, hogy amennyiben Nagy-Britannia valóban kilép az EU-ból, hogyan alakul a korábban vagy jelenleg is a szigetországban dolgozó magyar munkavállalók társadalombiztosítási helyzete.

Vissza is vonhatják az A1 igazolást

Az EU-n belül az úgynevezett A1 igazolással bizonyítható, hogy a munkavállaló más országban biztosított és ezáltal mentesülhet a fogadó országban a TB fizetés alól. Ugyanakkor általános tévhit, hogy az egyik tagállam által kibocsátott A1 igazolást nem lehet felülbírálni. Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy a fogadó ország hatósága észleli, hogy az A1 igazolás igénylése nem megfelelően, nem a magánszemély valós helyzetével összhangban történt. Ilyen esetben a fogadó ország illetékes hatósága ezt jelezheti a kibocsátó hatóság számára, amely akár vissza is vonhatja a már kibocsátott A1 igazolást.

Bérszámfejtési teendők

„Tapasztalataink szerint a magyar munkáltatók a külföldi kiküldetést vállaló munkavállalóik kapcsán sok esetben azt feltételezik, hogy az A1-es igazolás (vagy más, a kétoldalú TB egyezmények alapján igényelhető hasonló tartalmú igazolás) igénylését követően nincs további teendőjük. Ez tévesen azt eredményezi, hogy a magyar járulékalap és a járulékok összege változatlan marad. Elfelejtik ugyanis, hogy a magyar szabályok szerint, amennyiben a magánszemély a magyar társadalombiztosítás hatálya alatt marad, de külföldön végez munkát, a járulékalap és így a ténylegesen fizetendő járulékok kiszámításának módja az általánostól eltérhet, és sok esetben nem egyezik meg a személyi jövedelemadó-alap összegével sem” – mondta dr. Baranyi Gábor, a Deloitte személyi jövedelemadózással és járulék kérdésekkel foglalkozó részlegének igazgatója.

Azon felül, hogy ez később többlet adminisztrációs terhet eredményezhet a munkáltatóknak, a magánszemélyekre nézve is kellemetlenséggel járhat. Amennyiben ugyanis indokolt esetben sem kerül korrigálásra a járulékalap és az általános szabályok szerint levont, magasabb összeg alapján vesz igénybe valamilyen szolgáltatást a munkavállaló, az később jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatásnak minősülhet.

Érdemes tisztázni a munkavállaló tb helyzetét

Munkaviszony esetén speciális az a helyzet is, ha egy magyar magánszemély Magyarországon él és dolgozik egy külföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján. Ilyenkor ugyanis téves azt feltételezni, hogy a magánszemély biztosan a munkáltató székhelye szerinti ország TB rendszerének hatálya alá tartozik majd. Erre vonatkozó igazolás hiányában ugyanis a munkavállaló munkabére után Magyarországon kell TB járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni. Ráadásul ebben az esetben többletadminisztrációs kötelezettség merülhet fel a külföldi munkáltató és/vagy a magánszemély odalán. Ezért a vitás helyzeteket elkerülendő, érdemes lehet a munkaszerződés aláírását megelőzően tisztázni a munkavállaló TB helyzetét.

„A magánszemély adózók sok esetben elfelejtik azt is, hogy amennyiben a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozó személyként külföldi munkaviszonyból vagy befektetésből származó jövedelemre tesznek szert, akkor szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségünk merülhet fel (2019 előtt egészségügyi hozzájárulás)” – mondta el Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere. „A fentiek alapján tehát elmondható, hogy külföldi munkavégzés vagy befektetések esetén érdemes nagyon körültekintőnek lennünk a társadalombiztosítási helyzetünket illetően és fontos, hogy az helyesen kerüljön meghatározásra” – tette hozzá.